Egyesületünk kiadásában számos csillagászati-kultúrtörténeti kötetet jelentettünk meg Ponori Thewrewk Aurél (1921-2014) tollából. A sor a Dante-kötettel indult, és a Jupitert ismertető könyvvel zárult, legalább is egyelőre. Ponori Thewrewk Aurél posztumusz művével, a Szaturnusszal foglalkozó Legfelső bolygóval még adósak vagyunk. Az alábbiakban felsorolt tételek a Magyar Csillagászati Egyesülettől rendelhetők meg, az mcse@mcse.hu email...
Két évtized a Polarisban: ezzel a címmel ír rólunk ismertetőt a III. kerület lapja, az Óbuda. 2001. január 9-én tartottuk az első nyilvános bemutatót a Polarisban, a teljes holdfogyatkozás kapcsán. Az elmúlt húsz évet lehetetlen összefoglalni: több tízezer látogató, sok száz előadás, szakköri foglalkozások sora, és egy közösségi csillagvizsgáló működtetése,...
Csodálatos nyári este volt július 16-án, kiváló viszonyok mellett figyelhettük meg a holdfogyatkozást. Kedves, érdeklődő vendégek és a Polaris lelkes önkéntes csapata emlékezett az Apollo-11 ötven évvel ezelőtti startjára, no és a Polaris 40 évvel ezelőtti “startjára” is. Holdfogyatkozó társaságunkat Bús Balázs polgármester úr levélben köszöntötte, amelyet Máté Attila tagtársunk...
Egy kutatócsoport a NASA Chandra-röntgenobszervatóriumának segítségével talált egy galaxishalmazt, amelyben két szuperforró gázáramlás keresztezi egymás útját. A felfedezés azt mutatja, hogy az áramlások kereszteződése egészen új struktúra létrejöttéhez vezethet. A kutatók egy forró gázból álló, hatalmas üstököscsóvához hasonló, 1,6 millió fényév hosszú áramlást találtak, ami a Zwicky 8338 (Z8338) jelű galaxishalmaz egyik galaxisából indul ki.
Kicsit több mint egy éve bocsátották fel a japán XRISM (X-Ray Imaging and Spectroscopy Mission) röntgen-űrtávcsövet, mostanra pedig megérkeztek az eszköz első eredményei, amelyek lenyűgözik a tudományos közösséget. A távcső a Japán Űrügynökség (JAXA) és az Európai Űrügynökség együttműködése során készült el, így mindkét szervezet büszke lehet a lélegzetelállító új felvételekre, amelyek megmutatják például az
Az Univerzum fiatal korát vizsgáló James Webb-űrtávcső infravörös kamerái egy különös galaxisra bukkantak, amelyben a csillagközi gáz túlragyogja a csillagok fényességét. A galaxis a GS-NDG-9422 (9422) nevet viseli, és az egymilliárd éves Univerzumban keletkezett. Vizsgálatával a kutatóknak talán sikerült megtalálniuk a galaxisfejlődés történetének hiányzó láncszemét, amely megmutatja, hogy pontosan mi is történt az első csillagok
Nagy a várakozás a nehezen kimondható nevű C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-üstökös kapcsán. Jelenleg a déli féltekén észlelők számára kedvezőbb a hajnali láthatósága, és minél délebbi helyről észlel valaki, annál eredményesebben tudja megörökíteni. Például Teneriféről. Farkasréti György, Tenerife A C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-üstökös megfigyelésére a Teide Obszervatórium melletti szervizutat választottam 2340 m magasságban, Tenerifén. Szeptember 28-án hajnalban a
Egy nagy galaxis központjában lévő szupernagy tömegű fekete lyuk két plazmanyalábja messze túlnyúlik magán a galaxison – talán még a körülötte lévő kozmikus hálóra is hatással van. A jetek körülbelül 23 millió fényév hosszúak, vagyis majdnem tízszer akkorák, mint a Tejútrendszer és az Andromeda-galaxis közötti távolság. A rekorder rendszernek a csillagászok a Porphyrion nevet adták