Az észlelőtáborok illemtana
Százak és százak töltik nyári szabadságukat észlelőtáborokban. A békés egymás mellett élést szolgálja az alábbi összefoglaló.
Százak és százak töltik nyári szabadságukat észlelőtáborokban. A békés egymás mellett élést szolgálja az alábbi összefoglaló.
Prága az egyik legvonzóbb európai főváros telis-tele csillagászati látnivalókkal. A MCSE a Congressline közreműködésével szervez csillagászati tanulmányutat az “arany Prágába” április 10-12. között. Tartson velünk egy igazi felfedezőútra – Tycho Brahe és Johannes Kepler nyomában.
A tudósok neonjeleket követve keresik az egyik bolygórendszer jövőjét, egyúttal a saját Naprendszerünk múltját is. A NASA előző infravörös zászlóshajója, a már nem üzemelő Spitzer-űrteleszkóp különös eredményét követve a James Webb-űrtávcső a neon nemesgáz egyértelmű nyomait észlelte a fiatal, Naphoz hasonló csillag, az SZ Chamaeleontist (SZ Cha) körülvevő porkorongban. A Spitzer és Webb közötti neonértékek
A Hold sötét lávasíkságainak “vizes” neveket adtak eleink, abban a hiszemben, hogy ezeken a területeken víz található. Így kerültek a Holdra tengerek, öblök, mocsarak, sőt egy óceán is. A Mare Imbrium (Esők Tengere) “partján” elhelyezkedő Sinus Iridum (Szivárvány-öböl) még a Hold fekete-fehér világában is izgalmas, érdekes, mi több: színes látvány. Balázs Gábor, Budapest Szeptember 10-én
A Földtől 10 millió fényévre van egy apró, új csillagoktól ragyogó galaxis, amely egy ritka kettős rendszernek ad otthont. A XOU J121538.2+361921, vagy egyszerűen X-1 jelű kettőscsillag a legfényesebb röntgenforrás az NGC 4212-es galaxisban. A kettős rendszer erős röntgensugárzását az okozza, hogy a benne lévő csillagot egy fekete lyuk vagy egy neutroncsillag teljesen megfosztotta a
Hat planétából álló ritka bolygórendszert sikerült feltérképezni az ESA Cheops-űrtávcsövének adatait is felhasználva. A felfedezés azért különösen érdekes, mert a bolygók pályái azt jelzik, hogy a kialakulása óta eltelt több mint egymilliárd évet a rendszer gyakorlatilag változatlan állapotban töltötte. Az ESA Cheops-űrtávcsöve (CHaracterising ExOPlanet Satellite) kulcsfontosságú adatokat szolgáltatott a kutatókat évek óta zavarba ejtő rejtélyes
Sosem használták még ilyen nagy felbontásban az ALMA rádiótávcső-hálózatot, mint nemrégiben, egy idős csillag megfigyelésekor. A vizsgálatok kimutatták, hogy a csillagot egy gyűrűszerű struktúra veszi körül, amit a csillagról az űrbe szökő gázanyag alkot. A most demonstrált nagy felbontással a jövőbeni megfigyelések során nemcsak a csillagok életének végét, de a bolygók kialakulásának folyamatát is vizsgálhatjuk