Karácsonyi észlelések
Az ország számos pontján derült égbolt köszöntött ránk december 24-én – egyfajta karácsonyi ajándékként. Ki mit látott, ki mit észlelt a december 24-én 16 órától december 27-én 7 óra 30 percig tartó időszakban?
Az ország számos pontján derült égbolt köszöntött ránk december 24-én – egyfajta karácsonyi ajándékként. Ki mit látott, ki mit észlelt a december 24-én 16 órától december 27-én 7 óra 30 percig tartó időszakban?
Decemberben jelenik meg évkönyvünk sok-sok előrejelzéssel, érdekes ismeretterjesztő cikkel. 2018-as jelenségek, előrejelzések, évfordulók, továbbá cikkek, beszámolók a hazai csillagászati intézmények munkájáról.
Ez év nyarán indult a Csillagnézők című dokumentumfilm forgatása Szőke Balázs tagtársunk kezdeményezésére. Az amatőrcsillagászok közössége és az MCSE támogatásával készülő Csillagnézők bemutatója Kopernikusz és az MCSE születésnapján, 2018. február 19-én lesz, az MTA Dísztermében. Fontos gyakorlati tudnivalók!
Beköszöntött a december, az év utolsó hónapja, az első igazi téli hónap. A hosszú éjszakák remélhetőleg sok-sok derült eget hoznak, mert látnivaló lesz bőven!
Folyamatosan érkeznek be a 2018-ra vonatkozó tagdíjak, melyeket köszönettel veszünk! Sajnos néhány sárga csekk feladóját nem lehet azonosítani, ezért tagjaink segítségét kérjük.
A TIT Komárom-Esztergom Megyei Egyesület, a Szegedi Tudományegyetem Bajai Obszervatóriuma és a Magyar Csillagászati Egyesület országos diákvetélkedőt hirdet a 2017/18 tanévben.
A csillagos égbolt fényképezése napjaink egyik legizgalmasabb, szinte beláthatatlan távlatokat nyújtó elfoglaltság az amatőrcsillagászok körében. A Polarisban a téma iránt érdeklődő kezdők és haladók számára tartunk szakkört, amely személyes találkozási lehetőséget nyújt az asztrofotográfia szerelmesei számára.
A Magyar Csillagászati Egyesület Változócsillag Szakcsoportja és az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet közös szervezésében változós találkozót tartunk 2017. november 11-én, szombaton, a Csillagászati Intézet budapesti telephelyén (1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 15-17.).
Egyre több olyan műhold kering körülöttünk, amelyeket az éjszakai égen számtalan kis fénycsík vagy felvillanás formájában láthatunk – sokszor csodálkozva, néha bosszankodva. Felmerült az igény rá, hogy néhány, kimondottan speciális esetről készült fotóinknak is legyen otthona az észlelésfeltöltő oldalon (eszlelesek.mcse.hu), hiszen ezek némelyike akár történelmi pillanatot is megörökíthet, viszont eddig...
Újabb “világkörüli” képeket kaptunk tagtársainktól. Olyan felvételeket várunk, amelyeknek van csillagászati vonatkozása is: csillagvizsgáló, planetárium, napóra, csillagászati vonatkozású utcatábla, vagy bármilyen csillagászati érdekesség is kell hogy legyen a képen! A sorozat felvételeiből a Meteorban is közlünk válogatást.
Csütörtökön, január 15-én jut bolygónkhoz legközelebb, mintegy 90 millió km-re a Mars, könnyen azonosítható az esti égen. Pólussapkája, légkörétől homályos pereme és a felszíni vöröses por takarója kisebb távcsővel is látható. Hol tudjuk távcsőben megnézni? Nézzünk fel az esti égre, és ha derült, könnyen megtaláljuk a Marsot. Még akár Budapestről is jól látszik a bolygó,
A C/2024 G3 (ATLAS) üstökös 2025. január 13-án éri el napközelségét és már előtte olyan fényes volt, hogy a hajnali szürkületben észlelhető. Azonban legnagyobb fényessége időszakában túl közel lesz a Naphoz, ami nagyon megnehezíti a megfigyelését. A C/2024 G3 (ATLAS) üstököst 2024. április 5-én fedezte fel Tyler Linder az ATLAS Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System)
Egy véletlen felfedezésnek köszönhetően bővült a csillagászok szótára a millinóva kifejezéssel. Nemrégiben a Kis- és a Nagy Magellán-felhőben sikerült azonosítani 28 újfajta röntgenforrást, amelyek robbanásszerű csillagkitörésekhez köthetők. Emellett fény derült arra is, hogy talán 8 éve is sikerült egy ilyen eseményt detektálni, amelyet akkor még nem tudtak osztályozni a csillagászok. Jelenleg nem teljesen ismert, hogy
Az új év látványos csillagászati jelenségekkel kezdődött, a sorban az első a holdsarló és a ragyogó Vénusz együttállása volt január 3-án, a kora esti égen. Balázs Gábor, Dabas Nem is tudom mikor tudtam utoljára együttállást fotózni, de január 3-án este szép derült ég volt, éppen akkor, amikor a Vénusz és a 15%-os holdsarló egymáshoz igen
Egy nemrégiben megjelent kutatás eredményei alapján a legismertebb törpebolygó, a Pluto évmilliárdokkal ezelőtt egy jeges „csókkal” fogta be legnagyobb holdját, a Charont. Az új eredmények azt is megmagyarázzák, hogy miként foghatott be a Pluto egy vele összemérhető égitestet. A tanulmányt megjelentető kutatócsoport úgy gondolja, hogy a Pluto-Charon rendszer két, a Naprendszer peremén található Kuiper-övben keringő,