| Tagtársunk, Szabó Sándor nagy sikerű csillagatlasza, az Égabrosz az utóbbi évek egyik leghasznosabb kiadványa, mely sokoldalúan segíti a távcsöves munkát. A magyar Uranometriának is nevezett atlasznak ott a helye minden amatőrcsillagász polcán, és természetesen mindenkor ott a helye a távcső mellett is! |
| A 2007. évi Kulin György-emlékérem odaítélésére vonatkozó javaslatokat december 31-éig várja az MCSE. |
Hazánkban a XIX. század közepe óta jelennek meg csillagászati táblázatokat közlő évkönyvek. A jelenlegi Csillagászati évkönyv elődjének tekinthető Stella Almanach 1924-ben jelent meg először.
| Megjelent a Meteor csillagászati évkönyv 2007-re szóló kötete. Kiadványunk a jövőre megfigyelhető csillagászati jelenségek ismertetése mellett sok hasznos olvasnivalóval szolgál az érdeklődők számára. |
| A Polaris Csillagvizsgáló földszinti helyiségében kiállítással emlékezünk Kulin Györgyre és a hatvan évvel ezelőtt megalakult MCSE-re. A régi és a mai amatőrcsillagászok tevékenységét bemutató kiadványokat, dokumentumokat, távcsöveket tekinthetnek meg az érdeklődők. |
| Az MCSE első két és és fél évét ismertető munka megjelentetésével nem csupán Kulin György emlékének adóztunk, hanem mindazoknak, akik annak idején a legendás „első" MCSE születésénél bábáskodtak. |
| Hatvan évvel ezelőtt, 1946. november 11-én alakult meg a Magyar Csillagászati Egyesület. Cikkünkkel az indulás éveire emlékezünk. |
| A dorogi Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Szakközépiskola, valamint a Magyar Csillagászati Egyesület pályázatot hirdet általános és középiskolai tanulók részére. |
| A hazánkból látható csillagképek egyszerű, de jól használható térképét készítette el tagtársunk, Vizi Péter. Az új térképet elsősorban kezdő amatőrök és csillagászati szakkörök számára ajánljuk. |
A legtöbb csillagászat iránt érdeklődő ismeri a felfedezésekor igen nagy szenzációnak számító TRAPPIST-1 rendszert, amelyben 7, a Földhöz hasonló méretű, kőzetekből álló exobolygó kering egy igen közeli, 40 fényévre lévő vörös törpecsillag körül. Az asztrofizikusok és az asztrobiológusok szerint ezek a bolygók kecsegtető célpontot nyújtanak azoknak, akik a Földön kívüli életet kutatják. Talán sokak számára
A James Webb-űrtávcső egyik fő célja a nagy vöröseltolódású, tehát távoli Univerzum vizsgálata, azonban ezúttal a csillagászok egy kicsit közelebbi célpontot választottak ki a minden eddigit felülmúló űreszköznek, mégpedig szülőgalaxisunk, a Tejútrendszer külső peremvidékének vizsgálatát. Ez a régió körülbelül 58000 fényévre található a galaktikus középponttól, tehát nagyjából kétszer olyan távol, mint a Föld. Egy kutatócsoport
Egy szupernagy tömegű fekete lyuk eddig kétszer ragadott el gázt egy elhaladó csillagtól. A kutatók szerint a harmadik alkalomra 2025 elején fog sor kerülni. Amikor egy csillag túl közel merészkedik egy szupernagy tömegű fekete lyukhoz, annak hatalmas gravitációs ereje elkezdi darabokra szaggatni. A csillag gázanyaga kinyúlik, mint a karamell, aztán egy része belép a fekete
Az Event Horizon Telescope (EHT) Együttműködés az ALMA rádiótávcső-hálózattal és más műszerekkel végzett megfigyelések során az eddigi legnagyobb felbontást érte el a Föld felszínéről. A kutatók távoli galaxisok sugárzását érzékelték 345 GHz körüli frekvencián, amely 0,87 mm-es hullámhossznak felel meg. Az Együttműködés kutatói becslésük szerint a jövőben képesek lehetnek 50%-al részletesebb felvételeket készíteni a fekete
Az ESA Juice (Jupiter Icy Moons Explorer) űrszondája augusztus 20-án annyira megközelítette a Földet, hogy néhány ezer km-es távolságból képes volt megvizsgálni a légkört is. Ez lehetőséget adott arra, hogy az űrből is teszteljék és kalibrálják a Juice tudományos műszereit, ezzel biztosítva, hogy azok készen állnak a Jupiterhez érkezésre. A Juice két műszere, a Moons
