Az ősz beköszöntével – derült idő esetén – az egyre hosszabbodó éjszakák egyre több és több látnivalóval szolgálnak. Hatvan évvel ezelőtt, 1957. október 4-én indították az első mesterséges holdat, a Szputnyik-1-et. Észleljünk mi is mesterséges holdakat!
November hagyományosan az egyik legködösebb hónap. Bízunk benne, hogy idén másként alakul, hiszen érdekes együttállások várnak ránk!
Végre itt az igazi tavasz! Az év legkedvezőbb esti Merkúr-láthatósága, holdárnyékok a Jupiteren, Messier-maraton – áprilisi programok, látnivalók.
A hosszú téli borult időszak után itt a tavasz a rövidülő, de még mindig elegendően hosszú éjszakákkal, a tavaszi csillagképekkel és az ilyenkor szokásos Messier-látnivalókkal.
Február a korán kelők számára igazi bolygófelvonulással szolgál, különösen érdekes lesz a látvány 6-án hajnalban, amikor a holdsarló, a Vénusz és a Merkúr együttállásában gyönyörködhetünk.
Itt az igazi nyár, júliussal ránk köszöntöttek a “rövidnadrágos” éjszakák, amikor a lehető legkényelmesebben végezhetjük esti-éjszakai megfigyeléseinket. Ne feledjük: júliussal beköszöntött az észlelőtábori szezon is!
Április az egyre rövidülő éjszakák és a kora esti látványosságok hónapja. Kiváló Merkúr-láthatóság, hajszálvékony holdsarló és egy szép együttállás teheti emlékezetessé ezt a hónapot. Április 25-én pedig a Csillagászat Napja köszönt ránk!
Nincsenek közelgő események
A legújabb kutatási eredmények szerint élhető körülmények is uralkodhatnak egy csillagászati értelemben közeli exobolygó felszínén, melynek légkörében korábban esőfelhőket találtak. A K2-18b jelű exobolygó tőlünk 124 fényév távolságra található, átmérője pedig 2,6-szer nagyobb a Földünkénél. A bolygó hidrogéngazdag légkörében tavaly először detektáltak folyékony vízből álló felhőket – erre korábban, ilyen kis méretű bolygó esetén, nem
A NASA Hubble-űrtávcsövének egyedülálló lehetőségeit kihasználva a csillagászok sosem látott energiájú kiáramlásokat fedeztek fel. A kvazárokból induló, a csillagközi téren cunamiként végigsöprő anyagáramok nagy pusztítást végeznek a kvazárnak otthont adó galaxisban. A kvazárok távoli objektumok, amelyek kivételesen nagy energiát bocsátanak ki. A bennük lévő szupernagy tömegű fekete lyukak nagy ütemben nyelik el a környező anyagot,
Tizenhét év után a NASA SORCE (Solar Radiation and Climate Experiment) űrszondájának küldetése a terveknek megfelelően, 2020. február 25-én befejeződött. A NASA Földmegfigyelő rendszer (Earth Observing System) programjában működő szonda rengeteg adatot halmozott fel a Föld légkörének egységnyi területét érő teljes napsugárzásról (teljes szoláris irradiancia vagy TSI) és annak spektrális összetételéről (spektrális szoláris irradiancia vagy
Évtizedek óta tudjuk, hogy galaxisunk pereme hajlott. Most már azt is követni tudjuk, ahogy ez a görbület elfordul a Tejútrendszer központja körül. A képek becsapósak. A közeli és távolabbi galaxisokról készült felvételeken hatalmas spirálok, ellipszisek és szabálytalan galaxisok úgy látszanak, mintha megfagytak volna az időben. A valóságban ezek a galaxisok folyamatos mozgásban vannak. A Nap
2022-re halasztották a vörös bolygót célzó ExoMars rover indítását az Európai Űrügynökség (ESA) és a Roszkozmosz felelős vezetői. Az európai és orosz főfelügyelők javaslatait megfontolva, az ExoMars küldetés szakemberei úgy döntöttek, hogy az összes szükséges teszt elvégzéséhez több időre van szükségük. A küldetés fő célja az ősi marsi élet nyomainak keresése, valamint a bolygó vízkészletének