A Magyar Csillagászati Egyesület 75. “születésnapján”, november 11-én a Svábhegyi Csillagvizsgálóban tartott sajtónyilvános eseményen adtuk át a díjat Szabados László csillagásznak. A csütörtök esti programot Kiss László főigazgató, az MCSE elnöke nyitotta meg. Ezt követően Mizser Attila, az MCSE főtitkára rövid ismertetőt tartott a Magyar Csillagászati Egyesület elmúlt 75 évéről,...
Frissítés: a Polaris Csillagvizsgáló március 13-ától határozatlan ideig zárva tart. A pirossal jelölt előadásokat későbbi időpontban tartjuk meg. Február elején újraindul keddi előadás-sorozatunk a Polaris Csillagvizsgálóban. Kedd esténként 19 órakor várjuk tagjainkat és az érdeklődőket előadásainkon, melyekben régmúlt korok és napjaink új csillagászati eredményeiről hallhatunk előadásokat hazánk legjobb ismeretterjesztőitől, amatőr és...
Nem vagyunk múzeum, nincs komoly gyűjteményünk, azonban vannak érdekes és nekünk kedves csillagászati-űrkutatási vonatkozású tárgyaink, amelyeket szívesen bemutatunk a hozzánk látogatóknak. Ötven évvel ezelőtt mutatta be a Magyar Televízió a Hobbym: a csillagos ég című riportfilmet, Kollányi Ágoston és Kulin György közös alkotását. Jól tudjuk, milyen hatása volt akkor Magyarországon...
Fél évszázaddal az első vetítés után a közmédia internetes csatornája, az M3 ismét műsorára tűzi a Hobbym: a csillagos ég című dokumentumfilmet. Frissítés: az M3 november 7-én 23:11-kor ismét műsorára tűzi a filmet. Ötven évvel ezelőtt, 1969 augusztusában forgatták a Hobbym: a csillagos ég című dokumentumfilmet, Kollányi Ágoston és Kulin...
1973/74 fordulóján óriási várakozás kísérte a Kohoutek-üstökös érkezését. A nagyközönség érdeklődésének kielégítésére Kulin György több előadást is tartott a témával kapcsolatban. Az Egyetemi Színpadon – Ponori Thewrewk Auréllal közösen – megtartott előadás szövege fennmaradt, olvassák szeretettel! A Kohoutek üstökös Kulin György előadása az Egyetemi Színpadon, 1974. január 13-án. Önök joggal...
A TIT Komárom-Esztergom Megyei Egyesület, a Szegedi Tudományegyetem Bajai Obszervatóriuma és a Magyar Csillagászati Egyesület országos diákvetélkedőt hirdet a 2017/18 tanévben.
2017. szeptember 16-án 10 órai kezdettel jubileumi találkozót szervez a Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló és a Magyar Csillagászati Egyesület. A találkozó színhelye A Szabadművelődés Háza (8000 Székesfehérvár, Fürdő sor 1.).
A fiatal csillagok körüli korongokban megfigyelt gyűrűk, rések kialakulásának egyik magyarázata a benne születő bolygókhoz köthető. Ez az elmélet viszont nem magyarázza, hogy miért találunk csak olyan ritkán a gyűrűkhöz tartozó bolygókat. Új, szuperszámítógépekkel futtatott szimulációk alapján a bolygó maga mögött képes hagyni a kialakult gyűrűt. Az eredmények nem csak azt támasztják alá, hogy a
A NASA/ESA Hubble-űrtávcsövének egyik régóta futó, hosszútávú programja a Naprendszer külső bolygóinak megfigyelése, légkörük állapotváltozásainak követése, amihez a veterán űrteleszkóp egységes, jó minőségű adatsorai kiváló lehetőséget biztosítanak. Az OPAL (Outer Planet Atmospheres Legacy) program keretében ebben az évben is újabb pillanatfelvételek készültek bolygórendszerünk gázóriásairól – a Jupiterről, a Szaturnuszról, az Uránuszról és a Neptunuszról. Noha
Az elsőként felfedezett kisbolygó, az (1) Ceres a csillagos égi háttérhez viszonyított elmozdulásával hívja fel magára a figyelmet. Égi vándorlása különösen látványos szakasza volt, amikor a Bika csillagkép fejét kirajzoló Hyadok nyílthalmaz csillagai “között” vándorolt november folyamán. Balázs Gábor, Dabas November 2-án, amikor a Ceres a legközelebb járt az Aldebaranhoz, megszületett a gondolat, hogy megörökítsem
Újraírják galaxisunk történetét az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia küldetésének adatai. Az eddig kísérőgalaxisoknak hitt galaxisok úgy tűnik, hogy valójában új jövevények a galaktikus környezetünkben. Évtizedek óta állt az az elmélet, hogy a galaxisunkat körülvevő ilyen, több ezer – több milliárd csillagból álló törpegalaxisok szatellit vagy kísérőgalaxisok; ez azt jelenti, hogy a galaxisunk körül keringenek már
Nem kevesebb, mint 301 új bolygóval növekedett az ismert, megerősített exobolygók száma. Az új felfedezettek az eddig megerősített 4569 távoli csillagok körül keringő bolygó közé álltak be. De hogyan fedeztek fel ilyen nagy mennyiségű bolygót, ránézésre egyszerre? A válasz az ExoMiner nevet viselő új neurális hálózatban rejlik. A neurális hálózatok (deep neural network) olyan gépi