Nyári szakkör a Polarisban
A Polaris Csillagvizsgáló szakköre – akárcsak a csillagvizsgáló – nem tart nyári szünetet, csütörtökönként 18 órától várjuk a csillagászat iránt érdeklődő fiatalokat (elsősorban a 14-19 éves korosztályt).
A Polaris Csillagvizsgáló szakköre – akárcsak a csillagvizsgáló – nem tart nyári szünetet, csütörtökönként 18 órától várjuk a csillagászat iránt érdeklődő fiatalokat (elsősorban a 14-19 éves korosztályt).
Csillagászati évkönyvünk 2015-re szóló kötetében részletes előrejelzéseket adunk a következő évben várható csillagászati jelenségekről, és áttekintést a közelmúlt csillagászati eredményeiről. A kötet szerzői között ismét a legjobb hazai szakembereket és a téma iránt elkötelezett, tapasztalt amatőrcsillagászokat találjuk.
Az 1946-ban alapított Magyar Csillagászati Egyesület hazánk legrégibb és legnagyobb létszámú csillagászati szervezete, melynek tagjai Magyarországon és a határon túl is tevékenykednek. Egyesületünk tudománynépszerűsítő és tehetséggondozó munkája mellett szervezi az amatőrcsillagász mozgalmat, koordinálja a megfigyelőmunkát, táborokat, országos bemutatókat és találkozókat szervez, továbbá fenntartja az óbudai Polaris Csillagvizsgálót.
Hosszú-hosszú borult, ködös időszak után december közepére valamelyest javult időjárásunk, és újra lehetőség nyílt megfigyelések végzésére. Hogyan látják tagjaink az idei karácsonyi égboltot december 24-én 16:00 és december 27-én 24:00 között?
Tájékoztatjuk tagjainkat, hogy november 24-én karbantartás miatt nem működnek levelezőlistáink.
A tervek szerint november 12-én ereszkedik le a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös felszínére a Rosetta-üstökösszonda Philae elnevezésű leszállóegysége. Figyeljük együtt az ESA közvetítését!
A 25 évvel ezelőtt alakult Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület november 8-án ünnepi közgyűlést és konferenciát tart a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában.
A 2014-2015-ös tanévben ismét országos diákvetélkedőn mérhetik össze tudásukat a csillagászat iránt érdeklődő tanulók. A nyertesek a 9. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián képviselhetik hazánkat Indonéziában.
Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló nem csak bemutató csillagvizsgáló, hanem igazi közösségi csillagda is. Az érdeklődők a legkülönfélébb szakkörökben tanulhatnak, oszthatják meg tapasztalataikat a hasonló érdeklődésűekkel.
Szeptember 13-án jelent meg a médiában a hír, hogy Éder Iván első, Fényes Lóránd pedig a második helyezést ért el az ASA Astrophotography Competition 2014 elnevezésű osztrák-német szervezésű asztrofotós pályázaton.
A K2–18 egy vörös törpecsillag a Naprendszertől 128 fényév távolságra, az Oroszlán csillagképben. A Kepler-űrtávcsővel 2015-ben a központi égitest mellett egy fedési exobolygót fedeztek fel a csillagászok. A 33 napos keringési periódusú kőzetbolygó, a K2–18b a csillag lakhatósági zónájában, vagyis tőle olyan távolságra kering, ahol a víz cseppfolyós halmazállapotban lehet jelen a bolygó felszínén. 2017-ben,
A Hawaii Egyetem kutatói egy hatalmas buborékot fedeztek fel a Földtől 820 millió fényévre, amelyről úgy gondolják, hogy az újszülött Világegyetem kövületszerű maradványa lehet. Brent Tully (University of Hawai’i) és munkatársai váratlanul találták meg a buborékot egy galaxishálón belül. A buborék a Hoʻoleilana nevet kapta. A szó a Kumulipoból, egy hawaii teremtési énekből származik, és
A kutatók új működési módban használták az Európai Űrügynökség (ESA) Solar Orbiter napkutató szondájának EUI kameráját, hogy a Nap légkörének egy részét extrém ultraibolya tartományban vizsgálhassák. Ez mostanáig szinte lehetetlen volt. Az új működési módot az tette lehetővé, hogy a kamerát az utolsó pillanatban mintegy „meghekkelték”, és az alkalmazott módszer szinte biztosan hatással lesz az
A magnetárok az Univerzum legerősebb mágnesei. Ezek a nagyon sűrű, rendkívül erősen mágneses halott csillagok a galaxisunkban mindenhol megtalálhatóak, de a mai napig nem tudják pontosan, hogy hogyan keletkeznek. Azonban számos obszervatórium, köztük az Európai Déli Obszervatórium (ESO) teleszkópjai összefogásával a kutatók egy olyan, még aktívan energiát termelő csillagot fedeztek fel, amely nagy valószínűséggel magnetárrá
A NASA James Webb-űrtávcsöve nemrég kezdte vizsgálni az egyik leghíresebb szupernóva, az SN 1987A maradványát. A tőlünk 168 ezer fényévre, a Nagy Magellán-felhőben lévő szupernóva-maradványt a gammasugárzástól a rádiótartományig számos hullámhosszon vizsgálták már az 1987. februári felfedezése óta eltelt majdnem 40 évben. A James Webb-űrtávcső NIRCam műszerének új felvételei fontos adalékot jelentenek a szupernóvák fejlődésének