Évvégi égi leltár
Az év vége felé egy vidámnak szánt kis csillagászati összeállítással jelentkezünk. Gyors internettel és némi angol nyelvtudással felvértezve érdemes nekivágni a világhálón itt-ott fellelhető érdekességeknek. |
Az év vége felé egy vidámnak szánt kis csillagászati összeállítással jelentkezünk. Gyors internettel és némi angol nyelvtudással felvértezve érdemes nekivágni a világhálón itt-ott fellelhető érdekességeknek. |
Kellemes karácsonyi ünnepeket kíván az MCSE és a Meteor szerkesztősége! |
"Az MCSE emblémájában egy mélyég-objektum szerepel. Melyik?" Így szólt kérdésünk, melyre most megadjuk a választ! |
Az Atlantis űrrepülőgép utolsó előtti útjára december 6-án indul, magyar idő szerint este 11 körül. Az indításról szóló NASA TV-közvetítést a Cydonia és a Polaris Csillagvizsgáló csapata kommentálja a Polaris TV élő internetes adásában, 20:00-23:00 között. |
Évkönyvünket december 10-étől folyamatosan postázzuk tagjainknak. Jelentősen megújult kiadványunk a jövőre megfigyelhető csillagászati jelenségek ismertetése mellett sok hasznos olvasnivalóval is szolgál az érdeklődők számára. |
A Mars decemberi földközelségéhez kapcsolódva előadás-sorozatot tartunk a Polaris Csillagvizsgálóban, és az esti távcsöves bemutatók első számú célpontja is a vörös bolygó lesz. |
A Mars decemberi földközelségéhez kapcsólódva előadás-sorozatot tartunk a Polaris Csillagvizsgálóban, az esti távcsüves bemutatók legfőbb célpontja pedig a vörös bolygó lesz. |
A Geobook Hungary látványos falitérképe kitűnő oktatási segédeszköz szakkörök, klubok számára, ugyanakkor közösségi helyiségek, csillagvizsgálók falát is díszíti. A Szép Magyar Térkép 2006 pályázaton II. helyezést kapott. |
Támogassuk a Hédervári Péter emlékkönyv és emléktábla megvalósulását! |
Egy újabb virtuális kiállításra invitáljuk az olvasót, amelyben végigjárjuk a Naprendszert hazai amatőrcsillagászok fotóinak segítségével. |
Csütörtökön, január 15-én jut bolygónkhoz legközelebb, mintegy 90 millió km-re a Mars, könnyen azonosítható az esti égen. Pólussapkája, légkörétől homályos pereme és a felszíni vöröses por takarója kisebb távcsővel is látható. Hol tudjuk távcsőben megnézni? Nézzünk fel az esti égre, és ha derült, könnyen megtaláljuk a Marsot. Még akár Budapestről is jól látszik a bolygó,
A C/2024 G3 (ATLAS) üstökös 2025. január 13-án éri el napközelségét és már előtte olyan fényes volt, hogy a hajnali szürkületben észlelhető. Azonban legnagyobb fényessége időszakában túl közel lesz a Naphoz, ami nagyon megnehezíti a megfigyelését. A C/2024 G3 (ATLAS) üstököst 2024. április 5-én fedezte fel Tyler Linder az ATLAS Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System)
Egy véletlen felfedezésnek köszönhetően bővült a csillagászok szótára a millinóva kifejezéssel. Nemrégiben a Kis- és a Nagy Magellán-felhőben sikerült azonosítani 28 újfajta röntgenforrást, amelyek robbanásszerű csillagkitörésekhez köthetők. Emellett fény derült arra is, hogy talán 8 éve is sikerült egy ilyen eseményt detektálni, amelyet akkor még nem tudtak osztályozni a csillagászok. Jelenleg nem teljesen ismert, hogy
Az új év látványos csillagászati jelenségekkel kezdődött, a sorban az első a holdsarló és a ragyogó Vénusz együttállása volt január 3-án, a kora esti égen. Balázs Gábor, Dabas Nem is tudom mikor tudtam utoljára együttállást fotózni, de január 3-án este szép derült ég volt, éppen akkor, amikor a Vénusz és a 15%-os holdsarló egymáshoz igen
Egy nemrégiben megjelent kutatás eredményei alapján a legismertebb törpebolygó, a Pluto évmilliárdokkal ezelőtt egy jeges „csókkal” fogta be legnagyobb holdját, a Charont. Az új eredmények azt is megmagyarázzák, hogy miként foghatott be a Pluto egy vele összemérhető égitestet. A tanulmányt megjelentető kutatócsoport úgy gondolja, hogy a Pluto-Charon rendszer két, a Naprendszer peremén található Kuiper-övben keringő,