Augusztusban egyre korábban kel a két legnagyobb óriásbolygó, a Jupiter és a Szaturnusz. A Mars és az Uránusz nem túl látványos, de érdekes együttállása indítja a hónapot. A Perseidák maximumát idén a telehold fogja zavarni, de a fényesebb rajtagokat megpillanthatjuk. Észleljük a Herschel-krátert és az epszilon Lyraet! A bolygók járása...
A hosszan tartó felhőtlen, csapadékmentes időszaknak vége, áprilissal beköszöntöttek az esők. Reméljük, azért lesz lehetőség további észlelésekre, mert “odafent” mindig van látnivaló. A bolygók járása Merkúr: 3-án felső együttállásban van a Nappal. Hamarosan megjelenik az esti nyugati égen, 8-án már fél órával nyugszik a Nap után. Láthatósága gyorsan javul, 29-én...
„És az melyik csillag?”- de sokszor hallottam már a kérdést az Óbudai Polaris Csillagvizsgálóban tartott bemutatóinkon! Kérdezte már gyerek és felnőtt, fiatal pár és idős nyugdíjas, mindig kíváncsian, mert bizony valóban nem egyértelmű, hogy „az ott” melyik csillag. A csillagos égbolt ismerete nem része az alapműveltségnek, az iskolában talán már...
Közeledik az év legérdekesebb együttállása, a december 21-i Jupiter-Szaturnusz együttállás a kora esti égen. Ami pedig a hónap általános észlelési lehetőségeit illeti: a kijárási korlátozások miatt kevesebbet tölthetünk az éjszakai égbolt alatt, de kora este 8 óráig, és hajnali 5-től “jogszerűen” is végezhetünk észleléseket. Természetesen, aki erkélyről, teraszról, netán saját...
Az ősz beköszöntével – derült idő esetén – az egyre hosszabbodó éjszakák egyre több és több látnivalóval szolgálnak. Hatvan évvel ezelőtt, 1957. október 4-én indították az első mesterséges holdat, a Szputnyik-1-et. Észleljünk mi is mesterséges holdakat!
November hagyományosan az egyik legködösebb hónap. Bízunk benne, hogy idén másként alakul, hiszen érdekes együttállások várnak ránk!
Végre itt az igazi tavasz! Az év legkedvezőbb esti Merkúr-láthatósága, holdárnyékok a Jupiteren, Messier-maraton – áprilisi programok, látnivalók.
A hosszú téli borult időszak után itt a tavasz a rövidülő, de még mindig elegendően hosszú éjszakákkal, a tavaszi csillagképekkel és az ilyenkor szokásos Messier-látnivalókkal.
Február a korán kelők számára igazi bolygófelvonulással szolgál, különösen érdekes lesz a látvány 6-án hajnalban, amikor a holdsarló, a Vénusz és a Merkúr együttállásában gyönyörködhetünk.
Itt az igazi nyár, júliussal ránk köszöntöttek a “rövidnadrágos” éjszakák, amikor a lehető legkényelmesebben végezhetjük esti-éjszakai megfigyeléseinket. Ne feledjük: júliussal beköszöntött az észlelőtábori szezon is!
Egy nemrég inaktívvá vált galaxis megfigyelése közben a kutatók felfedezték, hogy nem azért állt le benne a csillagkeletkezés, mert elhasználta az ahhoz szükséges gázt, hanem azért, mert a csillagképző anyagának nagy része elhagyta a csillagvárost, miközben az egy másik galaxissal egyesült. Ha ez a jelenség gyakori, az megváltoztatja a galaxisok ütközéseiről és haláláról alkotott képünket.
Amikor a fiatal Föld megszületett, a felszínét olvadt magma borította. A bolygónkat apránként felépítő kisbolygók újabb és újabb becsapódásainak energiája sokáig hevítette, forrón tartotta a felszínt, így az olvadt kőzet nem tudott kikristályosodni. Ez volt a földtörténet legkorábbi, Hadaikum nevű korszaka. De a korai becsapódásos időszak lassan lecsengett, a bombázás enyhült. A becsapódások bár nem
A Nemzetközi Csillagászati Uniónak (International Astronomical Union – IAU) a Csillagászat Népszerűsítéséért Felelős Irodája (Office for Astronomy Outreach – OAO) felkéri az IAU soraiba tartozó, illetve azon kívüli csillagászokat, hogy tanárokkal, tanulókkal, amatőrcsillagászokkal és a csillagászat iránt érdeklődő nagyközönség tagjaival közösen, kreativitásukat egyesítve találjanak nevet húsz ismert bolygórendszernek. A gazdacsillag mellett ezek mindegyikében egyetlen exobolygót
Egy nemzetközi kutatócsoport 25 exobolygó adatait vizsgálta át, és talált néhány összefüggést a bolygók légköri tulajdonságai, így a hőmérsékleti jellemzők és a légkör kémiai összetétele között. Ez az első alkalom, hogy az exobolygók légkörét nem egyenként vizsgálták, hanem populációként. Az eredmények segíthetnek általános elméletet alkotni a bolygóformálódásról, így még többet tudhatunk meg az összes ismert
A CSFK Csillagászati Intézete bő öt éve, 2017 elején tette közzé első felhívását, amelyben hallgatóknak ajánlott pályázati lehetőséget fizetett demonstrátori pozíció betöltésére. A kiírás mögötti szándékot elsősorban az vezérelte, hogy észlelők új generációja sajátítsa el a Piszkéstetői Obszervatórium távcsöveinek kezelését. De az észlelői mellett a kutatói utánpótlás támogatása is cél volt, ezért a hallgatók témavezetett