Égi kalendárium: 2018. május
Májusi ajánlatunk: a Jupiter egyre kedvezőbb láthatósága, a Nova Persei 2018 halványodása és sok-sok üstökös.
A bolygók járása
Merkúr: A hónap folyamán nincs megfigyelésre kedvező helyzetben. A hónap elején bő háromnegyed órával kel a Nap előtt, a keleti látóhatár közelében kereshető. Láthatósága lassan romlik, ahogy közeledik a Naphoz, 20-a után belevész a pirkadati fénybe.
Vénusz: Fényesen ragyog napnyugta után az esti nyugati égen. Láthatósága nagyon jó, több mint két és fél órával nyugszik a Nap után. Fényessége −3,9m, átmérője 11,5”-ről 13,1”-re nő, fázisa 0,88-ról 0,81-ra csökken.
Mars: Előretartó mozgást végez a Nyilas, majd 15-től a Bak csillagképben. Éjfél után kel, az éjszaka második felében látható a délkeleti égen mint fényes vörös égitest. Fényessége −0,4m-ról −1,2m-ra, látszó átmérője 11”-ről 15,1”-re nő.
Jupiter: A Mérleg csillagkép közepén végzi hátráló mozgását, 9-én szembenállásban van a Nappal. Egész éjszaka megfigyelhető a déli égen mint ragyogó fényű égitest. Fényessége −2,5m, átmérője 45”.
Szaturnusz: Hátráló mozgást végez a Nyilas csillagképben. Késő este kel, az éjszaka nagyobb részében megfigyelhető alacsonyan a déli égen. Fényessége 0,3m, átmérője 18”.
Uránusz: A hónap második felétől újra kereshető, hajnalban kel. Napkelte előtt a délkeleti ég alján, közel a látóhatárhoz látszik. Előretartó mozgást végez a Kos csillagképben.
Neptunusz: Hajnalban kel. A szürkületben kereshető a Vízöntő csillagképben, a délkeleti látóhatár közelében. Előretartó mozgása kezd lassulni.
Oppozícióban a Jupiter
A Mérleg csillagképben járó bolygóóriás szembenállására május 9-én kerül sor. A −2,5 magnitúdós fényességű és 45”-es bolygó jól megfigyelhető, késő esti delelésekor 26°- kal emelkedik a horizont fölé. A szembenállás estéjén 20:29 UT-kor a centrálmeridiánon (CM) az északi egyenlítői sáv (NEB) fölött vonul át az Io, az apró holdkoronghoz tapadva annak fekete árnyékíve. A bolygó keringése során ebben az évben láthatunk rá legjobban a déli pólusára. A szemlélő az egyenlítői sávokat most kivételesen nagyon finoman íveltnek láthatja, az egyéjszakás felvételsorozatból részleges déli pólusprojekciót készíthetünk. A kitartó észlelők ha egy-két hónapos időintervallumban ugyanazon CM hosszúságról készítenek képeket, azokon a széláramokban tovasodródó alakzatok mozgását is megörökíthetik. A Galilei-holdak észlelésére is jó lehetőségünk van: oppozíciókor a Ganymedes 1,65”, a Callisto 1,51”, az Io 1,14”, az Europa pedig 0,98” átmérőjű lesz. Nagyobb műszerekkel felszíni részleteket is láthatunk, illetve fotózhatunk a Ganymedesen és az Ión.
Nova Persei 2018 = V392 Persei
Nemrégiben jelentették be, hogy Yuji Nakamura japán amatőrcsillagász 6,2 magnitúdós csillagot fedezett fel a Perseus csillagkép területén április 29,4740 UT-kor készült CCD-felvételén. A felvétel 4,0/135-ös teleobjektívvel készült. Nakamura egyik korábbi, április 21-i felvételén még nyoma sincs a csillagnak. Ezen a pozíción ismeretes egy törpenóva, a V392 Persei, amely 17 magnitúdós nyugalmi állapotából 14 magnitúdós felfényesedéseket produkált – egészen mostanáig, amikor a gyors felfényesedés meg sem állt 6,2 magnitúdóig! A nóváról norvégiai észlelőnk, Uhrin András készített felvételt egy nappal Nakamura felfedezése előtt.
