A tavaszi esték ragyogó égiteste a Vénusz, az Esthajnalcsillag, amely most esti „csillagként” szolgál. Ha alaposan szemügyre vesszük égi környezetét, egy csillagcsoportra leszünk figyelmesek nem messze a bolygótól, ez a Plejádok, vagyis a Fiastyúk. Az északi égbolt látványos és fényes nyílthalmazát sokan tévesztik össze a Kisgöncöllel. Valóban emlékeztet valamilyen szekérfélére,...
Az amatőrcsillagászok szeretnek panaszkodni a téli időjárásra (joggal), ám a mögöttünk levő február nem is sikerült olyan rosszul. Gondoljunk csak a C/2022 E3 (ZTF)-üstökösre, amely jött, látott és meggyőzött mindenkit arról, hogy üstököst észlelni jó, még ha nem is hozta a média által beharangozott formáját. Március látványos és valódi bolygóegyüttállással...
Augusztusban egyre korábban kel a két legnagyobb óriásbolygó, a Jupiter és a Szaturnusz. A Mars és az Uránusz nem túl látványos, de érdekes együttállása indítja a hónapot. A Perseidák maximumát idén a telehold fogja zavarni, de a fényesebb rajtagokat megpillanthatjuk. Észleljük a Herschel-krátert és az epszilon Lyraet! A bolygók járása...
A hosszan tartó felhőtlen, csapadékmentes időszaknak vége, áprilissal beköszöntöttek az esők. Reméljük, azért lesz lehetőség további észlelésekre, mert „odafent” mindig van látnivaló. A bolygók járása Merkúr: 3-án felső együttállásban van a Nappal. Hamarosan megjelenik az esti nyugati égen, 8-án már fél órával nyugszik a Nap után. Láthatósága gyorsan javul, 29-én...
„És az melyik csillag?”- de sokszor hallottam már a kérdést az Óbudai Polaris Csillagvizsgálóban tartott bemutatóinkon! Kérdezte már gyerek és felnőtt, fiatal pár és idős nyugdíjas, mindig kíváncsian, mert bizony valóban nem egyértelmű, hogy „az ott” melyik csillag. A csillagos égbolt ismerete nem része az alapműveltségnek, az iskolában talán már...
Közeledik az év legérdekesebb együttállása, a december 21-i Jupiter-Szaturnusz együttállás a kora esti égen. Ami pedig a hónap általános észlelési lehetőségeit illeti: a kijárási korlátozások miatt kevesebbet tölthetünk az éjszakai égbolt alatt, de kora este 8 óráig, és hajnali 5-től „jogszerűen” is végezhetünk észleléseket. Természetesen, aki erkélyről, teraszról, netán saját...
Az ősz beköszöntével – derült idő esetén – az egyre hosszabbodó éjszakák egyre több és több látnivalóval szolgálnak. Hatvan évvel ezelőtt, 1957. október 4-én indították az első mesterséges holdat, a Szputnyik-1-et. Észleljünk mi is mesterséges holdakat!
November hagyományosan az egyik legködösebb hónap. Bízunk benne, hogy idén másként alakul, hiszen érdekes együttállások várnak ránk!
Végre itt az igazi tavasz! Az év legkedvezőbb esti Merkúr-láthatósága, holdárnyékok a Jupiteren, Messier-maraton – áprilisi programok, látnivalók.
A hosszú téli borult időszak után itt a tavasz a rövidülő, de még mindig elegendően hosszú éjszakákkal, a tavaszi csillagképekkel és az ilyenkor szokásos Messier-látnivalókkal.
Pazar felvétel az északi égbolt legszebb, leglátványosabb gömbhalmazáról, távcsöves bemutatók kötelezően megtekintendő látványosságáról. Blahó Norbert, Orosháza A Messier 13 (M13 vagy NGC 6205) gömbhalmaz a Hercules csillagképben. Az északi égbolt egyik legismertebb gömbhalmaza. Az M13 gömbhalmazt Edmond Halley brit csillagász fedezte fel 1714-ben. Charles Messier pedig 1764. június 1-jén vette fel híres katalógusába. Nagyon sűrű
Jeles napok bőven akadnak áprilisban is. 12-én ünnepeljük az űrhajózás világnapját, 22-én a Föld napját. Van azonban egy kevésbé nemzetközi ünnepünk is, ez a költészet napja, április 11-én, József Attila születésnapján. Habár a költők világában a csillag, a csillagos ég, a Hold, a Nap gyakran előforduló szimbólumok, a versek a lehető legritkább esetben tekinthetők szabatos
A Magyar Csillagászati Egyesület legfontosabb, egyben legértékesebb forrásai közé tartoznak a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásai. Kérjük, támogassa hírportálunkat! Adószámunk: 19009162-2-43. Köszönjük! Az elmúlt bő két évtizedben – mióta lehetőség van a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlására – az adózók százai, ezrei tartották érdemesnek az MCSE-t arra, hogy ilyen módon is támogassák a magyarországi csillagászatot. Az 1%-os
A Nap, 501,845 nanométer hullámhosszon, az ionizált vas (Fe II) egyik spektrumvonalában. Amit esztétikában ez a kép nem tud, azt pótolja idegenségével: az egyébként fényesebb aktív régiók ebben a spektrumvonalban egyenesen sötétek, viszont a peremen túl protuberanciák mutatkoznak. Váradi Nagy Pál, Kolozsvár Valami új látnivalót kerestem a Napon, lévén hogy a klasszikusan használt eszközökkel és észlelt hullámhosszokon
Csillagászok egy csoportja olyan bolygót azonosított, amely két különleges csillag alkotta páros körül kering, de nem azok pályasíkjának közelében, hanem arra merőleges síkú pályán. Az eredmény az első komoly bizonyíték arra, hogy léteznek kettőscsillagok körül „poláris” pályán keringő bolygók. A meglepő felfedezést az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory, ESO) Nagyon Nagy Távcsöve (Very Large
