Októberben ismét kezdődik a Polaris Csillagvizsgáló népszerű keddi sorozata. Szellemi kalandozások a 108 ezer km/óra sebességgel száguldó Föld nevű űrhajón! Előadásaink keddenként 19 órakor kezdődnek, kérjük a pontos megjelenést! Derült idő esetén az előadás után távcsöves bemutató, aktuális égi látnivalókkal. Célpont a Szaturnusz, a Jupiter és az őszi égbolt érdekességei....
Immár 12. alkalommal indítjuk útjára a kezdő távcsőtulajdonosok (minden korosztály) számára fontos amatőrcsillagászati ismeretek elsajátítását, az égbolton és az észlelési területek közötti eligazodást segítő észlelőszakkört a Polaris Csillagvizsgálóban. Az összejöveteleket a Polaris Csillagvizsgálóba tervezzük, de a távolabb élők számára az online részvétel is biztosított lesz. A szakkör első foglalkozását október...
Ismét kezdődik a szakköri szezon az Óbudai Polaris Csillagvizsgálóban: gyermek-, ifjúsági- és észlelőszakkört indítunk. A részvétel feltétele a csillagászat iránti érdeklődés és az MCSE-tagság. Gyermekszakkör 8-12 éveseknek Szeptember 29-én ismét indul a „kisszakkör” a Polaris Csillagvizsgálóban, a 8-12 éves korosztály számára. Az első szakköri foglalkozás kezdési időpontja 17:00 óra, a...
A Polaris Csillagvizsgáló ifjúsági szakkörén hallottam először az Irány az űr versenyről. Még tavalyelőtt, a szakkör online módra való átállásakor csatlakoztam a Horvai Ferenc által tartott heti összejövetelekhez. Akkor indult először a verseny, a szakkör is küldött egy csapatot Szabó Botond, Rab Fanni, Sas Csanád és Haris-Kiss András személyében. A...
Március elején újraindul keddi előadás-sorozatunk a Polaris Csillagvizsgálóban. Kedd esténként 19 órakor várjuk tagjainkat és az érdeklődőket előadásainkon, melyekben napjaink új csillagászati eredményeiről hallhatunk előadásokat hazánk legjobb ismeretterjesztőitől, amatőr és hivatásos csillagászaitól. Derült idő esetén az előadásokat távcsöves bemutató követi. Az előadások utólag megtekinthetők Youtube-csatornánkon. Az előadások az MCSE tagjai...
Októberben ismét kezdődik a Polaris Csillagvizsgáló népszerű keddi sorozata. Szellemi kalandozások a 108 ezer km/óra sebességgel száguldó Föld nevű űrhajón! Előadásaink keddenként 19 órakor kezdődnek, kérjük a pontos megjelenést! Derült idő esetén az előadás után távcsöves bemutató, aktuális égi látnivalókkal. Október 12. Hány az óra, bakter úr? Az időmérés és...
Fél év kényszerszünet után június 10-től ismét fogad látogatókat a Polaris Csillagvizsgáló. A nyitás előtti hetekben – amennyire lehetőségeink engedték – igyekeztünk néhány, immár halaszthatatlan felújítási munkát elvégezni, illetve elvégeztetni. A csillagvizsgáló lapos tetős, utoljára 1996-ban cserélték a tetőszigetelést, amely mára elhasználódott, számos ponton nagyon kellemetlen beázásokkal kellett szembesülnünk, immár...
Egyesületünk kiadásában számos csillagászati-kultúrtörténeti kötetet jelentettünk meg Ponori Thewrewk Aurél (1921-2014) tollából. A sor a Dante-kötettel indult, és a Jupitert ismertető könyvvel zárult, legalább is egyelőre. Ponori Thewrewk Aurél posztumusz művével, a Szaturnusszal foglalkozó Legfelső bolygóval még adósak vagyunk. Az alábbiakban felsorolt tételek a Magyar Csillagászati Egyesülettől rendelhetők meg, az mcse@mcse.hu email...
A Magyar Asztronautikai Társaság által szervezett, a Külgazdasági és Külügyminisztérium által támogatott „Irány az űr!” Kárpát-medencei Középiskolai Űrkutatási Csapatversenyen első helyezést ért el a Polaris Csillagvizsgáló szakköröseiből álló csapat. A Polaris csapat három versenyzőből (Rab Fanni, Sas Csanád, Szabó Botond) állt, mentoruk Haris-Kiss András volt, aki közel másfél évtizede jár...
Magyarországnak nincs tengerpartja, ezért nálunk nincs akkora jelentősége az árapály jelenségének, mint a tengerparton élő népeknél. A jelenség csillagászati illusztrálása azonban már az előző századfordulón is gondoltak. Sok szó esett mostanában az árapályról a Szuezi-csatornában keresztbe állt óriáshajó, az Ever Given kiszabadítása kapcsán. A 400 méter hosszú, 260 ezer tonna...
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi
Önkéntesek és hivatásos csillagászok egy csoportja összegyűlt, hogy közös erővel, a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket kihasználva megvizsgáljon 430 000 új, a Világegyetem különböző pontjain elszórtan található, egyelőre ismeretlen típusú galaxist. Különlegesen érdekes, hogy a tanulmányozott galaxisok közül mintegy 30 000 a morfológiáját tekintve legritkábbnak számító gyűrűs galaxisok csoportjába tartozik. Ezek a felfedezések a Japánban meghirdetett
2023 májusában, mindössze néhány nappal azután, hogy újraindultak az észlelések a LIGO-Virgo-KAGRA gravitációshullám-detektorok együttműködésében, a LIGO livingstone-i észlelőállomásának műszere egy feltehetőleg neutroncsillag és egy másik kompakt égitest ütközéséből származó gravitációs jelet érzékelt. A GW230529 számon katalogizált esemény különlegessége az, hogy az ütközésben résztvevő nagyobbik égitest a Napnál 2,5-4,5-szer nagyobb tömegű volt. Ilyen méretű kompakt égitestet
2024. április 8-án teljes napfogyatkozást figyelhettek meg a szerencsések Mexikóból, az Egyesült Államokból és Kanada keleti partvidékéről. Soponyai György, Montréal, Kanada A totalitás maximális időtartama 4 perc 28 másodperc volt, ilyen hosszú sötétséget azonban csak a mexikói Narango térségéből lehetett tapasztalni. Minél távolabb volt egy észlelő ettől a ponttól – természetesen a teljességi sáv közepén