A V392 Perseit az alábbi AAVSO-térkép alapján észlelhetjük, illetve követhetjük fényességváltozását:
Üstökösök
Május a nyugalom és a korán kelők hava lesz az üstökösök terén. Esténként nem kell rohanva előkészíteni a távcsövet, hogy a napnyugta után még egy éppen látszó vándort megfigyelhessünk. Elég szép komótosan felkészülni az esti észlelésre, lehűteni a távcsövet a környezet hőmérsékletére és a csillagászati sötétség beállta után megkezdeni a megfigyelést. Igaz ehhez szabad szemmel legalább közepes (20-25 cm átmérőjű), de inkább nagyobb távcső (30 cm átmérő feletti) szükséges, fotografikusan már 10-15 cm műszerekkel is lehet próbálkozni. A Kis Oroszlán csillagai között lassan mozogva kb. 0,5 magnitúdót fényesedik a C/2018 A3 (ATLAS) üstökös. Fényesedése köszönhető annak, hogy mind a Földhöz, mind a Naphoz közeledik a jelenleg 4 csillagászati egységnyire tartózkodó üstökös. Aktivitása nőhet.
Az Oroszlánban kereshető fel a 74P/Smirnova-Chernykh-üstökös. A hónap első napjaiban komoly kihívás lesz megtalálni a 16 magnitúdó körüli fényességgel rendelkező üstököst, mert éppen az M 66-ról (fényesség: 9 magnitúdó; átmérő: 9,1×4,2 perc), mintegy rajtkőről indul. Körülbelül 10 napig egy látómezőben lesz a fényes galaxissal, majd szépen lassan halványodva a hónap végére eléri és 4 percre megközelíti az NGC 3666 galaxist (fényesség: 11,8 magnitúdó; átmérő: 4,4×1,2 perc). Ráadásul az üstökös eléggé csillagszerű jelleget mutat, így azonosításához mindenképpen nagyon jó térkép kell és/vagy meg kell figyelni elmozdulását.
A 143P/Kowal-Mrkos üstökös a Szűz csillagképben fordul, miközben távolodik a Földtől. Ezért a hó elejei 16,5 magnitúdós fényessége kissé csökken. A hónap elő napjaiban az NGC 4663 (fényesség: 13,5 magnitúdó; átmérő: 1,1×0,9 perc) és NGC 4658 (fényesség: 12,1 magnitúdó; átmérő: 2,1×0,9 perc) galaxisok mellett halad el. A hónap utolsó napján az NGC 4674 (fényesség: 13,2 magnitúdó; átmérő: 1,7×0,6 perc) jelű galaxist közelíti meg 3 percre. Vigyázzunk, mert könnyen össze lehet keverni az üstököst a galaxisokkal!
A C/2018 C2 (Lemmon) üstökös sem könnyű célpont az Ökörhajcsárban. Bár miközben a D felé haladva a csillagképben közeledik a Naphoz és a Földhöz is, fényessége alig változik, tartja a 15,5 magnitúdót.
