Nyári szakkör a Polarisban
A Polaris Csillagvizsgáló szakköre – akárcsak a csillagvizsgáló – nem tart nyári szünetet, csütörtökönként 18 órától várjuk a csillagászat iránt érdeklődő fiatalokat (elsősorban a 14-19 éves korosztályt).
A Polaris Csillagvizsgáló szakköre – akárcsak a csillagvizsgáló – nem tart nyári szünetet, csütörtökönként 18 órától várjuk a csillagászat iránt érdeklődő fiatalokat (elsősorban a 14-19 éves korosztályt).
Csillagászati évkönyvünk 2015-re szóló kötetében részletes előrejelzéseket adunk a következő évben várható csillagászati jelenségekről, és áttekintést a közelmúlt csillagászati eredményeiről. A kötet szerzői között ismét a legjobb hazai szakembereket és a téma iránt elkötelezett, tapasztalt amatőrcsillagászokat találjuk.
Az 1946-ban alapított Magyar Csillagászati Egyesület hazánk legrégibb és legnagyobb létszámú csillagászati szervezete, melynek tagjai Magyarországon és a határon túl is tevékenykednek. Egyesületünk tudománynépszerűsítő és tehetséggondozó munkája mellett szervezi az amatőrcsillagász mozgalmat, koordinálja a megfigyelőmunkát, táborokat, országos bemutatókat és találkozókat szervez, továbbá fenntartja az óbudai Polaris Csillagvizsgálót.
Hosszú-hosszú borult, ködös időszak után december közepére valamelyest javult időjárásunk, és újra lehetőség nyílt megfigyelések végzésére. Hogyan látják tagjaink az idei karácsonyi égboltot december 24-én 16:00 és december 27-én 24:00 között?
Tájékoztatjuk tagjainkat, hogy november 24-én karbantartás miatt nem működnek levelezőlistáink.
A tervek szerint november 12-én ereszkedik le a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös felszínére a Rosetta-üstökösszonda Philae elnevezésű leszállóegysége. Figyeljük együtt az ESA közvetítését!
A 25 évvel ezelőtt alakult Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület november 8-án ünnepi közgyűlést és konferenciát tart a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában.
A 2014-2015-ös tanévben ismét országos diákvetélkedőn mérhetik össze tudásukat a csillagászat iránt érdeklődő tanulók. A nyertesek a 9. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián képviselhetik hazánkat Indonéziában.
Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló nem csak bemutató csillagvizsgáló, hanem igazi közösségi csillagda is. Az érdeklődők a legkülönfélébb szakkörökben tanulhatnak, oszthatják meg tapasztalataikat a hasonló érdeklődésűekkel.
Szeptember 13-án jelent meg a médiában a hír, hogy Éder Iván első, Fényes Lóránd pedig a második helyezést ért el az ASA Astrophotography Competition 2014 elnevezésű osztrák-német szervezésű asztrofotós pályázaton.
A tavaszi égbolt egyik nem túl jelentős csillagképe a Canes Venatici, a Vadászebek. A csillagszegény égterületen viszont nagyon is jelentős csillagvárosokat figyelhetünk meg. Egyikük az M106. Bagi László, Öcsöd Legújabb fotómon az M106 elnevezésű spirálgalaxist örökítettem meg. Tőlünk nagyon távol, megközelítőleg 23 milliónyi fényév távolságra helyezkedik el ez a látványos csillagváros. Az M106 égi elhelyezkedésének
A James Webb-űrtávcső adatainak segítségével most végre sikerült megfejtenie a kutatóknak az ősrobbanás óta megtörtént legnagyobb kozmikus robbanás, a BOAT (Brightest of All Time, vagyis minden idők legfényesebbje) rejtélyét. A BOAT, mint ahogy a rövidítés angol nyelvű kiírásának fordítása is mutatja, minden idők legfényesebb gamma-kitörése (gamma-ray burst, GRB) volt, kialakulásáért pedig valószínűleg egy kb. 2
Gyönyörű, glóriához hasonlatos, színes fénygyűrű lehetséges jelenlétét mutatták ki a kutatók egy exobolygó légkörében. A fénygyűrű színes, koncentrikus fénykörökből álló légköri alakzat, ami csak különleges feltételek egyidejű teljesülésekor jöhet létre. Ezt a rendkívüli, ritkán látható gyűrűt a WASP-67b nevű, a Földtől 637 fényévnyi távolságban keringő, pokolian forró gázóriás atmoszférájában sikerült kimutatni az Európai Űrügynökség (European
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a