Hold Szakcsoport

Kocsis Antal
H-8195 Királyszentistván, Deák F. u. 20.
Tel.: 30-9972-112 (mobil) vagy 88-434-231 (vezetékes)
E-mail: kocsisan@vnet.hu

Az MCSE Hold-megfigyelési Szakcsoportja 1987-óta gyűjti a Meteor olvasóinak megfigyeléseit, felvételeit Holdunkról. Az MCSE 1989-es újraalakulása óta hivatalosan is Hold-megfigyelési Szakcsoportként tevékenykedünk. Az eltelt 18 év alatt észlelőink több száz megfigyelést végeztek a holdalakzatokról, készítettek rajzot, vázlatot, leírást, mérést, fényképfelvételt és digitális képet.

A szakcsoport fő célja, hogy észlelőink minél jobban megismerjék legközelebbi égi szomszédunk, a Hold felszíni alakzatait. Mivel ez az egyetlen olyan égitest (talán a Napot kivéve), amelyen már szabad szemmel is részleteket figyelhetünk meg, és már egészen kisméretű távcsövekkel is rengeteg részlet látható felszínén, már az első távcsöves élmények is felejthetetlenek az amatőrcsillagászok számára. A Meteor Hold-rovata várja az amatőrcsillagászok (akár teljesen kezdők is) szabadszemes, binokuláris, távcsöves Hold-megfigyeléseit. A rovatban közölt leírások, rajzok és felvételek (hagyományos valamint digitális gépekkel, webkamerákkal) jó mintául szolgálhatnak tagjainknak a megfigyelések dokumentálásához.

Bármely Hold-alakzatról készíthető bármely időpontban észlelés. Ennek során arra kérjük észlelőinket, hogy jegyezzék fel a megfigyelt alakzat nevét, az észlelés dátumát, időpontját (UT-ben), a használt távcső adatait (átmérő/fókusz, nagyítás), a légköri viszonyokat (az ALPO-skála szerint), a megfigyelő nevét és lakhelyét. A leírásból derüljön ki, hogy milyen a megfigyelt alakzat látványa (könnyen vagy nehezen látható), mérete, alakja, elhelyezkedése a környező ismert nagyobb alakzatokhoz képest, milyen részletek láthatók az alakzaton belül és környékén, milyenek az árnyékok, megvilágítási viszonyok.

Hold-megfigyelési Szakcsoportunk az alábbi észlelési programokat kínálja az amatőrcsillagászok számára Holdunkról:

  • Bármely holdalakzatról (kráter, medence, rianás, hegy, domb, dóm stb.) készített rajz, vázlat, leírás, fénykép, digitális felvétel.
  • Sorozat-észlelés: ugyanarról az alakzatról különböző időpontokban készített észlelés, mely során vizsgálható az alakzat látványa különböző megvilágítási helyzetekben. A sorozat-észlelés jelentheti ugyanazon alakzat megvilágítási viszonyainak rögzítését egy éjszakán akár 10-15 perces időközönként vagy az alakzat látványának rögzítését naponta, egész láthatósága idején (tehát a holdi napkeltétől napnyugtáig) is.
  • Láthatóság vizsgálat: egy alakzat látványa sok tényezőtől függ, de elsősorban a megvilágítási viszonyoktól. Milyen messze látható a terminátortól, milyen szögben éri a napfény. Különböző méretű és nagyítású távcsövekkel is más-más egy holdalakzat látványa, részleteinek jellege.

A programban az észlelők pontosan feljegyzik, hogy egy-egy alakzat mikor látszik, így nem csak az egyéni tapasztalatunkra lehet támaszkodni az észlelés megtervezésekor. Minden érdekes objektumról várunk adatokat, melyek csak egy bizonyos időszakban látszanak, de elsőbbséget élveznek a völgyek, a rianások és a dómok.

Az észlelés során rögzíteni kell az észlelt objektumot, az észlelés időpontját, a láthatóság mértékét, a távcső átmérőjét, az alkalmazott nagyítást és a légkör nyugodtságát.

A láthatóság mértékét egy ötfokozatú skálán kell megbecsülni: 1 = elégtelen, egyáltalán nem látszott; 2 = elégséges, minimálisan látszott; 3 = közepes, nagyobb része látszott; 4 = jó, majdnem az egész látszott; 5 = kitűnő, teljesen látszott.

  • Hold-dómok megfigyelése: ezek a jellegzetes vulkanikus eredetű, kis kupola alakú kiemelkedések elsősorban a holdi medencékben, azok peremén láthatóak. Mivel méretükhöz képest magasságuk igen kicsi, domborulatuk lejtőszöge nagyon csekély. Így csak nagyon alacsony szögű megvilágításnál láthatók jól, tehát a holdi napkelte-napnyugta körüli időszakban. Magasabb megvilágításnál már nehezebben vagy nem is láthatók. Igen érdekes és hasznos tevékenység lehet tehát ezeknek a dómoknak (kb. 800 ismert és katalogizált jelenleg) láthatóságának, helyzetének vizsgálata, sőt új dómok felfedezése, azok azonosítása, pozíciójuk, alakjuk és lejtőszögük meghatározása.
  • Lunar 100: Egy kezdõ mély-ég észlelõnek a Messier-katalógus nyújtja a legnagyobb segítséget. A lista számos, már kis távcsõvel is könnyen megtalálható objektumot tartalmaz, melyek felkeresésével nagy gyakorlatra tehet szert. Így késõbb a jóval nehezebb objektumok sem okozhatnak problémát. Charles A. Wood, a Sky and Telescope rovatvezetõje is hasonló listát állított össze a holdészlelõknek, Lunar 100 néven. A lista tagjai a sorszám növekedésével egyre nehezebben észlelhetõk. Ha egymás után végigészleljük az alakzatokat, akkor olyan gyakorlatra és holdismeretre tehetünk szert, amellyel késõbb bármit megtalálhatunk. A gyakorlottabb észlelõknek is hasznos végigészlelni a listát, hiszen számos olyan objektumot tartalmazhat, melyeket még nem azonosítottak, vagy már nagyon régen keresték fel azokat. A objektumok megtalálásához a lista az alakzatok koordinátáit és a Rükl-féle Mondatlas oldalszámait is tartalmazza. A Lunar 100 lista megtalálható a szakcsoport honlapján és a Meteor 2004/7-8. számában.

A Meteor Hold-rovata. A Hold-megfigyelési Szakcsoport észleléseit a Meteor mindenkori rovatvezetője, jelenleg Görgei Zoltán gyűjti és dolgozza fel, kérjük a megfigyeléseket számára havonta eljuttatni:

MCSE
Budapest
Pf. 148.
H-1300
E-mail: hold@mcse.hu

Észlelőlapok: http://meteor.mcse.hu/eszlelolapok