Hajnalban érdemes felkelni a C/2016 M1 (PANSTARRS) üstökös miatt. Annak ellenére könnyű azonosítani már talán kisebb (10-15 cm átmérőjű) távcsövekkel is, hogy a hónap elején a Sas csillag gazdag környezetéből a Nyilas tejutas és még csillaggazdagabb régiója felé halad. Köszönhető ez annak, hogy a többi üstököshöz képest fényes a maga 10,5 magnitúdójával. A hónap során fényessége még nőhet még 1 magnitúdóval, mivel mind a Naphoz, mind a Földhöz közeledik. Sajnos horizont feletti magassága csökken. Május 4-én az NGC 6814 galaxis (fényesség: 11,3 magnitúdó; átmérő: 3×2,8 perc)
Napkelte előtt érdemes próbálkozni a Bakból a Vízöntőbe tartó 37P/Forbes üstökössel. Naptávolsága alig változik, de a Földhöz közeledik, ezért fényessége kicsit nőhet. 24-25-én az NGC 7308 (fényesség: 13,7 magnitúdó; átmérő: 1×0,8 perc), majd 30-31-én az NGC 7371 (fényesség: 11,9 magnitúdó; átmérő: 2,1×2 perc) mellett halad el.
Szép kihívás napkelte előtt az alacsonyan járó 29P/Schwassmann-Wachmann üstökös is. A Centaur csoportba tartozó nagyjából a Jupiter pályája környékén közel kör alakú pályán keringő üstökös már jó pár kitörésével okozott meglepetést. Érdemes rendszeresen felkeresni. 27-31 között a (951) Gaspra kisbolygóval szinte egy látómezőben figyelhető meg.
Szinte egész éjjel megfigyelhető a Camelopardalisban a Nagy Göncöl irányába mozgó 16 magnitúdó körüli C/2010 U3 (Boattini) üstökös. Fénye stagnál a hónap során mert közeledik a Naphoz, de ugyanakkor távolodik a Földtől.
Szintén felkereshető még egész éjjel a Szekeres csillagkép északi részén a C/2016 R2 (PANSTARRS). Megfigyelésére mégis az esti órák az alkalmasabbak utána már nagyon közel kerül a horizonthoz a szebb napokat látott jelenleg 13-13,5 magnitúdós üstökös. Kis szerencsével és hosszú expozíciós felvételen még kivehető lehet a csóvája is.
Rövid csóvájáról könnyen fel lehet ismerni a C/2016 N6 (PANSTARRS) vándort a Hiúzban. Fényessége kissé csökken, miközben a Földtől távolodik. 10-én este 1 prcre közelíti meg a NGC 2446 (fényesség: 13,1 magnitúdó; átmérő: 1,9×1 perc) jelű galaxist.
Ebben a hónapban a legszorgosabb „galaxis vadász” a rövid csóvával rendelkező C/2015 O1 (PANSTARRS) üstökös lesz. A Nagy Göncöl rúdjának végétől mozog a szekér felé. 6-án 10 percen belül halad el az NGC 5255 (fényesség: 14,5 magnitúdó; átmérő: 0,7×0,2 perc) galaxis mellett, 15-17-e között az NGC 4964 (fényesség: 13,1 magnitúdó; átmérő: 1,3×0,6 perc) galaxist közelíti meg ugyanígy. 24-26 időszakban az NGC 4644-4646 (fényesség: 13,8 ill. 13,4 magnitúdó; átmérő: 1,7×0,7 perc ill. 0,6×0,3 perc) galaxisok között halad el. Míg a hónap végére (28-29-e) az NGC 4566 (fényesség: 13,1 magnitúdó; átmérő: 1,2×0,8 perc) galaxissal kerül egy látómezőbe. A galaxisok kis mérete ellenére hálás téma lehet, mert az üstökös magja a csóvája előtt látszik.
Nem könnyű üstökös az inkább hajnalban megfigyelhető C/2017 M4 (ATLAS) kométa. A Hattyú és a Lant csillag gazdag környezetében mozgó üstökös a hónap elejei 15,3 magnitúdóról várhatóan fél magnitúdót fényesedhet miközben mind a Naphoz, mind a Földhöz közeledik.
Természetesen a fentieken kívül jó pár üstököst érdemes lehet felkeresni, de mint azt már említettük ezekhez vizuálisan legalább 40 cm-es fotografikusan 20 cm átmérőjű távcső kell, és a siker így sem biztos.
(Nagy Mélykuti Ákos üstökösfelvételei)