„És az melyik csillag?”- de sokszor hallottam már a kérdést az Óbudai Polaris Csillagvizsgálóban tartott bemutatóinkon! Kérdezte már gyerek és felnőtt, fiatal pár és idős nyugdíjas, mindig kíváncsian, mert bizony valóban nem egyértelmű, hogy „az ott” melyik csillag. A csillagos égbolt ismerete nem része az alapműveltségnek, az iskolában talán már...
Közeledik az év legérdekesebb együttállása, a december 21-i Jupiter-Szaturnusz együttállás a kora esti égen. Ami pedig a hónap általános észlelési lehetőségeit illeti: a kijárási korlátozások miatt kevesebbet tölthetünk az éjszakai égbolt alatt, de kora este 8 óráig, és hajnali 5-től “jogszerűen” is végezhetünk észleléseket. Természetesen, aki erkélyről, teraszról, netán saját...
Az ősz beköszöntével – derült idő esetén – az egyre hosszabbodó éjszakák egyre több és több látnivalóval szolgálnak. Hatvan évvel ezelőtt, 1957. október 4-én indították az első mesterséges holdat, a Szputnyik-1-et. Észleljünk mi is mesterséges holdakat!
November hagyományosan az egyik legködösebb hónap. Bízunk benne, hogy idén másként alakul, hiszen érdekes együttállások várnak ránk!
Végre itt az igazi tavasz! Az év legkedvezőbb esti Merkúr-láthatósága, holdárnyékok a Jupiteren, Messier-maraton – áprilisi programok, látnivalók.
A hosszú téli borult időszak után itt a tavasz a rövidülő, de még mindig elegendően hosszú éjszakákkal, a tavaszi csillagképekkel és az ilyenkor szokásos Messier-látnivalókkal.
Február a korán kelők számára igazi bolygófelvonulással szolgál, különösen érdekes lesz a látvány 6-án hajnalban, amikor a holdsarló, a Vénusz és a Merkúr együttállásában gyönyörködhetünk.
Itt az igazi nyár, júliussal ránk köszöntöttek a “rövidnadrágos” éjszakák, amikor a lehető legkényelmesebben végezhetjük esti-éjszakai megfigyeléseinket. Ne feledjük: júliussal beköszöntött az észlelőtábori szezon is!
Április az egyre rövidülő éjszakák és a kora esti látványosságok hónapja. Kiváló Merkúr-láthatóság, hajszálvékony holdsarló és egy szép együttállás teheti emlékezetessé ezt a hónapot. Április 25-én pedig a Csillagászat Napja köszönt ránk!
Magnéziumban gazdag víz lehet a Neptunusz és Uránusz mélyebb rétegeiben, sőt akár bizonyos típusú exobolygókon is. A Nature Astronomy tudományos folyóiratban publikált új tanulmány kutatói laboratóriumban alakították ki a bolygók belsejében uralkodó hőmérséklet- és nyomáskörülményeket. A kísérleteknek köszönhetően sokat tudhatunk meg a mélyebb vízrétegeikben zajló kémiai folyamatokról; emellett pedig a vízben gazdag exobolygók óceánjainak összetételéről
Victoria M. Kaspi (McGill Egyetem, Kanada), valamint Chryssa Kouveliotou (George Washington Egyetem) kapja a 2021-es csillagászati Shaw-díjat a magnetárok kutatásáért. A Shaw Prize Fundation (Shaw-díj Alapítvány) tudományos kitüntetését minden évben a csillagászat, az élettudomány és orvostudomány, valamint a matematika területén jelentős eredményeket elért személyeknek ítélik meg. Az erőteljes mágneses térrel rendelkező neutroncsillagokhoz, a magnetárokhoz számos
Június 1-jével megkezdődött a NASA Perseverance marsjáró tudományos küldetése, ezzel pedig el is hagyta az Octavie E. Butler nevét viselő leszállási helyszínét és délnek vette az irányt. Eddig különféle tesztekkel ellenőrizték a rover megfelelő működését, illetve az elmúlt hetekben az Ingenuity marsi helikopter repülésének támogatása volt a fő feladata. A tudományos munkájának első néhány hetében
Hazánkból hat éve látszott utoljára részleges napfogyatkozás. Azt a debreceni Agóra Lunt távcsövével észleltük, és mutattuk be az érdeklődőknek. Az idei napfogyatkozás előtt fokozódott az izgalom. Lesz-e folt, az időjárás kegyes lesz-e a jelenség idejére? Zajácz György, Debrecen A korábbi itthoni tapasztatok alapján a jó öreg (1987-ban vásárolt) 63/840 Telementorral kívántam fotózni a fogyatkozást. Még
A spanyol Alicantei Egyetem sztellár-asztrofizikai kutatócsoportja, a Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet és a chilei Valparaísoi Egyetem kutatóiból álló nemzetközi kutatócsoport középkorú csillagok hatalmas halmazát fedezte fel a Scutum (Pajzs) csillagkép irányában. A Valparaíso 1 névvel ellátott objektum nagyjából 7 ezer fényévre van a Naptól, és legalább 15 ezer csillagnak ad otthont. Vizsgálatához az ESA Gaia műholdjának