A legnyáribb és a legforróbb hónap: július. A nyári estében a nyugati égen ott ragyog a Vénusz, fázisa egyre csökken, közben egyre alacsonyabban látjuk, észlelését már az esti szürkületben kezdjük! A hajnali égen igen szoros Mars-Uránusz együttállás vár ránk (ez persze csak távcsővel lehet megfigyelni, és ismét lesz Fiastyúk-fedés. A...
Észleljük a Jupitert és a Marsot, figyeljük meg az északi égbolt legszebb kettőscsillagainak egyikét, emlékezzünk a legeredményesebb vizuális kisbolygófelfedezőre, Johann Palisára, végezzünk fényességbecslést: hol tart fénygörbéjén az S Leonis Minoris? Jó észleléseket áprilisban is! A bolygók járása Merkúr: A hónap során napkelte előtt lehet próbálkozni a felkeresésével, közel 40 perccel...
Ez az év is jól kezdődik! Január 3-án este a Quadrantidák meteorrajt várjuk, egy nap múlva, január 4-én este pedig a holdsarló fogja elfedni a Szaturnuszt. 16-án a Mars lesz oppozícióban, mindeközben pedig a Jupiter joviálisan mosolyog – továbbra is kiváló az óriásbolygó észlelhetősége. Ha mindez nem lenne elég, az...
Itt a nyár, megérkezett június, az éjszakák a lehető legrövedebbek, a Nap későn nyugszik, mintha soha nem akarna besötétedni. Ismerkedjünk a csillagos éggel Fazekas Mihály két évszázaddal ezelőtti útmutatója alapján, észleljük az égbolt egyik legszebb kettőscsillagát, a Porrimát, június 3-án hajnalban pedig köszöntsük a Marsot (a holdsarlóval). A bolygók járása...
Kereszturi Ákos: Mars – fehér könyv a vörös bolygóról című könyve 189 oldalon a Mars bolygó megismeréséhez nyújt általános útmutatót. A könyv ingyenesen letölthető pdf változatban az alábbi linken: https://eszlelesek.mcse.hu/tarhely/kiadvanyok/Mars_feher_konyv_voros_bolygo_Kereszturi-Akos.pdf Célja a legtöbb fontos témakör áttekintése, hogy az olvasó minél teljesebb képet kapjon arról, mik a bolygó legfontosabb földtudományi és...
December a Mars hónapja, legalább is december 1-8. között biztosan. A vörös bolygó 1-jén kerül földközelbe, 8-án jut szembenállásba, ráadásul 8-án hajnalban a telehold elfedi a vörös bolygót – ritka látványosság! A kore esti égen még ott a Szaturnusz, magasan jár a Jupiter, igazi bolygós hónap az idei december! A...
A vörös bolygó mostani földközelsége kapcsán előadásokkal, távcsöves bemutatókkal várjuk az érdeklődőket és tagtársainkat. Ezekben a hetekben ragyogó vöröses-narancs fényű égitest vonja magára a figyelmet: a Mars. Kora este a keleti égen figyelhető meg, napról napra korábban kel, egyre kedvezőbb távcsöves célponttá válik, ahogy közeledik a nevezetes időpont, december 1-je....
Úgy tűnik, ezen az őszön minden a Marsról szól. Nagyon sokan foglalkoznak a vörös bolygó megfigyelésével, részletdús felvételek készülnek szomszédunkról. Egy felvételt mégis ki kell emelnünk a sorból, Farkasréti György szeptember 23-i Mars-fotóját. Meglehetősen nagy érdeklődést váltott ki ez a felvétel mind az amatőrcsillagászok, mind az érdeklődők körében. Maga a...
2020 nyarán Mars-lázban égtünk. Az idei oppozíció során alig valamivel volt kisebb a vörös bolygó látszó átmérője, mint a 2018-as nagy oppozíció során. Tekintsünk vissza a két évvel ezelőtti közelségre! A 2018-as év azonban nem igazán kedvezett a Mars iránt rajongóknak, ugyanis az oppozíció megfigyelését az alacsony horizont feletti magassága...
Október a Mars hónapja, de a bolygóészlelő amatőröket tavasz óta erősen foglalkoztatja a vörös bolygó megfigyelése. Van, aki látványos sorozatfelvételt is össze tudott állítani saját képeiből. Kereszty Zsolt a legaktívabb bolygóészlelők közé tartozik, látványos sorozatfelvétellel jelentkezett, amely jól mutatja a Mars-közelségig tartó időszak fejleményeit: „A Marsról készült sorozatom a győri...
Hol járunk? Valamilyen gyárban? A bonyolult fémszerkezet valójában az Európai Déli Obszervatórium épülő óriástávcsöve, a 39 méter átmérőjű ELT, amely, ha elkészül, messze felülmúl minden más földi teleszkópot. A távcsőóriás kupolájában járunk, ahol a technikusok csapata valósággal eltörpül a hatalmas szerkezet belsejében. Az ESO felvétele az ELT építésének fontos mérföldkövét örökíti meg. Első alkalommal forgatták
A kínai Tianwen–2 űrszonda elérte a Föld kváziholdját („miniholdját”), a (469219) Kao’oalewa kisbolygót, és elkészítette az első közeli felvételt róla, majd anyagmintát fog gyűjteni és a Földre juttatja azt. Az anyagmintákból kiderül majd, hogy vagy a Holdba történt becsapódás által kidobódott törmelékről vagy egy főövi kisbolygóból lett földközeli aszteroidáról van szó. A Kínai Tianwen-2 űrszonda
A Corona Australis (Déli Korona) molekulafelhő-komplexum a Tejút egy olyan rendkívül dinamikus szelete, ahol a sötétség és a ragyogás, a csillagok halála és születése egyszerre van jelen. A képet szemlélve valóban úgy tűnik, mintha lenne ott minden, amit az intersztelláris anyag produkálni képes: reflexiós és sötét porködök, planetáris jellegű változó ködök, sőt, a háttérben egy
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) tanulmánya szerint a jelenlegi tervek alapján több mint 1,7 millió műhold kerülhet Föld körüli pályára, köztük rendkívül fényesek is. Mindez „pusztító következményekkel járna a csillagászat számára”. A tanulmány megállapítja, hogy a modern távcsövekkel végzett éjszakai megfigyelések megőrzése érdekében legfeljebb 100 000, szabad szemmel nem látható, halvány műhold keringhetne a Föld
Amikor az interneten olvasunk híreket, chatelünk, filmet nézünk, bankolunk (és még számos példát lehetne hozni), valamilyen titkosító és autentikáló algoritmus védi a tartalmat, amit fogyasztunk. A titkosítás azért szükséges, hogy ne tudja egy támadó elolvasni az üzenet tartalmát. Autentikációval biztosra mehetünk, hogy azzal kommunikálunk, akivel valóban szeretnénk, és az üzenetet nem módosította senki a küldés
