„És az melyik csillag?”- de sokszor hallottam már a kérdést az Óbudai Polaris Csillagvizsgálóban tartott bemutatóinkon! Kérdezte már gyerek és felnőtt, fiatal pár és idős nyugdíjas, mindig kíváncsian, mert bizony valóban nem egyértelmű, hogy „az ott” melyik csillag. A csillagos égbolt ismerete nem része az alapműveltségnek, az iskolában talán már...
Közeledik az év legérdekesebb együttállása, a december 21-i Jupiter-Szaturnusz együttállás a kora esti égen. Ami pedig a hónap általános észlelési lehetőségeit illeti: a kijárási korlátozások miatt kevesebbet tölthetünk az éjszakai égbolt alatt, de kora este 8 óráig, és hajnali 5-től “jogszerűen” is végezhetünk észleléseket. Természetesen, aki erkélyről, teraszról, netán saját...
Az ősz beköszöntével – derült idő esetén – az egyre hosszabbodó éjszakák egyre több és több látnivalóval szolgálnak. Hatvan évvel ezelőtt, 1957. október 4-én indították az első mesterséges holdat, a Szputnyik-1-et. Észleljünk mi is mesterséges holdakat!
November hagyományosan az egyik legködösebb hónap. Bízunk benne, hogy idén másként alakul, hiszen érdekes együttállások várnak ránk!
Végre itt az igazi tavasz! Az év legkedvezőbb esti Merkúr-láthatósága, holdárnyékok a Jupiteren, Messier-maraton – áprilisi programok, látnivalók.
A hosszú téli borult időszak után itt a tavasz a rövidülő, de még mindig elegendően hosszú éjszakákkal, a tavaszi csillagképekkel és az ilyenkor szokásos Messier-látnivalókkal.
Február a korán kelők számára igazi bolygófelvonulással szolgál, különösen érdekes lesz a látvány 6-án hajnalban, amikor a holdsarló, a Vénusz és a Merkúr együttállásában gyönyörködhetünk.
Itt az igazi nyár, júliussal ránk köszöntöttek a “rövidnadrágos” éjszakák, amikor a lehető legkényelmesebben végezhetjük esti-éjszakai megfigyeléseinket. Ne feledjük: júliussal beköszöntött az észlelőtábori szezon is!
Április az egyre rövidülő éjszakák és a kora esti látványosságok hónapja. Kiváló Merkúr-láthatóság, hajszálvékony holdsarló és egy szép együttállás teheti emlékezetessé ezt a hónapot. Április 25-én pedig a Csillagászat Napja köszönt ránk!
A távoli galaxisok lenyűgöző objektumai, a kvazárok létrejöttéhez sok idő kell – nem tűnnek fel egy éjszaka leforgása alatt az égbolton. Ezért olyan rejtélyesek a fiatal kvazárok. Nem tudjuk, hogyan sikerült ezeknek az aktív galaxisoknak hamar szert tenniük egy több mint egymilliárd naptömegű fekete lyukra. Kvazárnak hívjuk a távoli galaxisok közepén lévő szupernagy tömegű fekete
2020-ban a magnetárok különleges családjának egészen új tagját fedezték fel. A NASA Chandra röntgenobszervatóriumával végzett új megfigyelések szerint ez a magnetár egyben pulzár is lehet, vagyis szabályosan ismétlődő elektromágneses impulzusokat bocsát ki. A magnetár a neutroncsillagok különleges típusa, egy rendkívül sűrű objektum, amelyet szinte teljes egészében neutronok alkotnak. Egy szupernóvaként felrobbanó, nagy tömegű csillag összeomlott
Csodás kilátás nyílhat galaxisunkra arról a földméretű, de nem a Földhöz hasonló bolygóról, amelyet egy ősi csillag körül találtak nemrég. Három bolygót találtak egy nagyjából tízmilliárd éves csillag körül, amelyek közül az egyik kőzetbolygó. A TOI 561 jelű csillag, vagyis az 561. objektum, amelyet a TESS űrtávcsővel fedeztek fel (TOI=TESS Object of Interest), galaxisunk vastag
Ritkán látható fényességű meteor hasított az égre ma hajnalban kevéssel két óra előtt. Több meteorológiai és csillagászati célú, illetve biztonsági kamera is rögzítette a jelenséget, többek között a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének meteorkamerái is. Több hazai internetes forrásból értesültünk először a január 19-én hajnalban, helyi időben 01:59:12-kor látott fényes meteorról. Ezt követően néztük
Egy, a Northwestern Egyetemen végzett kutatás szerint a szupernóva-robbanások részecskefizikai modellezése során a neutrínók három típusát érdemes külön kezelni; ezáltal pontosabb válaszokhoz juthatunk azzal kapcsolatban, hogy a csillagok hogyan és miért jutnak el fejlődésük végállapotába. A neutrínók (közel nulla tömegű szubatomi részecskék, amelyek rendkívül ritkán lépnek kölcsönhatásba más részecskékkel), bár az anyagra és mindennapi életünkre