Tájékoztatjuk tagtársainkat, hogy a 2021. évi rendes közgyűlésünket a járványhelyzet miatt – élve a vonatkozó 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet rendelkezéseivel – virtuális formában tartjuk meg. A közgyűlés időpontja: 2021. május 22. (szombat), 10h A közgyűlést lebonyolító elektronikus hírközlő eszköz: Zoom Tagjaink a regisztrált e-mail címükre kapják meg a pontos...
A Magyar Csillagászati Egyesület legfontosabb, egyben legértékesebb forrásai közé tartoznak a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásai. Kérjük, támogassa egyesületünket! Adószámunk: 19009162-2-43 Az elmúlt bő két évtizedben – mióta lehetőség van a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlására – az adózók százai, ezrei tartották érdemesnek az MCSE-t arra, hogy ilyen módon is támogassák a...
Egyesületünk kiadásában számos csillagászati-kultúrtörténeti kötetet jelentettünk meg Ponori Thewrewk Aurél (1921-2014) tollából. A sor a Dante-kötettel indult, és a Jupitert ismertető könyvvel zárult, legalább is egyelőre. Ponori Thewrewk Aurél posztumusz művével, a Szaturnusszal foglalkozó Legfelső bolygóval még adósak vagyunk. Az alábbiakban felsorolt tételek a Magyar Csillagászati Egyesülettől rendelhetők meg, az mcse@mcse.hu email...
Itt a május, reméljük, hogy a hűvös, sok felhőt hozó április után és a májusi esők mellett azért lesz lehetőségünk az esti észlelésekre is. Keressük a Merkúrt, próbálkozzunk a Daly-kráterrel, nézzünk kicsit körül a Vadászebek csillagképben (Canes Venatici). Itt az SZJA 1%-ának felajánlásának határideje is. Kérjük, ne feledkezzenek meg a...
A Sirius B észlelése az egyik legnehezebb feladat a kettőscsillagok megfigyelői számára. A ragyogó Sirius A mellett a halvány Sirius B-t nem könnyű megpillantani, hiszen a két csillag fényességkülönbsége óriási. A Sirius-rendszerről Szklenár Tamás rovatvezetőnk írt részletesen a Meteor 2014/2. számában. Elevenítsük fel sorait! “1844-ben Friedrich Bessel német csillagász a...
Érdekel a csillagászat? Szívesen fürkésznéd a kristálytiszta vértesi csillagos égboltot a nyári csillagképekkel és a tejút misztikus látványával? A Hold krátereit, vagy a Szaturnusz gyűrűjét többszázszoros nagyításon? A sötét égen kibontakozó ködnyúlványokat és galaxiskarokat? Figyelem! A jelenlegi koronavírus-helyzet miatt kérjük a jelentkezőket, hogy május 15-ig ne utalják át a tábordíjat,...
Ezúttal nem tudunk jó hírekkel szolgálni. A több mint negyven éve működő Polaris Csillagvizsgáló tetőszigetelése elöregedett, itt az ideje a felújításnak. Csillagvizsgálónk tetőszigetelését legutóbb 25 évvel ezelőtt cserélték, mára elöregedett, egyre növekvő beázásfoltok mutatják ezt. A toldozás-foldozás nem segít, tovább nem halogathatjuk, fel kell újítani, ami másfél millió forintba kerül....
A hazai változócsillag-észlelő amatőrök körében is rendkívül népszerű az SS Cygni. A törpenóva nagyjából 12 és 8 magnitúdó között, kb. 50 napos átlagciklussal ismétlődő kitörései igen látványosak, nyomon követésük valódi észlelési élményt jelent. Ez a több mint egy évszázada ismert viselkedés úgy tűnik, az utóbbi időben igencsak megváltozott: a csillag...
A csillagászat iránt érdeklődő tagjaink és barátaink figyelmébe ajánljuk kiadványainkat, amelyek között találunk önmagukban is olvasmányos írásokat, de akár az égbolt alatti munkához is jól használható térképeket, atlaszokat – valamennyi hasznos kiegészítője az új vagy már meglévő távcsőnek.
Nem vagyunk múzeum, nincs komoly gyűjteményünk, azonban vannak érdekes és nekünk kedves csillagászati-űrkutatási vonatkozású tárgyaink, amelyeket szívesen bemutatunk a hozzánk látogatóknak. Az időmérés a csillagászat egyik legősibb feladata. Volt idő, amikor a köztéri órák jelentették a pontos időt a fővárosiak számára. Ezek közül a leghíresebb, a Múzeum körúti Hoser-féle ingaóra...
„Mennyi mindenre használható a Gaia űrtávcső!” rovatunkban ma: a Gaia egy újabb lehetséges alkalmazása – talán a legegzotikusabb mind közül: gravitációs hullámok kimutatása. Az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia asztrometriai űrtávcsövének a legfontosabb célja, hogy megmérje galaxisunk több mint egymilliárd csillagának – ez a Tejútrendszer összes csillagának több mint egy százaléka (!) – a térbeli helyzetét
2020 tavaszán határoztam el, hogy a Mars 2020-2021-es több mint egy éves láthatóságát megpróbálom a lehető legjobban végigkövetni és minél több képet készíteni. Kereszty Zsolt, Győr Az első felvételt 2020. április 4-én készítettem hajnaltájt, az alacsonyan lévő bolygóról. A 6,5″-es korongon már egész jól látszottak a jellegzetesebb albedóalakzatok, például a Syrtis Major és a Hellas-medence.
A Magyar Csillagászati Egyesület legfontosabb, egyben legértékesebb forrásai közé tartoznak a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásai. Kérjük, támogassa egyesületünket! Adószámunk: 19009162-2-43 Az elmúlt bő két évtizedben – mióta lehetőség van a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlására – az adózók százai, ezrei tartották érdemesnek az MCSE-t arra, hogy ilyen módon is támogassák a magyarországi csillagászatot. Az 1%-os SZJA-felajánlások
Noha a Nap fényéhez szokott szemünk számára az éjszakai égbolt – a rajta fénylő csillagokat és egyéb égitesteket leszámítva – az elképzelhető legsötétebb dolognak tűnik, valójában nagyon is fénylik. A fényes közeli csillagokat és rengeteg messzi galaxist külön-külön is meg tudunk figyelni. Ám van egy határ, aminél távolabbi csillagvárosokat már nem vagyunk képesek érzékelni még
Csillagászok nemrég felfedezték, hogy a Tejútrendszer egyik kísérőgalaxisa nyomot hagyott a csillagvárosunkat körülvevő sötétanyag-halóban. Egy galaktikus törpe közelít a Tejút felé. Nagy Magellán-felhő néven ismert, és a galaxisunkat körülvevő sötétanyag-ködön szánt keresztül. A galaktikus óceánban pedig csillagok ritka árama úszik, mint sötét anyagból álló jéghegyek csúcsai. A csillagászok olyan sűrűsödést érzékeltek ezeknek a csillagoknak az
