Az ősz beköszöntével – derült idő esetén – az egyre hosszabbodó éjszakák egyre több és több látnivalóval szolgálnak. Hatvan évvel ezelőtt, 1957. október 4-én indították az első mesterséges holdat, a Szputnyik-1-et. Észleljünk mi is mesterséges holdakat!
November hagyományosan az egyik legködösebb hónap. Bízunk benne, hogy idén másként alakul, hiszen érdekes együttállások várnak ránk!
Végre itt az igazi tavasz! Az év legkedvezőbb esti Merkúr-láthatósága, holdárnyékok a Jupiteren, Messier-maraton – áprilisi programok, látnivalók.
A hosszú téli borult időszak után itt a tavasz a rövidülő, de még mindig elegendően hosszú éjszakákkal, a tavaszi csillagképekkel és az ilyenkor szokásos Messier-látnivalókkal.
Február a korán kelők számára igazi bolygófelvonulással szolgál, különösen érdekes lesz a látvány 6-án hajnalban, amikor a holdsarló, a Vénusz és a Merkúr együttállásában gyönyörködhetünk.
Itt az igazi nyár, júliussal ránk köszöntöttek a “rövidnadrágos” éjszakák, amikor a lehető legkényelmesebben végezhetjük esti-éjszakai megfigyeléseinket. Ne feledjük: júliussal beköszöntött az észlelőtábori szezon is!
Április az egyre rövidülő éjszakák és a kora esti látványosságok hónapja. Kiváló Merkúr-láthatóság, hajszálvékony holdsarló és egy szép együttállás teheti emlékezetessé ezt a hónapot. Április 25-én pedig a Csillagászat Napja köszönt ránk!
A librációt felhasználva “két nézőpontból” örökítettem meg a teleholdat. Bandzsítva, a középen kialakuló képen gömbként rajzolódik ki a Hold. Váradi Nagy Pál, Kolozsvár Érthető a bandzsítós sztereó-képek népszerűsége, hiszen nem kell hozzájuk különleges felszerelés – piros-cián szemüveg vagy polarizált lencsék és kijelző. Csupán egy kis gyakorlat. Különösen szép az Ultima Thule-ról készült űrszondás fotó. A […]
Mi okozza az elmúlt évtizedben észlelt furcsa extragalaktikus gyors rádiókitöréseket? Egy szokatlanul fényes szupernóva talán megválaszolhatja ezt a kérdést. Amikor rájöttek, hogy egy nemrég talált, titokzatos, milliszekundumos rádióimpulzus – gyors rádiókitörés (FRB) – ismétlődik, a csillagászok végre esélyt kaptak, hogy megtalálják e galaxison kívülről érkező jelek forrását. Az FRB 121102 jelzésű gyors rádiókitörés pozícióját egy […]
Az alábbi felvételen annak a 74 közeli galaxisnak az egyike látható, amelyekben az Európai Déli Obszervatórium (ESO) részvételével működő Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) mikrohullámú távcsőrendszer csillagbölcsőket vizsgál a PHANGS (Physics at High Angular resolution in Nearby GalaxieS) nevű kutatási program keretében. A programra eddig fordított több mint 750 órányi műszeridő során már 100 000 ilyen […]
A NASA Spitzer-űrteleszkópjának mérései alapján úgy fest, hogy az Univerzum legkorábbi galaxisai fényesebbek voltak, mint azt korábban várták. A többletet a galaxisok által kibocsátott elképesztően nagy mennyiségű ionizáló sugárzás okozza. A felfedezés a Reionizáció Korának megfejtéséhez is hozzájárul, mely esemény során a világegyetem egy többnyire átlátszatlan helyből a mai csodálatos, csillagokkal teli térré alakult. Az […]
A Naprendszer legnagyobb bolygója, az óriás Jupiter és a kisbolygóövezet legnagyobb törpéje, az (1) Ceres törpebolygó találkozója a Tejút csillagmezején. Landy-Gyebnár Mónika, Szentgál Az elmúlt két év során nem nagyon volt megfelelő időjárás a Tejút szívének fotózásához, s eddig az idei tavasz sem igazán adott lehetőséget. Május 11-én hajnal előtt azonban végre volt alkalmam rá, […]