Márciussal végre beköszönt a tavasz! Az éjszakák még hosszúak, de egyre később sötétedik, egyre korábban világosodik, de az éjszakák még mindig nagyon hosszúak. A hosszú hétvégén megpróbálkozhatunk a Messier-maratonnal, két ígéretes kisbolygóokkultáció is várható a hónap során, újhold után pedig a tavasszal magasan járó holdsarlóban gyönyörködhetünk. Szervusz Március! Frissítés: március...
A hortobágyi Messier-maratont, mivel a Hortobágyi Nemzeti Park március 12-től határozatlan ideig minden intézményében beszüntette látogatók fogadását, sajnos elhalasztjuk. Idén is Messier-maratont szervezünk Hortobágyra, ahol mindenki által ismert kiváló horizont és sötét, mélyegezésre termett égbolt várja az amatőrcsillagászokat. A Fecskeház elsőrangú helyet kínál a szállásra-étkezésre, kikapcsolódásra. Az épület szomszédságában lévő...
Beköszöntött a nyári időszámítás, ami ezt jelenti, hogy egy órával később kezdhetjük meg észleléseinket. Április első hétvégéje jó lehetőséget nyújt a Messier-maratonra. Az esti égen a távolodó Marsot észlelhetjük, hajnalban viszont már jól látható a Jupiter és a Szaturnusz. A bolygók járása Merkúr: A hónap folyamán végig kereshető napkelte előtt...
Idén is Messier-maratont szervezünk Hortobágyra, ahol mindenki által ismert kiváló horizont és sötét, mélyegezésre termett égbolt várja az amatőrcsillagászokat. A Fecskeház elsőrangú helyet kínál a szállásra-étkezésre, kikapcsolódásra. Az épület szomszédságában lévő észlelőrét pedig gondoskodik a megfelelő helyről távcsöveink felállításához. Reményeink szerint a Fecskeház mellett 2015-ben megnyílt Csillagvizsgálót is lesz lehetőségünk...
Beköszöntött az utóbbi évek legfagyosabban kezdődő márciusa. Reméljük, a tavasz első hónapjában lesz lehetőségünk Messier-maratonra, Merkúr-észlelésre épp úgy, mint üstökösvadászatra.
Szeptember első napjaiban egy földközelítő kisbolygó tartja izgalomban a csillagászat iránt érdeklődőket. Az amatőrcsillagászokat pedig az foglalkoztatja a hónap további részében, hogy végre rohamosan hosszabbodnak az éjszakák, de még nincs itt a csontig hatoló hideg.
2017-ben Charles Messier (1730-1817) tevékenységére emlékezünk. A 200 évvel ezelőtt elhunyt francia csillagász saját korában elsősorban üstökösfelfedezései révén vált ismertté. Manapság leginkább mélyég-katalógusa, vagyis a Messier-objektumok miatt ismerik nevét az amatőrcsillagászok. Észleljük mi is Messier objektumait 2017-ben!
Áprilisi ajánlatunk: a Jupiter oppozícióban, a Messier-kráterek és a Tuttle-Giacobini-Kresák-üstökös. Mindez egyre melegebb éjszakák mellett…
Idestova negyedszázada az első hazai Messier-maratonnak, melyet 1993. március 20/21-én teljesített Bakos Gáspár. A Messier-maraton magyarországi úttörője akkor 102 objektumig jutott.
Márciusban búcsúzunk a Vénusztól: amint vékonyodik sarlója, úgy közeledik a Naphoz. A Merkúr idei legjobb esti láthatósága mellett próbálkozhatunk a jubileumi Messier-maratonnal is.
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum