Észlelések gyűjtése, Meteor-rovat:
Keszthelyi Sándor
E-mail: keszthelyi.sandor52@gmail.com
Szakcsoportvezető:
Igaz Antal
E-mail: igazanti@gmail.com
A hazai amatőrcsillagászok szórványos meteormegfigyelései az 1970-es évben váltak szervezetté és alakultak országossá. Pécs-Vasason 1970. július végén több estén folyt csoportos meteorészlelés, amelyen pécsi amatőrcsillagászok (Mezősi Csaba, Keszthelyi Sándor) és családtagjaik, szomszédok, környékbeli fiatalok vettek részt. A Csillagászat Baráti Köre 1970. augusztus közepi találkozóján az ország más részén élő amatőrcsillagászok is kedvet kaptak, hogy hazatérve meteorokat észleljenek (Nagy Rozália, E. Kovács Zoltán, Pekker Sándor). A személyes kapcsolatok postai levélváltásokkal és adatküldésekkel bővültek. Így 1970. október 1-jén megalakult a Magyar Meteor- és Tűzgömbészlelő Hálózat, vagy rövidítve: a MMTÉH.
A TIT CSBK a Föld és Ég mellé egy észlelési lapot is létrehozott, ez lett a Meteor. Az új folyóiratot éppen beindító Bartha Lajos is értesült a meteorészlelési hálózat alakulásáról és az elkezdett észlelőmunkáról. Így amikor 1970. december 29-én megalakultak a TIT CSBK megfigyelő munkacsoportjai, ott többek között a Meteorok és tűzgömbök munkacsoport is megalakult és vezetőivé a pécsi Mezősi Csabát és Keszthelyi Sándort választották.
Perseida meteor 2005 08.12/13-án 0:28 UT körül az Altair közelében. A képet Berkó Ernő készítette egy Canon EOS 300D fényképezőgéppel, 30 másodperc expozíciós idővel.
A Meteor folyóirat 1971 elején megjelent 1. száma ad hírt minderről: a meteor és tűzgömbészlelő munkacsoport megalakulásáról, a vezetők nevéről. A két név mellé Mezősi Csaba postacíme került, mivel Keszthelyi Sándor éppen akkor sorkatonai szolgálatra vonult be, Orosháza és Szentes laktanyáiban, illetve a Balatonkenesei Honvéd-üdülő útépítési munkáin töltve idejét. A Bartha Lajos szerkesztette Meteor lap 1971. 3. számában közli is a Meteor- és Tűzgömbészlelő Hálózat megalakulását és Mezősi Csaba és Keszthelyi Sándor beszámolóját az 1971 első negyedéves tevékenységéről: akkor már 12-13 észlelő végzett és küldött rendszeres megfigyeléseket.
A nagyrészt fiatalokból álló lelkes amatőrcsillagászokhoz egyre többen csatlakoztak. Észleltek, adataikat feljegyezték, elküldték, levélbeli visszajelzést kaptak. A terebélyesedő mozgalmat a három legakítvabb: Mezősi Csaba, Keszthelyi Sándor, Papp János szervezte, melyet a két lapszerkesztő, Bartha Lajos és Szentmártoni Béla is támogatott.
A Meteor rendszeresen helyt adott egy-egy időszak beszámolóinak vagy egyedi tűzgömbök híreinek. A Szentmártoni Béla szerkesztette és 1971. júniusában indult Albireo havilap ugyancsak közölt szöveges leírásokat hazai meteor és tűzgömb megfigyelésekről. 1972. júniusában még csak a főprogramok melletti “mellékes” témáként, de 1972. decemberében már közli az Albireo: a meteoroknak külön rovatuk lesz, melynek vezetését Mezősi Csaba vállalta el. Az 1972 novemberi észleléseket összegző első meteorrovat az Albireo 1973 januári számában meg is jelent. Érdekes, hogy Mezősi Csaba ekkor egyszerre volt a meteoros téma adatgyűjtője a Meteor és az Albireo folyóiratban is.
Meteorészlelők egy csoportja a 2005-ös sülysápi Perseida táborban. A képen balról jobbra: Tepliczky István, Fodor Antal és Fodor Balázs.
Ezzel egy időben Papp János vállalta az 1972-ben megalakult ICMO (International Centre of Meteor Observations) nemzetközi szervezetbe az adatgyűjtést és küldést, a több mint 30 magyar meteorészlelő koordinálását, sőt a megfigyelők rendszeres tájékoztatását is: egy Villám című, írógéppel sokszorosított körlevél és egy nyomdai előállítású Bolida című negyedéves lap szerkesztésével. Papp János 1974 közepétől a Meteor lapban egy önálló rovatot indított Radiáns címmel, amely a meteorok észlelési technikáját mutatta be.
Lábjegyzetként említhető, hogy a puszta szemmel való hosszú időn át tartó csoportos égbolt-figyelés az 1970-1974-es években a felhőtlen, tiszta égen látott (vagy látni vélt?) villanásszerű fényjelenségeknek is köszönhető. Ezeket az észlelési leírásokat is Keszthelyi Sándor gyűjtötte és az Albireo rendszeresen közzétette. A váratlanul jelentkező, gyors villanások észlelése és feljegyzése iránti vágy sokakat vitt ki az ég alá, akik közben meteoroztak is (vagy meteor- megfigyelés közben fényjelenségeket is feljegyeztek “vagy fényjelenség-figyelés közben meteoroztak is”). A két hasonló észlelésmód számos érdeklődőt tett az ég alatt nézelődőből előbb meteorészlelővé, majd amatőrcsillagásszá.
1991. december 14-től az addig Magyar Meteor- és Tűzgömbészlelő Hálózat a Magyar Csillagászati Egyesület szakcsoportjaként működik. A névváltozást elsősorban anyagi okok indokolták. A hazai meteoros munka szervezésével kapcsolatos költségeket addig is az MCSE állta (levelezés, megfigyelőlapok, térképek), így kívánatossá vált a kapcsolat kifejezése az elnevezésben is. A csoport angol megnevezése (HAA/MS) is világosabb és érthetőbb volt a külföldiek számára.
Kiss Szabolcs összeállítása: EQ5 mechanika + óragép, Zenit 12 XP gép + Zenitar 2,8/16 objektív, Zenit ET gép + Zenitar 2,8/16 objektív.
A változást a Kötcsén összegyűlt aktív meteorészlelők “hitelesítették” december 13/14-én éjfélkor egy a Geminidák intenzív észlelésére szervezett megfigyelőtábor alkalmából. Az időjárás és a meteortevékenység a maga módján üdvözölte az eseményt: zavartalanul tiszta, mélyfekete égbolt alatt 4 éjszakán közel 2000 db szabályosan dokumentált meteort jegyeztek fel a résztvevők.
A szakcsoport célja, hogy összefogja a meteorészlelők munkáját, megmutassa és esetleg bevezesse az újabb észlelési technikákat (pl. videokamerás, ill. rádiós észlelés), ill. észlelőtáborokat szervezzen.
Az észlelők beszámolói, egy-egy időszak feldolgozása a Meteor című havilapban jelenik meg. A szakcsoport tevékenységét a jelenlegi rovatvezető fogja össze. Elektronikus kapcsolattartásra a Leonidak levelezőlista áll rendelkezésre, mely a Leonida meteorraj 1998-2003-as visszatérésére indult be. A lista már nem csak a meteorészlelőket szolgálja, hanem egy-egy gyors lefolyású égi jelenségről (pl. sarki fény) is tájékoztatja az érdeklődőket.
