Nyári szakkör a Polarisban
A Polaris Csillagvizsgáló szakköre – akárcsak a csillagvizsgáló – nem tart nyári szünetet, csütörtökönként 18 órától várjuk a csillagászat iránt érdeklődő fiatalokat (elsősorban a 14-19 éves korosztályt).
A Polaris Csillagvizsgáló szakköre – akárcsak a csillagvizsgáló – nem tart nyári szünetet, csütörtökönként 18 órától várjuk a csillagászat iránt érdeklődő fiatalokat (elsősorban a 14-19 éves korosztályt).
Csillagászati évkönyvünk 2015-re szóló kötetében részletes előrejelzéseket adunk a következő évben várható csillagászati jelenségekről, és áttekintést a közelmúlt csillagászati eredményeiről. A kötet szerzői között ismét a legjobb hazai szakembereket és a téma iránt elkötelezett, tapasztalt amatőrcsillagászokat találjuk.
Az 1946-ban alapított Magyar Csillagászati Egyesület hazánk legrégibb és legnagyobb létszámú csillagászati szervezete, melynek tagjai Magyarországon és a határon túl is tevékenykednek. Egyesületünk tudománynépszerűsítő és tehetséggondozó munkája mellett szervezi az amatőrcsillagász mozgalmat, koordinálja a megfigyelőmunkát, táborokat, országos bemutatókat és találkozókat szervez, továbbá fenntartja az óbudai Polaris Csillagvizsgálót.
Hosszú-hosszú borult, ködös időszak után december közepére valamelyest javult időjárásunk, és újra lehetőség nyílt megfigyelések végzésére. Hogyan látják tagjaink az idei karácsonyi égboltot december 24-én 16:00 és december 27-én 24:00 között?
Tájékoztatjuk tagjainkat, hogy november 24-én karbantartás miatt nem működnek levelezőlistáink.
A tervek szerint november 12-én ereszkedik le a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös felszínére a Rosetta-üstökösszonda Philae elnevezésű leszállóegysége. Figyeljük együtt az ESA közvetítését!
A 25 évvel ezelőtt alakult Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület november 8-án ünnepi közgyűlést és konferenciát tart a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában.
A 2014-2015-ös tanévben ismét országos diákvetélkedőn mérhetik össze tudásukat a csillagászat iránt érdeklődő tanulók. A nyertesek a 9. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián képviselhetik hazánkat Indonéziában.
Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló nem csak bemutató csillagvizsgáló, hanem igazi közösségi csillagda is. Az érdeklődők a legkülönfélébb szakkörökben tanulhatnak, oszthatják meg tapasztalataikat a hasonló érdeklődésűekkel.
Szeptember 13-án jelent meg a médiában a hír, hogy Éder Iván első, Fényes Lóránd pedig a második helyezést ért el az ASA Astrophotography Competition 2014 elnevezésű osztrák-német szervezésű asztrofotós pályázaton.
A NASA Lucy űrszondája 6,5 milliárd kilométeres útja során egy újabb, a programban előre nem tervezett látogatást tesz egy kisbolygóhoz. 2023. november 1-jén közelről figyeli meg az apró főövi aszteroidát, hogy a mérnökök elvégezhessék rajta az innovatív kisbolygókövető navigációs rendszer tesztjét. A Lucy már így is rekordokat döntöget azzal, hogy kilenc aszteroidát készül meglátogatni a
Alejandro Suárez Mascareño, a La Lagunai Egyetem (Spanyolország) munkatársa vezette azt a nemzetközi kutatócsoportot, amely két új bolygót fedezett fel a GJ 1002 katalógusszámú csillag körül. A gazdacsillag egy vörös törpe, amely a Földtől mindössze 16 fényévre helyezkedik el, azaz csillagászati értelemben meglehetősen közel van. A csoport radiálissebesség-mérésekkel fedezte fel az új bolygókat, vagyis a
Az Androméda-galaxis (M31) a Tejútrendszert is tartalmazó galaxishalmaz, a Lokális-csoport legnagyobb csillagvárosa. A kiterjedt spirálgalaxis sötét égen puszta szemmel is kivehető. Binokulárral, távcsővel nézve izgalmas látvány ez a szomszédos csillagváros, azonban szerkezetét, valódi szépségét csak a fotók mutatják meg igazán. Bagi László, Öcsöd Legújabb fotómon az M31, Androméda-galaxis részlete látható. A Tejútrendszer körül keringő törpegalaxisok
Az elmúlt napokban végigfutott egy szenzációsnak hangzó hír a sajtón, miszerint a Föld belső magjának a forgása megállt, vagy hamarosan meg fog állni. A bátrabbak még azt is hozzátették, hogy ezután meg majd visszafelé fog forogni bolygónk belseje. Nos, a hír ebben a formában nem igaz, vagy legalábbis rendkívül félrevezető, noha van némi valóságalapja. Lássuk,
A legtöbb galaxis középpontjában található szupermasszív fekete lyuk, amiknek a tömege néhány százezer és néhány milliárd naptömeg között változik. Megfigyelni viszont nem egyszerű őket, hatalmas gravitációs vonzásuk miatt még a fény sem tud kiszökni belsejükből – ha egy csillag viszont a közelükbe ér, észlelhetővé teszi a fekete lyukat is. A túl közel merészkedő csillagokat széttépik