Beköszöntött az ősz, rohamosan hosszabbodnak az éjszakák. Fokozatosan megérkezik a kora esti égre a Szaturnusz és a Neptunusz, szeptember 14-én Nemzetközi Hold-észlelő éjszaka, 28-29-én Kutatók éjszakája. 18-án hajnalban nagyon csekély mértékű részleges holdfogyatkozást is láthatunk. Őszi Messier-maraton, szentléleki észlelőhétvége és még egy sor program várja az amatőrcsillagászokat, az észlelőket. A...
Egyre többen használják előszeretette a ZWO Seestar S50-es kis okostávcsövét legyen szó akár a mélyegek világáról, a Holdról vagy éppen a Nap megfigyeléséről. Szamosvári Zsolt, Tarján, MTT 2024 A Seestar-használók csoportjának egyik lelkes tagjai Szamosvári Zsolt, akinek a specialitása a kettőscsillagok megfigyelése, azonban rendszeresen fényképezi a Napot is, felvételei jó...
Ha augusztus, akkor Perseidák, ha augusztus, akkor Meteor 2024 Távcsöves Találkozó, ha augusztus, akkor Csillagok Alatt országos bemutató! A bolygók járása Merkúr: A hónap legelején még kereshető napnyugta után a nyugati látóhatár közelében. 1-én bő fél órával nyugszik később, mint a Nap, de láthatósága rohamosan romlik, 5-én már elvész a...
Ha nyár, akkor Tejút, ha Tejút, akkor Scutum-felhő. A szabad szemmel is jól látható fényes felhőt távcsővel nézve feltárul a mélyegek varázslatos birodalma. Hosszan el lehet ezen a vidéken időzni halmazokat, ködöket azonosítva. A legjobb, ha megpróbáljuk lerajzolni és “elmesélni” a látottakat. Kovács Marcell, MCSE Csillagtanya 10×50 B: A látómező...
Itt a nyár, de az esték még egy ideig bolygók nélkül fognak telni, be kell érnünk a szokásos látnivalókkal, a halmazokkal, kettőscsillagokkal és a Holddal – ha éppen az esti égen jár. Éppenséggel ez se kevés! A nyári időszak távcsöves bemutatói a gyűrűs Szaturnusz és az óriás Jupiter nélkül maradnak,...
Mostanában sok szó esik a legfényesebb visszatérő nóva, a T Coronae Borealis nagy visszatéréséről, régóta várt újabb maximumáról. Mi is többször foglalkoztunk vele, szerepel az idei Csillagászati évkönyv észlelési ajánlójában, a Meteor 2023/4. számában olvashattunk róla „T Coronae Borealis: hamarosan ismét szabadszemes nóvakitörést láthatunk” címmel, de májusi kalendáriumunkból se maradhatott...
Végre itt a nyár, irány a kert, az észlelőrét, a bemutató csillagvizsgáló, a csillagoségbolt-park! A bolygómentes estéken észleljünk törpekvazárt, böngésszünk a Tejútban, keressük meg a Cerest. Hajnalban pedig észleljük az egyre kevésbé gyűrűs Szaturnuszt, hiszen az előttünk álló időszakban éléről látjuk a pompás gyűrűrendszert. De ez a látvány is nagyon...
Irány Teneriffe! A Kanári-szigetek legnagyobb, és igen népszerű szigete a természetkedvelők és az amatőrcsillagászok körében is igen népszerű. Itt van mindjárt, a kert végében, nem is kell messzire utazni. Íme a holdbéli Mons Teneriffe! Görgei Zoltán, Baja 9 L, 250x: Nagyon szép látvány Mons Pico és a jónéhány különálló tömbből...
Itt a nyár, megérkezett június, az éjszakák a lehető legrövedebbek, a Nap későn nyugszik, mintha soha nem akarna besötétedni. Ismerkedjünk a csillagos éggel Fazekas Mihály két évszázaddal ezelőtti útmutatója alapján, észleljük az égbolt egyik legszebb kettőscsillagát, a Porrimát, június 3-án hajnalban pedig köszöntsük a Marsot (a holdsarlóval). A bolygók járása...
2024 májusának vitathatatlanul legjelentősebb égi eseménye volt a 10/11-i sarki fény, az utóbbi idők legjelentősebb ilyen jelensége. Magyarországon is sokan látták, most azonban az egyik legfontosabb, egyben legforgalmasabb hazai helyszínről készült felvételt választottuk a hónap észlelésének. Hérincs Dávid, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Mivel az előrejelzések esélyt mutattak sarki fényre, de...
A legtöbb csillagászat iránt érdeklődő ismeri a felfedezésekor igen nagy szenzációnak számító TRAPPIST-1 rendszert, amelyben 7, a Földhöz hasonló méretű, kőzetekből álló exobolygó kering egy igen közeli, 40 fényévre lévő vörös törpecsillag körül. Az asztrofizikusok és az asztrobiológusok szerint ezek a bolygók kecsegtető célpontot nyújtanak azoknak, akik a Földön kívüli életet kutatják. Talán sokak számára
A James Webb-űrtávcső egyik fő célja a nagy vöröseltolódású, tehát távoli Univerzum vizsgálata, azonban ezúttal a csillagászok egy kicsit közelebbi célpontot választottak ki a minden eddigit felülmúló űreszköznek, mégpedig szülőgalaxisunk, a Tejútrendszer külső peremvidékének vizsgálatát. Ez a régió körülbelül 58000 fényévre található a galaktikus középponttól, tehát nagyjából kétszer olyan távol, mint a Föld. Egy kutatócsoport
Egy szupernagy tömegű fekete lyuk eddig kétszer ragadott el gázt egy elhaladó csillagtól. A kutatók szerint a harmadik alkalomra 2025 elején fog sor kerülni. Amikor egy csillag túl közel merészkedik egy szupernagy tömegű fekete lyukhoz, annak hatalmas gravitációs ereje elkezdi darabokra szaggatni. A csillag gázanyaga kinyúlik, mint a karamell, aztán egy része belép a fekete
Az Event Horizon Telescope (EHT) Együttműködés az ALMA rádiótávcső-hálózattal és más műszerekkel végzett megfigyelések során az eddigi legnagyobb felbontást érte el a Föld felszínéről. A kutatók távoli galaxisok sugárzását érzékelték 345 GHz körüli frekvencián, amely 0,87 mm-es hullámhossznak felel meg. Az Együttműködés kutatói becslésük szerint a jövőben képesek lehetnek 50%-al részletesebb felvételeket készíteni a fekete
Az ESA Juice (Jupiter Icy Moons Explorer) űrszondája augusztus 20-án annyira megközelítette a Földet, hogy néhány ezer km-es távolságból képes volt megvizsgálni a légkört is. Ez lehetőséget adott arra, hogy az űrből is teszteljék és kalibrálják a Juice tudományos műszereit, ezzel biztosítva, hogy azok készen állnak a Jupiterhez érkezésre. A Juice két műszere, a Moons