A hosszan tartó felhőtlen, csapadékmentes időszaknak vége, áprilissal beköszöntöttek az esők. Reméljük, azért lesz lehetőség további észlelésekre, mert “odafent” mindig van látnivaló. A bolygók járása Merkúr: 3-án felső együttállásban van a Nappal. Hamarosan megjelenik az esti nyugati égen, 8-án már fél órával nyugszik a Nap után. Láthatósága gyorsan javul, 29-én...
„És az melyik csillag?”- de sokszor hallottam már a kérdést az Óbudai Polaris Csillagvizsgálóban tartott bemutatóinkon! Kérdezte már gyerek és felnőtt, fiatal pár és idős nyugdíjas, mindig kíváncsian, mert bizony valóban nem egyértelmű, hogy „az ott” melyik csillag. A csillagos égbolt ismerete nem része az alapműveltségnek, az iskolában talán már...
Közeledik az év legérdekesebb együttállása, a december 21-i Jupiter-Szaturnusz együttállás a kora esti égen. Ami pedig a hónap általános észlelési lehetőségeit illeti: a kijárási korlátozások miatt kevesebbet tölthetünk az éjszakai égbolt alatt, de kora este 8 óráig, és hajnali 5-től “jogszerűen” is végezhetünk észleléseket. Természetesen, aki erkélyről, teraszról, netán saját...
Az ősz beköszöntével – derült idő esetén – az egyre hosszabbodó éjszakák egyre több és több látnivalóval szolgálnak. Hatvan évvel ezelőtt, 1957. október 4-én indították az első mesterséges holdat, a Szputnyik-1-et. Észleljünk mi is mesterséges holdakat!
November hagyományosan az egyik legködösebb hónap. Bízunk benne, hogy idén másként alakul, hiszen érdekes együttállások várnak ránk!
Végre itt az igazi tavasz! Az év legkedvezőbb esti Merkúr-láthatósága, holdárnyékok a Jupiteren, Messier-maraton – áprilisi programok, látnivalók.
A hosszú téli borult időszak után itt a tavasz a rövidülő, de még mindig elegendően hosszú éjszakákkal, a tavaszi csillagképekkel és az ilyenkor szokásos Messier-látnivalókkal.
Február a korán kelők számára igazi bolygófelvonulással szolgál, különösen érdekes lesz a látvány 6-án hajnalban, amikor a holdsarló, a Vénusz és a Merkúr együttállásában gyönyörködhetünk.
Itt az igazi nyár, júliussal ránk köszöntöttek a “rövidnadrágos” éjszakák, amikor a lehető legkényelmesebben végezhetjük esti-éjszakai megfigyeléseinket. Ne feledjük: júliussal beköszöntött az észlelőtábori szezon is!
Április az egyre rövidülő éjszakák és a kora esti látványosságok hónapja. Kiváló Merkúr-láthatóság, hajszálvékony holdsarló és egy szép együttállás teheti emlékezetessé ezt a hónapot. Április 25-én pedig a Csillagászat Napja köszönt ránk!
Két új tudományos eszközt választottak be az Artemis küldetés kereskedelmi szállítmányainak egyre növekvő sorába a NASA szakemberei. Ez volt az űrügynökség Payloads and Research Investigations on the Surface of the Moon (PRISM) pályázati felhívásának második fordulója, a kiválasztott két eszközt pedig a NASA Commercial Lunar Payload Services (CLPS) kezdeményezésének keretein belül fogják a Holdra szállítani,
Amikor kezdjük úgy gondolni, hogy már értjük a rejtélyes gyors rádiókitöréseket (FRB-ket), az új észlelésekből kiderül, hogy még mindig van mit tanulnunk. A milliszekundumos rádiókitörések általában a galaxisunktól távol eső forrásokból erednek. 2020-ban azonban a Tejútrendszer magnetárja gyors rádiókitöréshez hasonló sugárzást bocsátott ki, csak annál jóval gyengébbet. Továbbra is rejtély volt, hogy egy magnetár hogyan
A Nap egyre aktívabbá válik, de egyes beszámolókkal ellentétben a napciklus továbbra is megfelel a kutatók által jósoltnak. Ébredezik a Nap. Az elmúlt hetekben a NASA X-osztályú napkitörésekről számolt be, a megfigyelők hatalmas napfoltcsoportokat láttak szabad szemmel is, és még a közepes szélességekre is adtak ki sarki fény előrejelzéseket. Több évnyi nyugalmi időszakot követően –
A Tau Herculidák május 31-ére várt meteorzáporát hazánkból is sikerült megfigyelni, habár a várakozásoknak megfelelően tőlünk nem látszott jelentős csillaghullás. Landy-Gyebnár Mónika, Hárskút Éjjel egy után érkeztem ki Hárskútra, ahol ekkorra gyönyörűen kiderült az ég, ezért már önmagában érdemes volt kinn tölteni az időt.A várt TAH kitörés a várakozásoknak megfelelően alakult nálunk, vagyis alig volt
Egy nemzetközi kutatócsoport furcsa rádiósugárzást kibocsátó neutroncsillagot fedezett fel, amely extrém lassan forog: mindössze 76 másodpercenként fordul meg a tengelye körül. A felfedezés a kutatók szerint azért is egyedülálló, mert az objektumot egy neutroncsillag-temetőben találták, ahol már egyáltalán nem várhatjuk, hogy rádiósugárzást fogunk észlelni. A MeerKAT rádiótávcsővel tett felfedezésről a kutatók a Nature Astronomy című
