Távcsöves bemutató a Föld Napja alkalmából a Polaris Csillagvizsgálóban! Első számú távcsöves célpontunk Földünk nővére, a Vénusz, a pokoli bolygó. A földinél 90-szer sűrűbb, zömmel szén-dioxiból álló légkör mellé 460 fokos felszíni hőmérséklet párosul. Mi a bolygó felhőzetét láthatjuk csak műszereinkkel, de vajon mi lehet a felszínen? Második számú célpontunk...
Várjuk tagjainkat és az érdeklődőket tavaszi sorozatunk előadásain, melyeken napjaink új csillagászati eredményeiről hallhatunk hazánk legjobb ismeretterjesztőitől, amatőr és hivatásos csillagászaitól. Derült idő esetén az előadásokat távcsöves bemutató követi. Az előadások utólag megtekinthetők Youtube-csatornánkon. Az előadások az MCSE tagjai számára ingyenesek, akárcsak azoknak, akik az előadás után a helyszínen lépnek be...
Amikor borult estéken a Polarisban összeülünk, és felemlegetjük a régi időket, gyakran szóba kerül Gellért András (1946-2022), aki annak idején, a hetvenes években csillagvizsgálónk egyik „alapító atyja” volt. A hetvenes évek elején találkoztam vele először az Urániában: a komoly, szemüveges fiatalember rendszeresen tartott előadást a látogatók számára, az én osztályomnak...
Októberben ismét kezdődik a Polaris Csillagvizsgáló népszerű keddi sorozata. Szellemi kalandozások a 108 ezer km/óra sebességgel száguldó Föld nevű űrhajón! Előadásaink keddenként 19 órakor kezdődnek, kérjük a pontos megjelenést! Derült idő esetén az előadás után távcsöves bemutató, aktuális égi látnivalókkal. Célpont a Szaturnusz, a Jupiter és az őszi égbolt érdekességei....
Immár 12. alkalommal indítjuk útjára a kezdő távcsőtulajdonosok (minden korosztály) számára fontos amatőrcsillagászati ismeretek elsajátítását, az égbolton és az észlelési területek közötti eligazodást segítő észlelőszakkört a Polaris Csillagvizsgálóban. Az összejöveteleket a Polaris Csillagvizsgálóba tervezzük, de a távolabb élők számára az online részvétel is biztosított lesz. A szakkör első foglalkozását október...
Ismét kezdődik a szakköri szezon az Óbudai Polaris Csillagvizsgálóban: gyermek-, ifjúsági- és észlelőszakkört indítunk. A részvétel feltétele a csillagászat iránti érdeklődés és az MCSE-tagság. Gyermekszakkör 8-12 éveseknek Szeptember 29-én ismét indul a „kisszakkör” a Polaris Csillagvizsgálóban, a 8-12 éves korosztály számára. Az első szakköri foglalkozás kezdési időpontja 17:00 óra, a...
A Polaris Csillagvizsgáló ifjúsági szakkörén hallottam először az Irány az űr versenyről. Még tavalyelőtt, a szakkör online módra való átállásakor csatlakoztam a Horvai Ferenc által tartott heti összejövetelekhez. Akkor indult először a verseny, a szakkör is küldött egy csapatot Szabó Botond, Rab Fanni, Sas Csanád és Haris-Kiss András személyében. A...
Március elején újraindul keddi előadás-sorozatunk a Polaris Csillagvizsgálóban. Kedd esténként 19 órakor várjuk tagjainkat és az érdeklődőket előadásainkon, melyekben napjaink új csillagászati eredményeiről hallhatunk előadásokat hazánk legjobb ismeretterjesztőitől, amatőr és hivatásos csillagászaitól. Derült idő esetén az előadásokat távcsöves bemutató követi. Az előadások utólag megtekinthetők Youtube-csatornánkon. Az előadások az MCSE tagjai...
Októberben ismét kezdődik a Polaris Csillagvizsgáló népszerű keddi sorozata. Szellemi kalandozások a 108 ezer km/óra sebességgel száguldó Föld nevű űrhajón! Előadásaink keddenként 19 órakor kezdődnek, kérjük a pontos megjelenést! Derült idő esetén az előadás után távcsöves bemutató, aktuális égi látnivalókkal. Október 12. Hány az óra, bakter úr? Az időmérés és...
Fél év kényszerszünet után június 10-től ismét fogad látogatókat a Polaris Csillagvizsgáló. A nyitás előtti hetekben – amennyire lehetőségeink engedték – igyekeztünk néhány, immár halaszthatatlan felújítási munkát elvégezni, illetve elvégeztetni. A csillagvizsgáló lapos tetős, utoljára 1996-ban cserélték a tetőszigetelést, amely mára elhasználódott, számos ponton nagyon kellemetlen beázásokkal kellett szembesülnünk, immár...
Az Univerzum fiatal korát vizsgáló James Webb-űrtávcső infravörös kamerái egy különös galaxisra bukkantak, amelyben a csillagközi gáz túlragyogja a csillagok fényességét. A galaxis a GS-NDG-9422 (9422) nevet viseli, és az egymilliárd éves Univerzumban keletkezett. Vizsgálatával a kutatóknak talán sikerült megtalálniuk a galaxisfejlődés történetének hiányzó láncszemét, amely megmutatja, hogy pontosan mi is történt az első csillagok
Nagy a várakozás a nehezen kimondható nevű C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-üstökös kapcsán. Jelenleg a déli féltekén észlelők számára kedvezőbb a hajnali láthatósága, és minél délebbi helyről észlel valaki, annál eredményesebben tudja megörökíteni. Például Teneriféről. Farkasréti György, Tenerife A C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-üstökös megfigyelésére a Teide Obszervatórium melletti szervizutat választottam 2340 m magasságban, Tenerifén. Szeptember 28-án hajnalban a
Egy nagy galaxis központjában lévő szupernagy tömegű fekete lyuk két plazmanyalábja messze túlnyúlik magán a galaxison – talán még a körülötte lévő kozmikus hálóra is hatással van. A jetek körülbelül 23 millió fényév hosszúak, vagyis majdnem tízszer akkorák, mint a Tejútrendszer és az Andromeda-galaxis közötti távolság. A rekorder rendszernek a csillagászok a Porphyrion nevet adták
A kínai Chang’e-5 holdszonda által a Földre hozott talaj- és kőzetminták elemzéséből kiderült, hogy a Holdon a dinoszauruszok korában is még volt aktív vulkáni működés, vagyis a holdi vulkáni tevékenység nem ért véget milliárd évekkel ezelőtt, mint ahogy azt eddig gondoltuk. A Chang’e-5 kínai holdszonda küldetésének célja az volt, hogy mintát hozzon a Hold felénk
Jelenleg nem teljesen ismert, hogy a Holdon pontosan mennyi és milyen erőforrás található, azonban napjainkban igen népszerű témának számít a Hold vízkészletének kutatása. Vajon a Hold déli pólusán található vízjég megfelel arra a célra, hogy oxigénné és hidrogénné alakítva megteremtse az oda utazó űrhajósok életszükségleteit, és rakétájuk hajtóanyagát? A NASA Artemis programjának is kiemelt kérdése