Szeptemberben még majdnem nyár van, kifoghatunk meleg és hűvös éjszakákat. Az éjszaka első felében még a nyári égen járunk, hajnalban pedig már beköszönt a tél, az Orionnal, a Geminivel, a Taurusszal. Válasszunk magunknak csillagot! Vagy bolygót. A bolygók járása Merkúr: A hónap első felében megfigyelésre igen kedvezőtlen helyzetben van. 14-én...
Az Ophiuchus csillagképben található RS Oph egyike a legismertebb visszatérő nóváknak. A magyar amatőrök először 1958-ban észlelték a csillag kitörését, az elmúlt évtizedek során több mint 4 ezer fényességadat gyűlt össze az MCSE VCSSZ adatbankjában. A Kígyótartó (Ophiuchus) csillagkép egyik különleges csillaga az RS Ophiuchi visszatérő nóva. Ezt a csillagot...
Augusztus a hullócsillagok és a lassanként egyre inkább hosszabbodó éjszakák hónapja. Reméljük, 2021 augusztusa is sok-sok derült estével örvendezteti meg a csillagászat kedvelőit! A bolygók járása Merkúr: 1-jén van felső együttállásban a Nappal. 10-e után a napnyugtát követően kereshető, a nyugati látóhatárhoz közel. Ekkor fél órával nyugszik a Nap után,...
A Naprendszer óriása, a Jupiter késő este kel, a nyári esték-éjszakák feltűnően ragyogó, szamlasárga színű, nyugodt fényű “csillagaként” figyelhető meg. Az óriásbolygó felhőzetének vizuális megfigyelése egyike a leghálásabb bolygóészlelői feladatoknak. A sávok és zónák megfigyelése, minél több részlet megpillantása és a látottak lehető legpontosabb lerajzolása nem csekély feladat – habár...
Beköszöntött július, vele az igazi nyár, a szabadságok, az észlelőtáborok évadja. Reméljük, sok-sok derült estét tölthetünk a csillagos égbolt alatt – ajánlónkban ehhez próbálunk segítséget nyújtani. A bolygók járása Merkúr: A hónap első felében megfigyelésre kedvező helyzetben van. 4-én kerül a legnagyobb nyugati kitérésbe, 21,6°-ra a Naptól, ekkor egy és...
A nyári égbolt legnépszerűbb gömbhalmaza, az M13 “árnyékában” minden más ilyen típusú halmaz “elhalványodik”. A Herkules gömbhalmazkirályán kívül nagyon is érdemes szemügyre venni a nyári égi kínálatot. Éppen a Herkules csillagkép alatt egész gömbhalmazmező húzódik az Ophiuchus és még délebbre, a Scorpius csillagkép vidékein. Ne feledkezzünk meg a nyári gömbhalmaztúrán...
Az első nyári hónappal – reméljük – valóban beköszönt a nyár. A csapadékos, hűvös, változékony május után nem véletlen, hogy a napfény, a meleg körül forognak gondolataink. Június 10-én kismértékű, hazánkból szinte “láthatatlan” napfogyatkozás észlelhető, a napforduló időszakában pedig itt az ideje a szolárgráfok kihelyezésének (a szüret majd csak fél...
A Nap észlelői már nagyon várják, hogy aktívabb fázisába lépjen központi csillagunk. Napunk már túljutott a naptevékenységi minimumon, most már igazán rajta a sor, hiszen jobbnál jobb, speciális Nap-távcsövek várják a “produkciót”. Szeri László például már meglévő 25 cm-es Newton-távcsövét alakította át úgy, hogy a napfelszín, a fotoszféra megfigyelésére optimalizálja....
Itt a május, reméljük, hogy a hűvös, sok felhőt hozó április után és a májusi esők mellett azért lesz lehetőségünk az esti észlelésekre is. Keressük a Merkúrt, próbálkozzunk a Daly-kráterrel, nézzünk kicsit körül a Vadászebek csillagképben (Canes Venatici). Itt az SZJA 1%-ának felajánlásának határideje is. Kérjük, ne feledkezzenek meg a...
A Sirius B észlelése az egyik legnehezebb feladat a kettőscsillagok megfigyelői számára. A ragyogó Sirius A mellett a halvány Sirius B-t nem könnyű megpillantani, hiszen a két csillag fényességkülönbsége óriási. A Sirius-rendszerről Szklenár Tamás rovatvezetőnk írt részletesen a Meteor 2014/2. számában. Elevenítsük fel sorait! “1844-ben Friedrich Bessel német csillagász a...
Csillagnak nevezzük az olyan, saját fénnyel rendelkező, önnön gravitációjuk által összetartott asztrofizikai objektumokat – izzó gázgömböket –, amelyekben tartósan zajló atommagfúzió termel energiát. Ez utóbbi kitétel azért fontos, mert ez különbözteti meg a csillagokat a bolygóktól és a barna törpéktől. Na de akkor csillagok-e a fehér törpék? A fenti definíció értelmében nem azok, hanem inkább
Egy brazil amatőrcsillagász távcsöves videófelvételen rögzítette egy kis égitest becsapódását a Jupiterbe. Az eseményt más amatőrcsillagászok is észlelték függetlenül. A lelkes bolygóészlelő amatőrcsillagász, José Luis Pereira a dél-kelet brazíliai Sao Caetano do Sul (Sao Paulo állam) településen szeptember 13-ra virradóan előkészítette távcsövét, CCD kameráját és az azt vezérlő számítógépet a mostanában jól látható Jupiter bolygó
Az őszi égbolt egyik érdekes csillagvárosa a Pegazus csillagképben található NGC 7331, Tejútrendszerünk “távoli rokona”, spirálgalaxis 40 millió fényév távolságban. Sebestyén Attila, Csongrád Az NGC 7331 (Caldwell 30, UGC 12113) egy SA(s)b típusú spirálgalaxis a Pegazus (Pegasus) csillagképben, 39,8 millió fényév (12 Mpc) távolságban. William Herschel fedezte fel 1784-ben. Fényessége: 10,4 magnitúdó, látszó mérete 10,5
Camille Flammarion (1842-1925) Astronomie populaire című 1880-ban megjelent műve máig értékes darabja a csillagászati gyűjteményeknek. Magyar fordítása még ugyanabban az évben megjelent, Népszerű csillagászattan címmel. A fordító, Hoitsy Pál (1850-1927) utószava is érdekes olvasmány. Nagyobb része füstölgés: miközben Flammarion az eredeti kiadásban azt szorgalmazza, hogy minél több bemutató csillagvizsgáló (nyilvános csillagészlelő intézet) állíttassék fel, nálunk
Egyszerű fizikai modellel magyarázzák két földközeli kisbolygó különleges gyémánt (kockára hajazóan szögletes, egyesek szerint a vombatok ürülékére emlékeztető) formáját az OIST (Okinawa Institute of Science and Technology Graduate University) és a Rutgers University kutatói. Számításaikkal a szemcsék (mint például homok, vagy cukor) folyásának fizikáját szimulálják, az eredmények pedig a feltételezéseiket alátámasztva remekül visszaadják a két