A hónap témája a Polarisban: Csillagok leánya
A Meteor októberi számában megjelent „Csillagok leányai” című cikk nagyon sok csillagász és csillagászkodó hölgy tevékenységét ismerteti. Ez pedig az én történetem!
A Meteor októberi számában megjelent „Csillagok leányai” című cikk nagyon sok csillagász és csillagászkodó hölgy tevékenységét ismerteti. Ez pedig az én történetem!
Ez év májusában töltötte be 80. életévét Balázs Béla, a magyarországi csillagászat meghatározó alakja, kerületünk polgára. Október 6-án a Polaris Csillagvizsgálóban a Kozmikus Fény c. őszi sorozatunkban előadást tart a csillagászat tudományos, gyakorlati és világnézeti jelentőségéről.
Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló 1979-ben létesült, a gyerekek, az ifjúság csillagászati képzésének céljából. Miként lehetne fejleszteni a létesítményt? Erre ad egy lehetséges választ az alábbi tanulmányterv, amely 2012 augusztusában készült.
A tavalyi nagy sikerre való tekintettel idén folytatjuk Polaris Filmklubunkat. Kedd esténként közösen megnézünk 1-1 csillagászati témájú videót, és utána kötetlen beszélgetés formájában elemezzük a látottakat.
Száz évvel ezelőtt, 1915-ben jelent meg Toroczkai Wigand Ede Öreg csillagok című munkája. A kis füzet talán a legművészibb összefoglalása a magyar csillagmitológiának.
Kerületünkben élt és alkotott Tamkó Sirató Károly, a magyar avantgárd egyik kiváló képviselője, aki számos “kozmikus” verssel is gazdagította a magyar irodalmat.
Kerületünk jeles amatőrcsillagászai közül most Éder Ivánt mutatjuk be, akinek A déli égbolt csodái című kiállítása az óbudai Platán Könyvtárban tekinthető meg 2015. március 8-ig.
Kerületünk csillagászati érdekességei közül következzék most a Teremtés-dombormű, amely valamikor az Alkotás utcában álló Alkotás-házat díszítette.
Folytatjuk óbudai csillagászati kalandozásainkat. Még tart a Galilei-év (450 évvel ezelőtt született a tudós), ezért emlékezzünk most Horváth Árpád tudománytörténészre is, aki a harmincas évek végén kereste fel Galilei emlékhelyeit.
Nagy László és Szécsi Margit a XX. századi magyar líra kimagasló alakjai voltak, kerületünkben, Óbudán éltek.
A megfigyelések szerint október második felében szabad szemmel is jól láthatóvá fényesedhet a C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-üstökös. De miért számítunk ennyire látványos üstökösre? A C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) üstökös szeptember 27-én került napközelbe 0,39 CSE-re központi csillagunktól. Napközelsége idején a Szextáns csillagképben tartózkodott, a Naptól mintegy 23 foknyira. Az üstökös a napközelsége időszakában egyre fényesedett, egyre hosszabb
A Cassiopeia csillagkép egyik kevésbé népszerű mélyég-objektuma az Abell 84. Igen halvány, nem túl nagy méretű ködösség, de nézzük csak meg jobban! Mintha egy miniatűr M27-et (Dumbbell-köd) látnánk! Varga István, Cserszegtomaj Nagyon halvány, 14,4 magnitúdós planetáris köd a Cassiopeiában. Bár a tényleges átmérője 4 fényév, de mivel 5000 fényévnyire van tőlünk, csupán 2,7 ívpercnyi a
Egy kutatócsoport a NASA Chandra-röntgenobszervatóriumának segítségével talált egy galaxishalmazt, amelyben két szuperforró gázáramlás keresztezi egymás útját. A felfedezés azt mutatja, hogy az áramlások kereszteződése egészen új struktúra létrejöttéhez vezethet. A kutatók egy forró gázból álló, hatalmas üstököscsóvához hasonló, 1,6 millió fényév hosszú áramlást találtak, ami a Zwicky 8338 (Z8338) jelű galaxishalmaz egyik galaxisából indul ki.
Kicsit több mint egy éve bocsátották fel a japán XRISM (X-Ray Imaging and Spectroscopy Mission) röntgen-űrtávcsövet, mostanra pedig megérkeztek az eszköz első eredményei, amelyek lenyűgözik a tudományos közösséget. A távcső a Japán Űrügynökség (JAXA) és az Európai Űrügynökség együttműködése során készült el, így mindkét szervezet büszke lehet a lélegzetelállító új felvételekre, amelyek megmutatják például az
Az Univerzum fiatal korát vizsgáló James Webb-űrtávcső infravörös kamerái egy különös galaxisra bukkantak, amelyben a csillagközi gáz túlragyogja a csillagok fényességét. A galaxis a GS-NDG-9422 (9422) nevet viseli, és az egymilliárd éves Univerzumban keletkezett. Vizsgálatával a kutatóknak talán sikerült megtalálniuk a galaxisfejlődés történetének hiányzó láncszemét, amely megmutatja, hogy pontosan mi is történt az első csillagok