A Magyar Asztronautikai Társaság által szervezett, a Külgazdasági és Külügyminisztérium által támogatott „Irány az űr!” Kárpát-medencei Középiskolai Űrkutatási Csapatversenyen első helyezést ért el a Polaris Csillagvizsgáló szakköröseiből álló csapat. A Polaris csapat három versenyzőből (Rab Fanni, Sas Csanád, Szabó Botond) állt, mentoruk Haris-Kiss András volt, aki közel másfél évtizede jár...
A Magyar Csillagászati Egyesület 2021-ben ünnepli alapításának 75. évfordulóját. Az ország legnagyobb múltú, legnagyobb taglétszámú csillagászati szervezeteként várjuk tagjaink sorába az érdeklődőket. Minden korosztályból várjuk azokat, akik csillagászati közösségben szeretnék tudásukat bővíteni, megfigyeléseket végezni, és tagdíjukkal, önkéntes munkájukkal is támogatnák a csillagászat népszerűsítését, az amatőrcsillagászat művelését. Hagyományainknak megfelelően már az...
Az emberek az „üstökös” szó hallatán – hacsak nem tévesztik össze a meteorral – egy szabad szemmel eltéveszthetetlen, fényes, látványos, hosszú, akár a fél égboltot átszelő csóvát mutató égi vándorra gondolnak. Bár az égen kisebb-nagyobb műszerekkel folyamatosan megfigyelhetők kométák, ezek legtöbbje csak kisebb-nagyobb műszerekkel érhető el. Bár megfigyelésük, útjuk és...
Augusztus hagyományosan a legderültebb nyári hónap, amely sok látványossággal szolgál. Elbúcsúzhatunk a NEOWISE-üstököstől, észlelhetjük a Perseidákat és a nyári ég két óriásbolygóját – és még megannyi más izgalmas célpontot kínál a hónap. A bolygók járása Merkúr: A hónap elején jól megfigyelhető napkelte előtt az északkeleti ég alján, 1-én még másfél...
Hajnali 2 óra 50 perckor szólalt meg a vekker (illetve modern változata, a telefon), és hirtelen nem értettem, miért is kellene felkelnem. Pár másodperc múlva minden a helyére került, és a teljes holdfogyatkozás látványának ígérete miatt teljesen éber lettem. Kitekintve az ablakon a csillagos, nyugodt ég, hideg idő jelezte, érdemes...
A 100 óra csillagászat elnevezésű akciót először 2009-ben hirdette meg a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU), A Csillagászat Nemzetközi Éve keretében. 2019. január 10-13. között ismét száz óra csillagászat-népszerűsítés következik, ezúttal az IAU 100 éves jubileumi évében. Ez kiváló lehetőség, de igen nagy feladat is egyben. A siker érdekében ajánlott alaposan...
Mit mutat az új távcső? Mit a régi, megszokott? Mit láttunk 2018 karácsonyán? Mit észleltünk december 24-én 16 órától december 27-én 7:30-ig? Vizi Péter, Szentendre “Elszabadulva a karácsony este családi programjáról december 24-én gyönyörű tiszta ég és majdnem telehold fogadott odakint. Éppen fagyott, este fél 10 felé járt az idő....
Fél évszázaddal ezelőtt a holdutazás végre elérhető közelségbe került. Szédületes tempóban fejlődött az űrkutatás, melynek leglátványosabb eleme volt az Apollo-program. Az ember arra készült, hogy elérje az elérhetetlent: eljusson egy idegen égitestre. Az Apollo–8 űrhajósai igazi berepülő pilótákként élték át, amint egyre távolodnak otthonuktól, a Föld bolygótól, miközben egyre közelednek...
Decemberben jelenik meg évkönyvünk sok-sok előrejelzéssel, érdekes ismeretterjesztő cikkel. 2019-es jelenségek, előrejelzések, évfordulók, továbbá cikkek, beszámolók a hazai csillagászati intézmények munkájáról. Akik a Polaris Csillagvizsgálóban személyesen rendezik tagdíjukat, az évkönyvet is átvehetik az esti nyitva tartások időszakában (kedd, csütörtök, szombat 18-22 óra). A Polaris utolsó idei nyitva tartása december 20-án...
A tervek szerint december 3-án érkezik meg a NASA kisbolygó-kutató szondája a (101955) Bennu aszteroidához, hogy a későbbiekben (a tervek szerint 2019 januárjában) mintákat vegyen az égitest anyagából. Az eseményt a NASA TV élőben közvetíti 17:45-től. A közvetítés a NASA Youtube-csatornáján is követhető: További információk a projektről: https://www.csillagaszat.hu/hirek/az-osiris-rex-urszonda-mar-reszletes-kozeli-kepeket-keszit-a-bennu-kisbolygorol/
Küldetésének második fázisában a teljes jupiteri rendszer felfedezésére indul a Juno űrszonda. A NASA 2016 júliusa óta működő keringőegysége 2025 szeptemberéig, vagy a szonda működésének végéig folytathatja kutatását, miután engedélyezték a küldetés meghosszabbítását. A hosszabbításban a Juno az egész rendszert bejárja majd, a Jupitert, a gyűrűit és a holdjait is. A Juno először 2003-ban került
A Perseverance marsjáró egyik legfőbb kutatási célja már jóval február 18-i landolása előtt eldőlt: az ősi marsi élet nyomainak felkutatása a marsi felszínen. A rover egyik tudományos berendezésének módszerével azonban nem csak a Marson, hanem a Szaturnusz Enceladus és Titan, valamint a Jupiter Europa holdján is kutathatunk a mikrobák után. A marsjáró SHERLOC (Scanning Habitable
Akár 360 000 km/h sebességgel is foroghatnak a sokszor bukott csillagokként is emlegetett barna törpék. A NASA Spitzer-űrtávcső adataiból készített új tanulmány szerint azonban úgy tűnik, van egy alsó határa a forgási periódusoknak. A barna törpék nagyobb tömegűek a legtöbb bolygónál, ahhoz viszont még nem eléggé, hogy a csillaggá váláshoz szükséges fúzió beinduljon a magjukban,
„Mennyi mindenre használható a Gaia űrtávcső!” rovatunkban ma: a Gaia egy újabb egzotikus alkalmazása – egy viszonylag közeli, ám a Tejútrendszer határain messze túl fekvő óriásgalaxis gömbhalmazait vizsgálták a csillagászok a saját galaxisunk csillagainak háromdimenziós eloszlását és mozgását feltérképező asztrometriai űrtávcsővel. A Centaurus A, avagy NGC 5128 kb. 13 millió fényéves távolságával a hozzánk legközelebbi
Egy angol vezetésű nemzetközi kutatócsoport a japán Hayabusa‒1 űrszonda által az Itokawa földközeli kisbolygóról hozott mintában vizet és az élethez fontos szerves anyagokat mutatott ki. Már két japán űrszonda is sikeresen hozott anyagmintát földközeli kisbolygók felszínéről: a Hayabusa‒1 a (25143) Itokawa aszteroidáról, míg a Hayabusa‒2 a (162173) Ryugu kisbolygóról. A 2014-ben útnak indult Hayabusa‒2 több
