Karácsonyi észlelések
Az ország számos pontján derült égbolt köszöntött ránk december 24-én – egyfajta karácsonyi ajándékként. Ki mit látott, ki mit észlelt a december 24-én 16 órától december 27-én 7 óra 30 percig tartó időszakban?
Az ország számos pontján derült égbolt köszöntött ránk december 24-én – egyfajta karácsonyi ajándékként. Ki mit látott, ki mit észlelt a december 24-én 16 órától december 27-én 7 óra 30 percig tartó időszakban?
Decemberben jelenik meg évkönyvünk sok-sok előrejelzéssel, érdekes ismeretterjesztő cikkel. 2018-as jelenségek, előrejelzések, évfordulók, továbbá cikkek, beszámolók a hazai csillagászati intézmények munkájáról.
Ez év nyarán indult a Csillagnézők című dokumentumfilm forgatása Szőke Balázs tagtársunk kezdeményezésére. Az amatőrcsillagászok közössége és az MCSE támogatásával készülő Csillagnézők bemutatója Kopernikusz és az MCSE születésnapján, 2018. február 19-én lesz, az MTA Dísztermében. Fontos gyakorlati tudnivalók!
Beköszöntött a december, az év utolsó hónapja, az első igazi téli hónap. A hosszú éjszakák remélhetőleg sok-sok derült eget hoznak, mert látnivaló lesz bőven!
Folyamatosan érkeznek be a 2018-ra vonatkozó tagdíjak, melyeket köszönettel veszünk! Sajnos néhány sárga csekk feladóját nem lehet azonosítani, ezért tagjaink segítségét kérjük.
A TIT Komárom-Esztergom Megyei Egyesület, a Szegedi Tudományegyetem Bajai Obszervatóriuma és a Magyar Csillagászati Egyesület országos diákvetélkedőt hirdet a 2017/18 tanévben.
A csillagos égbolt fényképezése napjaink egyik legizgalmasabb, szinte beláthatatlan távlatokat nyújtó elfoglaltság az amatőrcsillagászok körében. A Polarisban a téma iránt érdeklődő kezdők és haladók számára tartunk szakkört, amely személyes találkozási lehetőséget nyújt az asztrofotográfia szerelmesei számára.
A Magyar Csillagászati Egyesület Változócsillag Szakcsoportja és az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet közös szervezésében változós találkozót tartunk 2017. november 11-én, szombaton, a Csillagászati Intézet budapesti telephelyén (1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 15-17.).
Egyre több olyan műhold kering körülöttünk, amelyeket az éjszakai égen számtalan kis fénycsík vagy felvillanás formájában láthatunk – sokszor csodálkozva, néha bosszankodva. Felmerült az igény rá, hogy néhány, kimondottan speciális esetről készült fotóinknak is legyen otthona az észlelésfeltöltő oldalon (eszlelesek.mcse.hu), hiszen ezek némelyike akár történelmi pillanatot is megörökíthet, viszont eddig...
Újabb “világkörüli” képeket kaptunk tagtársainktól. Olyan felvételeket várunk, amelyeknek van csillagászati vonatkozása is: csillagvizsgáló, planetárium, napóra, csillagászati vonatkozású utcatábla, vagy bármilyen csillagászati érdekesség is kell hogy legyen a képen! A sorozat felvételeiből a Meteorban is közlünk válogatást.















Hol járunk? Valamilyen gyárban? A bonyolult fémszerkezet valójában az Európai Déli Obszervatórium épülő óriástávcsöve, a 39 méter átmérőjű ELT, amely, ha elkészül, messze felülmúl minden más földi teleszkópot. A távcsőóriás kupolájában járunk, ahol a technikusok csapata valósággal eltörpül a hatalmas szerkezet belsejében. Az ESO felvétele az ELT építésének fontos mérföldkövét örökíti meg. Első alkalommal forgatták
A kínai Tianwen–2 űrszonda elérte a Föld kváziholdját („miniholdját”), a (469219) Kao’oalewa kisbolygót, és elkészítette az első közeli felvételt róla, majd anyagmintát fog gyűjteni és a Földre juttatja azt. Az anyagmintákból kiderül majd, hogy vagy a Holdba történt becsapódás által kidobódott törmelékről vagy egy főövi kisbolygóból lett földközeli aszteroidáról van szó. A Kínai Tianwen-2 űrszonda
A Corona Australis (Déli Korona) molekulafelhő-komplexum a Tejút egy olyan rendkívül dinamikus szelete, ahol a sötétség és a ragyogás, a csillagok halála és születése egyszerre van jelen. A képet szemlélve valóban úgy tűnik, mintha lenne ott minden, amit az intersztelláris anyag produkálni képes: reflexiós és sötét porködök, planetáris jellegű változó ködök, sőt, a háttérben egy
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) tanulmánya szerint a jelenlegi tervek alapján több mint 1,7 millió műhold kerülhet Föld körüli pályára, köztük rendkívül fényesek is. Mindez „pusztító következményekkel járna a csillagászat számára”. A tanulmány megállapítja, hogy a modern távcsövekkel végzett éjszakai megfigyelések megőrzése érdekében legfeljebb 100 000, szabad szemmel nem látható, halvány műhold keringhetne a Föld
Amikor az interneten olvasunk híreket, chatelünk, filmet nézünk, bankolunk (és még számos példát lehetne hozni), valamilyen titkosító és autentikáló algoritmus védi a tartalmat, amit fogyasztunk. A titkosítás azért szükséges, hogy ne tudja egy támadó elolvasni az üzenet tartalmát. Autentikációval biztosra mehetünk, hogy azzal kommunikálunk, akivel valóban szeretnénk, és az üzenetet nem módosította senki a küldés