Az ősz beköszöntével – derült idő esetén – az egyre hosszabbodó éjszakák egyre több és több látnivalóval szolgálnak. Hatvan évvel ezelőtt, 1957. október 4-én indították az első mesterséges holdat, a Szputnyik-1-et. Észleljünk mi is mesterséges holdakat!
November hagyományosan az egyik legködösebb hónap. Bízunk benne, hogy idén másként alakul, hiszen érdekes együttállások várnak ránk!
Végre itt az igazi tavasz! Az év legkedvezőbb esti Merkúr-láthatósága, holdárnyékok a Jupiteren, Messier-maraton – áprilisi programok, látnivalók.
A hosszú téli borult időszak után itt a tavasz a rövidülő, de még mindig elegendően hosszú éjszakákkal, a tavaszi csillagképekkel és az ilyenkor szokásos Messier-látnivalókkal.
Február a korán kelők számára igazi bolygófelvonulással szolgál, különösen érdekes lesz a látvány 6-án hajnalban, amikor a holdsarló, a Vénusz és a Merkúr együttállásában gyönyörködhetünk.
Itt az igazi nyár, júliussal ránk köszöntöttek a “rövidnadrágos” éjszakák, amikor a lehető legkényelmesebben végezhetjük esti-éjszakai megfigyeléseinket. Ne feledjük: júliussal beköszöntött az észlelőtábori szezon is!
Április az egyre rövidülő éjszakák és a kora esti látványosságok hónapja. Kiváló Merkúr-láthatóság, hajszálvékony holdsarló és egy szép együttállás teheti emlékezetessé ezt a hónapot. Április 25-én pedig a Csillagászat Napja köszönt ránk!
Október-november fordulóján nagy a forgalom a Föld közelében: egy kisbolygó vagy inkább űrszikla – a geostacionárius mesterséges holdak pályájához közel suhant el október 22-én, november 2-án pedig egy másik aszteroida a Hold pályáját megközelítve száguld el majd bolygónk közelében. Legutóbb egy újonnan felfedezett kisbolygó, a 2020 UF3 járt október 22-én bolygónk közelében. A 2020 UF3
Rigel, Betelgeuze, Barnard-ív, Lófej-köd, Nagy Orion-köd: sokak számára ismerősen hangzanak. Az Orion csillagkép területén számtalan látványosságot kaphatunk távcsővégre. Hődör Gábor, Szeged A téli égbolton az Orion csillagkép mindenki számára ismerős. Az asztrofotósok által sokszor megörökített égterület ez, tele látványos és izgalmas mélyég-objektumokkal. Az elmúlt években én is fotóztam már az itt található objektumok nagy részét –
Amikor néhány napja beszámoltunk róla, hogy a Holdon a korábban gondoltnál is több helyen raktározódhatott el vízjég a régmúltból, még nem sejtettük, hogy hírünk egy folytatásos sorozat első része lesz. Mára kiderült, hogy még a néhány napja gondoltnál is több helyen lehet vizet találni égi kísérőnk felszínén. A Víz a Holdon sorozatunk így most újabb
A Hold esetleges jövőbeli meghódításához nagyon fontos lesz, hogy a holdbázisokon felhasznált vizet helyben bányásszák, illetve állítsák elő, mert a szükséges mennyiséget a Földről rendkívül költséges volna odaszállítani. Víz pedig számos célra kell. Az ivóvíz és növénytermesztés mellett a komponenseire bontott H2O a belélegezhető oxigén előállításához is szükséges, rakétaüzemanyaghoz, valamint energiatárolásra is felhasználható. Fontos tehát
Négy és fél milliárd évvel ezelőtt a Föld felszíne forró és fenyegető volt. Jóval az élet megjelenése előtt tüzes, mérgező légkör burkolta be a bolygót. A kisgyermeknek számító Nap erős kitörésekkel, úgynevezett flerekkel és koronaanyag-kidobódásokkal bombázta leendő otthonunkat. A töltött részecskék árama, az úgynevezett napszél veszélyeztette a légkört. Bolygónk akkor lakhatatlan volt. Egy szomszédos védőpajzs