Észleljük a Jupitert és a Marsot, figyeljük meg az északi égbolt legszebb kettőscsillagainak egyikét, emlékezzünk a legeredményesebb vizuális kisbolygófelfedezőre, Johann Palisára, végezzünk fényességbecslést: hol tart fénygörbéjén az S Leonis Minoris? Jó észleléseket áprilisban is! A bolygók járása Merkúr: A hónap során napkelte előtt lehet próbálkozni a felkeresésével, közel 40 perccel...
Ez az év is jól kezdődik! Január 3-án este a Quadrantidák meteorrajt várjuk, egy nap múlva, január 4-én este pedig a holdsarló fogja elfedni a Szaturnuszt. 16-án a Mars lesz oppozícióban, mindeközben pedig a Jupiter joviálisan mosolyog – továbbra is kiváló az óriásbolygó észlelhetősége. Ha mindez nem lenne elég, az...
Itt a nyár, megérkezett június, az éjszakák a lehető legrövedebbek, a Nap későn nyugszik, mintha soha nem akarna besötétedni. Ismerkedjünk a csillagos éggel Fazekas Mihály két évszázaddal ezelőtti útmutatója alapján, észleljük az égbolt egyik legszebb kettőscsillagát, a Porrimát, június 3-án hajnalban pedig köszöntsük a Marsot (a holdsarlóval). A bolygók járása...
Kereszturi Ákos: Mars – fehér könyv a vörös bolygóról című könyve 189 oldalon a Mars bolygó megismeréséhez nyújt általános útmutatót. A könyv ingyenesen letölthető pdf változatban az alábbi linken: https://eszlelesek.mcse.hu/tarhely/kiadvanyok/Mars_feher_konyv_voros_bolygo_Kereszturi-Akos.pdf Célja a legtöbb fontos témakör áttekintése, hogy az olvasó minél teljesebb képet kapjon arról, mik a bolygó legfontosabb földtudományi és...
December a Mars hónapja, legalább is december 1-8. között biztosan. A vörös bolygó 1-jén kerül földközelbe, 8-án jut szembenállásba, ráadásul 8-án hajnalban a telehold elfedi a vörös bolygót – ritka látványosság! A kore esti égen még ott a Szaturnusz, magasan jár a Jupiter, igazi bolygós hónap az idei december! A...
A vörös bolygó mostani földközelsége kapcsán előadásokkal, távcsöves bemutatókkal várjuk az érdeklődőket és tagtársainkat. Ezekben a hetekben ragyogó vöröses-narancs fényű égitest vonja magára a figyelmet: a Mars. Kora este a keleti égen figyelhető meg, napról napra korábban kel, egyre kedvezőbb távcsöves célponttá válik, ahogy közeledik a nevezetes időpont, december 1-je....
Úgy tűnik, ezen az őszön minden a Marsról szól. Nagyon sokan foglalkoznak a vörös bolygó megfigyelésével, részletdús felvételek készülnek szomszédunkról. Egy felvételt mégis ki kell emelnünk a sorból, Farkasréti György szeptember 23-i Mars-fotóját. Meglehetősen nagy érdeklődést váltott ki ez a felvétel mind az amatőrcsillagászok, mind az érdeklődők körében. Maga a...
2020 nyarán Mars-lázban égtünk. Az idei oppozíció során alig valamivel volt kisebb a vörös bolygó látszó átmérője, mint a 2018-as nagy oppozíció során. Tekintsünk vissza a két évvel ezelőtti közelségre! A 2018-as év azonban nem igazán kedvezett a Mars iránt rajongóknak, ugyanis az oppozíció megfigyelését az alacsony horizont feletti magassága...
Október a Mars hónapja, de a bolygóészlelő amatőröket tavasz óta erősen foglalkoztatja a vörös bolygó megfigyelése. Van, aki látványos sorozatfelvételt is össze tudott állítani saját képeiből. Kereszty Zsolt a legaktívabb bolygóészlelők közé tartozik, látványos sorozatfelvétellel jelentkezett, amely jól mutatja a Mars-közelségig tartó időszak fejleményeit: „A Marsról készült sorozatom a győri...
Nem vagyunk múzeum, nincs komoly gyűjteményünk, azonban vannak érdekes és nekünk kedves csillagászati-űrkutatási vonatkozású tárgyaink, amelyeket szívesen bemutatunk a hozzánk látogatóknak. Az éjszakai égbolt legfényesebb „csillaga” a narancsos árnyalatú Mars, amelynek idei távcsöves megfigyelhetősége sokkal kedvezőbb, mint a két évvel ezelőtti volt. (Bővebben észlelési ajánlónkban olvashatunk róla.) A behatóbb távcsöves...
Pazar felvétel az északi égbolt legszebb, leglátványosabb gömbhalmazáról, távcsöves bemutatók kötelezően megtekintendő látványosságáról. Blahó Norbert, Orosháza A Messier 13 (M13 vagy NGC 6205) gömbhalmaz a Hercules csillagképben. Az északi égbolt egyik legismertebb gömbhalmaza. Az M13 gömbhalmazt Edmond Halley brit csillagász fedezte fel 1714-ben. Charles Messier pedig 1764. június 1-jén vette fel híres katalógusába. Nagyon sűrű
Jeles napok bőven akadnak áprilisban is. 12-én ünnepeljük az űrhajózás világnapját, 22-én a Föld napját. Van azonban egy kevésbé nemzetközi ünnepünk is, ez a költészet napja, április 11-én, József Attila születésnapján. Habár a költők világában a csillag, a csillagos ég, a Hold, a Nap gyakran előforduló szimbólumok, a versek a lehető legritkább esetben tekinthetők szabatos
A Magyar Csillagászati Egyesület legfontosabb, egyben legértékesebb forrásai közé tartoznak a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásai. Kérjük, támogassa hírportálunkat! Adószámunk: 19009162-2-43. Köszönjük! Az elmúlt bő két évtizedben – mióta lehetőség van a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlására – az adózók százai, ezrei tartották érdemesnek az MCSE-t arra, hogy ilyen módon is támogassák a magyarországi csillagászatot. Az 1%-os
A Nap, 501,845 nanométer hullámhosszon, az ionizált vas (Fe II) egyik spektrumvonalában. Amit esztétikában ez a kép nem tud, azt pótolja idegenségével: az egyébként fényesebb aktív régiók ebben a spektrumvonalban egyenesen sötétek, viszont a peremen túl protuberanciák mutatkoznak. Váradi Nagy Pál, Kolozsvár Valami új látnivalót kerestem a Napon, lévén hogy a klasszikusan használt eszközökkel és észlelt hullámhosszokon
Csillagászok egy csoportja olyan bolygót azonosított, amely két különleges csillag alkotta páros körül kering, de nem azok pályasíkjának közelében, hanem arra merőleges síkú pályán. Az eredmény az első komoly bizonyíték arra, hogy léteznek kettőscsillagok körül „poláris” pályán keringő bolygók. A meglepő felfedezést az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory, ESO) Nagyon Nagy Távcsöve (Very Large
