Az ősz beköszöntével – derült idő esetén – az egyre hosszabbodó éjszakák egyre több és több látnivalóval szolgálnak. Hatvan évvel ezelőtt, 1957. október 4-én indították az első mesterséges holdat, a Szputnyik-1-et. Észleljünk mi is mesterséges holdakat!
November hagyományosan az egyik legködösebb hónap. Bízunk benne, hogy idén másként alakul, hiszen érdekes együttállások várnak ránk!
Végre itt az igazi tavasz! Az év legkedvezőbb esti Merkúr-láthatósága, holdárnyékok a Jupiteren, Messier-maraton – áprilisi programok, látnivalók.
A hosszú téli borult időszak után itt a tavasz a rövidülő, de még mindig elegendően hosszú éjszakákkal, a tavaszi csillagképekkel és az ilyenkor szokásos Messier-látnivalókkal.
Február a korán kelők számára igazi bolygófelvonulással szolgál, különösen érdekes lesz a látvány 6-án hajnalban, amikor a holdsarló, a Vénusz és a Merkúr együttállásában gyönyörködhetünk.
Itt az igazi nyár, júliussal ránk köszöntöttek a “rövidnadrágos” éjszakák, amikor a lehető legkényelmesebben végezhetjük esti-éjszakai megfigyeléseinket. Ne feledjük: júliussal beköszöntött az észlelőtábori szezon is!
Április az egyre rövidülő éjszakák és a kora esti látványosságok hónapja. Kiváló Merkúr-láthatóság, hajszálvékony holdsarló és egy szép együttállás teheti emlékezetessé ezt a hónapot. Április 25-én pedig a Csillagászat Napja köszönt ránk!
A fekete lyukak arról híresek, hogy égitesteket, köztük csillagokat tépnek szét. Most azonban a csillagászok találtak egy olyan fekete lyukat, amely csillagok születését indította el elképesztő távolságból, több galaxison keresztül. Ha igazolódik a felfedezés, amelyet a NASA Chandra röntgenobszervatóriumával és más távcsövekkel tettek, az újdonságnak számít, mivel még sosem láttunk fekete lyukat ilyen nagy távolságból csillagokat […]
A Chandrayaan-2 holdszonda Vikram leszállóegységének célja a déli pólustól nagyjából 600 kilométerre fekvő felföld sík területe volt, de sajnos az Indiai Űrügynökség (ISRO) nem sokkal a tervezett leszállás előtt elvesztette vele a kapcsolatot. Ennek ellenére már az is lenyűgöző teljesítmény volt, hogy ilyen közel jutott a felszínhez. A Lunar Reconnaissance Orbiter Camera (LROC) csapata szeptemberben […]
A Marson igen gyakoriak a porviharok, azonban nagyjából minden évtizedben egyszer valami kiszámíthatatlan dolog történik: egy sor megszaladó vihar tör ki egymás után, ami végül az egész bolygót poros homályba borítja. Tavaly a NASA több űreszköze is részletes felvételeket készített a 2018-as globális porviharról, mely sajnos egyben az Opportunity küldetésének végét is jelentette. Bár a […]
A Jupiter a Naprendszer legnagyobb bolygója, egy gázóriás. Szilárd felszíne nincs. Amit felszínként látunk, az valójában egy hatalmas, tagolt felhőrendszer a bolygó légkörében. Az óriásbolygó legjellegzetesebb képződménye pedig kétségkívül a Nagy Vörös Folt, ami nem más, mint egy tartós, kiterjedt viharrendszer, egy magas nyomású anticiklon a bolygó déli féltekéjén. A folt a megfigyelések szerint legalább […]
Egy főleg kínai csillagászokból álló kutatócsoport egy galaktikus kettős rendszer közel két éven át tartó megfigyelése alapján megállapította, hogy annak egyik komponense csak fekete lyuk lehet, a tömegére kapott kb. 70 naptömegnyi érték magyarázata azonban egyelőre komoly kihívást jelent. […]