Magyarországnak nincs tengerpartja, ezért nálunk nincs akkora jelentősége az árapály jelenségének, mint a tengerparton élő népeknél. A jelenség csillagászati illusztrálása azonban már az előző századfordulón is gondoltak. Sok szó esett mostanában az árapályról a Szuezi-csatornában keresztbe állt óriáshajó, az Ever Given kiszabadítása kapcsán. A 400 méter hosszú, 260 ezer tonna...
Nem vagyunk múzeum, nincs komoly gyűjteményünk, azonban vannak érdekes és nekünk kedves csillagászati-űrkutatási vonatkozású tárgyaink, amelyeket szívesen bemutatunk a hozzánk látogatóknak. Az időmérés a csillagászat egyik legősibb feladata. Volt idő, amikor a köztéri órák jelentették a pontos időt a fővárosiak számára. Ezek közül a leghíresebb, a Múzeum körúti Hoser-féle ingaóra...
Nem vagyunk múzeum, nincs komoly gyűjteményünk, azonban vannak érdekes és nekünk kedves csillagászati-űrkutatási vonatkozású tárgyaink, amelyeket szívesen bemutatunk a hozzánk látogatóknak. Ez a kis kerámiaplanetárium számunkra igen kedves dísz- és használati tárgy. Ősztől kezdve a recepciós pulton a helye, a mécsessel kivilágított kis Planetárium sokakat elbűvöl, szeretnének is belőle vásárolni,...
Nem vagyunk múzeum, nincs komoly gyűjteményünk, azonban vannak érdekes és nekünk kedves csillagászati-űrkutatási vonatkozású tárgyaink, amelyeket szívesen bemutatunk a hozzánk látogatóknak. Az éjszakai égbolt legfényesebb “csillaga” a narancsos árnyalatú Mars, amelynek idei távcsöves megfigyelhetősége sokkal kedvezőbb, mint a két évvel ezelőtti volt. (Bővebben észlelési ajánlónkban olvashatunk róla.) A behatóbb távcsöves...
Nem vagyunk múzeum, nincs komoly gyűjteményünk, azonban vannak érdekes és nekünk kedves csillagászati-űrkutatási vonatkozású tárgyaink, amelyeket szívesen bemutatunk a hozzánk látogatóknak. Nagyon vártuk az 1986-os évet: a Halley-üstökös visszatérésének évét. A leghíresebb kométának, az elsőként felismert periodikus üstökösnek – ismerjük el – szinte nagyobb a füstje, mint a lángja, 1986-ban...
Nem vagyunk múzeum, nincs komoly gyűjteményünk, azonban vannak érdekes és nekünk kedves csillagászati-űrkutatási vonatkozású tárgyaink, amelyeket szívesen bemutatunk a hozzánk látogatóknak. Egyesületünk hírportálja (www.csillagaszat.hu) 2005. szeptember 2-án startolt. A tizenöt évvel ezelőtti augusztus folyamán már nagyon készültünk az indulásra, több száz hírrel lódultunk neki a nagy internetes kalandnak, az MCSE...
A holdraszállás jelentőségét nem kell ecsetelnünk olvasóinknak. Az esemény híre mindenhová eljutott, mindenki izgatottan várta, mi fog történni az Apollo-11 űrhajósaival. Természetes, hogy a legnagyobb újságok a címlapon hozták a hírt: végre ember lépett a Holdra! De nemcsak a nagy példányszámú, országosan megjelenő sajtótermékek emlékeztek meg az eseményről. E havi...
Nem vagyunk múzeum, nincs komoly gyűjteményünk, azonban vannak érdekes és nekünk kedves csillagászati-űrkutatási vonatkozású tárgyaink, amelyeket szívesen bemutatunk a hozzánk látogatóknak. Negyven évvel ezelőtt óriási szenzációnak számított, hogy végre van magyar űrhajós, Farkas Bertalan személyében. Az 1980. május 26. és június 3. között lezajlott űrutazás minden mozzanatát fokozott figyelem övezte. ...
Nem vagyunk múzeum, nincs komoly gyűjteményünk, azonban vannak érdekes és nekünk kedves csillagászati-űrkutatási vonatkozású tárgyaink, amelyeket szívesen bemutatunk a hozzánk látogatóknak. Ez év májusában ünnepeljük Hell Miksa (1720-1791) születésének háromszázadik évfordulóját. A XVIII. század egyik legjelentősebb csillagásza Hegybányán született 1720. május 15-én, nem messze Selmecbányától. Hell 1738-ban lépett be a...
Nem vagyunk múzeum, nincs komoly gyűjteményünk, azonban vannak érdekes és nekünk kedves csillagászati-űrkutatási vonatkozású tárgyaink, amelyeket szívesen bemutatunk a hozzánk látogatóknak. Krúdy Jenő (1860-1942) érdekes alakja a magyar amatőrcsillagászat történetének. Élete kész regény, tele különös fordulatokkal. Szemorvosként meglehetős vagyonra tett szert, amelynek számunkra legjelentősebb részét csillagászati távcsövei képezték. Amikor hírét...
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi