A tavaszi esték ragyogó égiteste a Vénusz, az Esthajnalcsillag, amely most esti “csillagként” szolgál. Ha alaposan szemügyre vesszük égi környezetét, egy csillagcsoportra leszünk figyelmesek nem messze a bolygótól, ez a Plejádok, vagyis a Fiastyúk. Az északi égbolt látványos és fényes nyílthalmazát sokan tévesztik össze a Kisgöncöllel. Valóban emlékeztet valamilyen szekérfélére,...
Az amatőrcsillagászok szeretnek panaszkodni a téli időjárásra (joggal), ám a mögöttünk levő február nem is sikerült olyan rosszul. Gondoljunk csak a C/2022 E3 (ZTF)-üstökösre, amely jött, látott és meggyőzött mindenkit arról, hogy üstököst észlelni jó, még ha nem is hozta a média által beharangozott formáját. Március látványos és valódi bolygóegyüttállással...
Augusztusban egyre korábban kel a két legnagyobb óriásbolygó, a Jupiter és a Szaturnusz. A Mars és az Uránusz nem túl látványos, de érdekes együttállása indítja a hónapot. A Perseidák maximumát idén a telehold fogja zavarni, de a fényesebb rajtagokat megpillanthatjuk. Észleljük a Herschel-krátert és az epszilon Lyraet! A bolygók járása...
A hosszan tartó felhőtlen, csapadékmentes időszaknak vége, áprilissal beköszöntöttek az esők. Reméljük, azért lesz lehetőség további észlelésekre, mert “odafent” mindig van látnivaló. A bolygók járása Merkúr: 3-án felső együttállásban van a Nappal. Hamarosan megjelenik az esti nyugati égen, 8-án már fél órával nyugszik a Nap után. Láthatósága gyorsan javul, 29-én...
„És az melyik csillag?”- de sokszor hallottam már a kérdést az Óbudai Polaris Csillagvizsgálóban tartott bemutatóinkon! Kérdezte már gyerek és felnőtt, fiatal pár és idős nyugdíjas, mindig kíváncsian, mert bizony valóban nem egyértelmű, hogy „az ott” melyik csillag. A csillagos égbolt ismerete nem része az alapműveltségnek, az iskolában talán már...
Közeledik az év legérdekesebb együttállása, a december 21-i Jupiter-Szaturnusz együttállás a kora esti égen. Ami pedig a hónap általános észlelési lehetőségeit illeti: a kijárási korlátozások miatt kevesebbet tölthetünk az éjszakai égbolt alatt, de kora este 8 óráig, és hajnali 5-től “jogszerűen” is végezhetünk észleléseket. Természetesen, aki erkélyről, teraszról, netán saját...
Az ősz beköszöntével – derült idő esetén – az egyre hosszabbodó éjszakák egyre több és több látnivalóval szolgálnak. Hatvan évvel ezelőtt, 1957. október 4-én indították az első mesterséges holdat, a Szputnyik-1-et. Észleljünk mi is mesterséges holdakat!
November hagyományosan az egyik legködösebb hónap. Bízunk benne, hogy idén másként alakul, hiszen érdekes együttállások várnak ránk!
Végre itt az igazi tavasz! Az év legkedvezőbb esti Merkúr-láthatósága, holdárnyékok a Jupiteren, Messier-maraton – áprilisi programok, látnivalók.
A hosszú téli borult időszak után itt a tavasz a rövidülő, de még mindig elegendően hosszú éjszakákkal, a tavaszi csillagképekkel és az ilyenkor szokásos Messier-látnivalókkal.
Majdnem pontosan egy évvel ezelőtt, 2022. szeptember 27-én az emberiség a NASA sikeres DART (Double Asteroid Redirection Test) küldetése révén először változtatta meg jelentősen egy égitest pályáját. A jelentős eseménytől több cikkünkben is beszámoltunk. A (65803) Didymos kisbolygó Dimorphos nevű, 170 m átmérőjű kísérőholdacskájába csapódó űrszonda 33 perccel rövidítette le a két égitest egymás körüli
A Jupiter Europa holdja a Naprendszer azon maroknyi világainak egyike, amelyek potenciálisan életre alkalmas körülményeket rejtenek magukban. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a vízjég-kéreg alatt folyékony, sós óceán és sziklás tengerfenék található. A bolygókutatók azonban nem erősítették meg, hogy az óceán tartalmazza-e az élethez szükséges vegyi anyagokat, különösen a szenet. A csillagászok a NASA James Webb-űrteleszkóp
A NASA OSIRIS-REx űrszondája által a Bennu kisbolygó felszínéről gyűjtött anyagmintát szállító kapszula simán földet ért a tervezett helyen és időben. A NASA OSIRIS-REx (Origins, Spectral Interpretation, Resource Identification, Security, Regolith Explorer) űrszondája 2016.szeptember 8-án, vagyis jó hét évvel ezelőtt indult útnak a (101955) Bennu földközeli kisbolygóhoz azzal a céllal, hogy közelről tanulmányozza és a
Egy neutroncsillag olyan, mintha két naptömegnyi anyagot sűrítenénk egy csupán 12 kilométeres labdába. Felszínén a gravitáció olyan nagy, hogy az atomokat és a molekulákat magokká préseli, az elektronokat pedig protonokba nyomja, neutronokká alakítva őket. Mivel ekkora erők munkálkodnak rajta, azt gondolhatnánk, hogy tökéletesen sima a felszíne. Ez azonban tévedés: a neutroncsillagokon még hegyeket is találunk
Egy nemzetközi kutatócsoport Neptunuszhoz hasonló méretű bolygót fedezett fel, amely azonban sűrűbb, mint az acél. A csillagászok szerint a planéta összetételét egy hatalmas ütközés tette ilyenné. A TOI-1853b jelű exobolygó tömege majdnem kétszerese a hasonló méretű ismert bolygókénak, a sűrűsége pedig rendkívül nagy (közel 10 gramm köbcentiméterenként), ami azt jelenti, hogy nagyobb benne a kőzetek