Az ősz beköszöntével – derült idő esetén – az egyre hosszabbodó éjszakák egyre több és több látnivalóval szolgálnak. Hatvan évvel ezelőtt, 1957. október 4-én indították az első mesterséges holdat, a Szputnyik-1-et. Észleljünk mi is mesterséges holdakat!
November hagyományosan az egyik legködösebb hónap. Bízunk benne, hogy idén másként alakul, hiszen érdekes együttállások várnak ránk!
Végre itt az igazi tavasz! Az év legkedvezőbb esti Merkúr-láthatósága, holdárnyékok a Jupiteren, Messier-maraton – áprilisi programok, látnivalók.
A hosszú téli borult időszak után itt a tavasz a rövidülő, de még mindig elegendően hosszú éjszakákkal, a tavaszi csillagképekkel és az ilyenkor szokásos Messier-látnivalókkal.
Február a korán kelők számára igazi bolygófelvonulással szolgál, különösen érdekes lesz a látvány 6-án hajnalban, amikor a holdsarló, a Vénusz és a Merkúr együttállásában gyönyörködhetünk.
Itt az igazi nyár, júliussal ránk köszöntöttek a “rövidnadrágos” éjszakák, amikor a lehető legkényelmesebben végezhetjük esti-éjszakai megfigyeléseinket. Ne feledjük: júliussal beköszöntött az észlelőtábori szezon is!
Április az egyre rövidülő éjszakák és a kora esti látványosságok hónapja. Kiváló Merkúr-láthatóság, hajszálvékony holdsarló és egy szép együttállás teheti emlékezetessé ezt a hónapot. Április 25-én pedig a Csillagászat Napja köszönt ránk!
Csillagászok az egyelőre még inkább rejtélyes gyors rádiókitöréseket (Fast Radio Burst, FRB) felhasználva fejtették meg a már régen megjósolt, de idáig még nem detektált “hiányzó anyag” több évtizedes problémáját. A kutatók az összes hiányzó közönséges anyagot megtalálták a galaxisok közötti hatalmas üres térségekben. A Nature magazinban múlt héten megjelent tanulmány vezető szerzője, Jean-Pierre Macquart (Curtin
A Westerlund 2 jelű csillaghalmaz nagyjából 20 ezer fényévre van tőlünk. Fiatal – csupán egy- vagy kétmillió éves –, centrumában pedig az általunk ismert legfényesebb és legforróbb csillagokat rejti. Ahogy néhány igazán hatalmasat is. A Westerlund 2 szívében valami furcsa dolog történik a nagy tömegű, forró csillagokkal. A nagy csillagok és szomszédaik körül hatalmas, kavargó
Meglepően szabályos pulzációs mintát fedeztek fel több tucat fiatal, gyorsan forgó csillag adataiban a NASA TESS űrtávcsövével. A felfedezés forradalmasítani fogja a delta Scuti típusú változócsillagok korának, méretének és összetételének vizsgálatát. „Ismert, hogy a delta Scuti csillagok érdekes módon pulzálnak, de ezeknek a pulzációknak a mintája eddig érthetetlen volt.” – mondta Tim Bedding, a Sydney-i
Andrew Fabian kapta a 2020-as asztrofizikai Kavli-díjat a galaxisok és környezetük közti kölcsönhatások terén végzett úttörő kutatásáért. A Kavli-díjat kétévente osztják olyan kutatók között, akik nagy hatású asztrofizikai, nanotechnológiai, vagy neurológiai kutatásokat végeznek, a természetről alkotott képünket fejlesztve a legapróbb skáláktól a legnagyobbakig. A díjat a norvég-amerikai Fred Kavlin által létrehozott Kavlin Foundation, a Norvég
A Baker Street 221B-től bár igen messze van, de az egyik legismertebb fiktív detektív mégis eljut a vörös bolygóra, mikor 2021. február 18-án leszáll a NASA Perseverance rovere. A marsjáró robotkarján elhelyezett SHERLOC berendezés homokszemcse méretű nyomokat keresgél majd a marsi kőzetekben, míg hű társa, WATSON, egy kamera, közeli felvételeken örökíti meg mintázatukat. Együtt tanulmányozzák