A sokadik halasztás után végre elstartolt június 25-én reggel az Ax-4 Dragon-űrhajó, fedélzetén a magyar űrhajóssal, Kapu Tiborral. Hegedüs Tibor, Baja A másnapra tervezett összekapcsolódásig egyetlen ISS-átvonulás volt csak észlelhető hazánkból, amikor volt esély arra, hogy az űrállomást és a Dragont még külön-külön észlelhetjük, de reményeink szerint már viszonylag közel...
A Cassiopeia csillagkép irányában, mintegy 7000 fényévre a Földtől terül el az IC 1805, közismertebb nevén a Szív-köd. Ez a hatalmas emissziós régió a Tejútrendszer Perseus-karjának egyik legaktívabb csillagkeletkezési területe, ahol a fiatal, nagy tömegű csillagok energiája alakítja a csillagközi anyag szerkezetét. Kiss Viktor, Kunszentmiklós A köd központjában található Melotte 15 nyílthalmaz csillagai intenzív ultraibolya
A Jövő Csillagászai előadássorozat keretében a Polaris Csillagvizsgálóban március 17-én 19 órakor a csillagok születéséről és környezetük hatásáról hallhatunk előadást. A kedd esti sorozat keretében frissen végzett hazai szakemberek mutatják be kutatásaikat, amit többségük a doktori fokozat megszerzése céljából vagy az után végez. Tarczay-Nehéz Dóra születő csillagokkal, és a keletkezési környezetük erre kifejtett hatásával foglalkozik.
A névsor az évente megjelent csillagászati évkönyvek átnézésével készült. Eleinte a Gondolat Könyvkiadó 1975-ös évkönyvétől az 1987-ös évkönyvéig. Később a Magyar Csillagászati Egyesület által kiadott Meteor csillagászati évkönyv 1992-es évitől a 2007-ös évéig tartó évkönyvek közöltek beszámolót. A névsor: Babróczky Ferencné, Bojtár József, Bottlik Mihály, Burján Attiláné, Czigler Pálné, Csaba György, Danóczy Klára, Ehmann Péter,
Űrhajós, űrre nemesített növények és magyar fejlesztésű sugárzásmérő technológiák – ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy a londoni Space-Comm Expo Europe űrkutatási és űripari konferencia egyik legnépszerűbb és leglátogatottabb standja lett a magyar. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kutatói, valamint a HUNOR-programot képviselő magyar űrhajósok nem csak a magyar űrkutatás eddigi eredményeit és az ISS fedélzetén
Az NGC 2403 egy lenyűgöző spirálgalaxis a Zsiráf (Camelopardalis) csillagképben, mintegy 10 millió fényévre tőlünk. Szerkezetét tekintve a „kései típusú” spirálok (Sc) közé soroljuk, amelyek jellegzetessége a tágas, nyitott spirálkarok karrendszer és a hatalmas, ionizált hidrogénből álló H-II régiók. Ezek a vöröses izzású felhők a galaxis csillaggyárai, ahol a nagy tömegű, forró kék csillagok ultraibolya sugárzása gerjeszti
