A “nagy napórafelmérés”
2009/2010 fordulóján pályázatot hirdetett a Polaris Csillagvizsgáló középiskolás diákok számára. A legjobb eredményt elérő fiatalok részt vehettek a NASA huntsville-i űrtáborán.
2009/2010 fordulóján pályázatot hirdetett a Polaris Csillagvizsgáló középiskolás diákok számára. A legjobb eredményt elérő fiatalok részt vehettek a NASA huntsville-i űrtáborán.
Gondoljon szeretteire, csillagászat iránt érdeklődő ismerőseire vagy azokra, akik nehezebb anyagi helyzetben vannak – ajándékozzon MCSE-tagságot! |
A Szegedi Helyi Csoport november 20-án tartja éves találkozóját, amely mindig jó alkalom a rég nem látott barátokkal való találkozásra és a csillagászat legújabb eredményeivel kapcsolatos előadások, élménybeszámolók meghallgatására. |
Az Aquincumi Múzeum jóvoltából november 13-án egyedülálló helyszínen, a múzeum előadótermében találkozhatnak az üstökösök és kisbolygók megfigyelése, kutatása és történelme iránt érdeklődők. |
Itt az MCSE-tagság megújításának időszaka. Mindenkit arra kérünk, hogy vagy átutalással, vagy személyesen, a Polarisban rendezze tagdíját, de természetesen a jól ismert sárga csekken is lehetséges a befizetés. |
Október 16-án szombat déltől újra megrendezésre kerül a már hagyományos |
Szeptember 24-én este ötödik alkalommal kerül sor az egyre népszerűbb Kutatók Éjszakája elnevezésű rendezvényre, melynek keretében a tudományokat igyekszünk népszerűsíteni a fiatalok körében. |
A Polaris Csillagvizsgálóban októberben indult a Kulin György Csillagászati Szabadegyetem, melyben többek között a klímaváltozás lehetséges okaival, az Eyjafjallajökull-vulkán kitörésével, a NASA tehetséggondozó táboraival foglalkozunk. |
Szeptember az egyre hosszabb éjszakák és a szakkörök indulásának hónapja. Ahogy az utóbbi években már megszokhattuk, egyesületünk két szakkört is szervez a Polaris Csillagvizsgálóban. |
Szeptember 25-én országos találkozóra hívjuk a változócsillagok, illetve a modern csillagászati kutatások iránt érdeklődőket Esztergomba, a Technika Házába.
Küldetésének második fázisában a teljes jupiteri rendszer felfedezésére indul a Juno űrszonda. A NASA 2016 júliusa óta működő keringőegysége 2025 szeptemberéig, vagy a szonda működésének végéig folytathatja kutatását, miután engedélyezték a küldetés meghosszabbítását. A hosszabbításban a Juno az egész rendszert bejárja majd, a Jupitert, a gyűrűit és a holdjait is. A Juno először 2003-ban került
A Perseverance marsjáró egyik legfőbb kutatási célja már jóval február 18-i landolása előtt eldőlt: az ősi marsi élet nyomainak felkutatása a marsi felszínen. A rover egyik tudományos berendezésének módszerével azonban nem csak a Marson, hanem a Szaturnusz Enceladus és Titan, valamint a Jupiter Europa holdján is kutathatunk a mikrobák után. A marsjáró SHERLOC (Scanning Habitable
Akár 360 000 km/h sebességgel is foroghatnak a sokszor bukott csillagokként is emlegetett barna törpék. A NASA Spitzer-űrtávcső adataiból készített új tanulmány szerint azonban úgy tűnik, van egy alsó határa a forgási periódusoknak. A barna törpék nagyobb tömegűek a legtöbb bolygónál, ahhoz viszont még nem eléggé, hogy a csillaggá váláshoz szükséges fúzió beinduljon a magjukban,
„Mennyi mindenre használható a Gaia űrtávcső!” rovatunkban ma: a Gaia egy újabb egzotikus alkalmazása – egy viszonylag közeli, ám a Tejútrendszer határain messze túl fekvő óriásgalaxis gömbhalmazait vizsgálták a csillagászok a saját galaxisunk csillagainak háromdimenziós eloszlását és mozgását feltérképező asztrometriai űrtávcsővel. A Centaurus A, avagy NGC 5128 kb. 13 millió fényéves távolságával a hozzánk legközelebbi
Egy angol vezetésű nemzetközi kutatócsoport a japán Hayabusa‒1 űrszonda által az Itokawa földközeli kisbolygóról hozott mintában vizet és az élethez fontos szerves anyagokat mutatott ki. Már két japán űrszonda is sikeresen hozott anyagmintát földközeli kisbolygók felszínéről: a Hayabusa‒1 a (25143) Itokawa aszteroidáról, míg a Hayabusa‒2 a (162173) Ryugu kisbolygóról. A 2014-ben útnak indult Hayabusa‒2 több