Nyári szakkör a Polarisban
A Polaris Csillagvizsgáló szakköre – akárcsak a csillagvizsgáló – nem tart nyári szünetet, csütörtökönként 18 órától várjuk a csillagászat iránt érdeklődő fiatalokat (elsősorban a 14-19 éves korosztályt).
A Polaris Csillagvizsgáló szakköre – akárcsak a csillagvizsgáló – nem tart nyári szünetet, csütörtökönként 18 órától várjuk a csillagászat iránt érdeklődő fiatalokat (elsősorban a 14-19 éves korosztályt).
Csillagászati évkönyvünk 2015-re szóló kötetében részletes előrejelzéseket adunk a következő évben várható csillagászati jelenségekről, és áttekintést a közelmúlt csillagászati eredményeiről. A kötet szerzői között ismét a legjobb hazai szakembereket és a téma iránt elkötelezett, tapasztalt amatőrcsillagászokat találjuk.
Az 1946-ban alapított Magyar Csillagászati Egyesület hazánk legrégibb és legnagyobb létszámú csillagászati szervezete, melynek tagjai Magyarországon és a határon túl is tevékenykednek. Egyesületünk tudománynépszerűsítő és tehetséggondozó munkája mellett szervezi az amatőrcsillagász mozgalmat, koordinálja a megfigyelőmunkát, táborokat, országos bemutatókat és találkozókat szervez, továbbá fenntartja az óbudai Polaris Csillagvizsgálót.
Hosszú-hosszú borult, ködös időszak után december közepére valamelyest javult időjárásunk, és újra lehetőség nyílt megfigyelések végzésére. Hogyan látják tagjaink az idei karácsonyi égboltot december 24-én 16:00 és december 27-én 24:00 között?
Tájékoztatjuk tagjainkat, hogy november 24-én karbantartás miatt nem működnek levelezőlistáink.
A tervek szerint november 12-én ereszkedik le a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös felszínére a Rosetta-üstökösszonda Philae elnevezésű leszállóegysége. Figyeljük együtt az ESA közvetítését!
A 25 évvel ezelőtt alakult Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület november 8-án ünnepi közgyűlést és konferenciát tart a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában.
A 2014-2015-ös tanévben ismét országos diákvetélkedőn mérhetik össze tudásukat a csillagászat iránt érdeklődő tanulók. A nyertesek a 9. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián képviselhetik hazánkat Indonéziában.
Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló nem csak bemutató csillagvizsgáló, hanem igazi közösségi csillagda is. Az érdeklődők a legkülönfélébb szakkörökben tanulhatnak, oszthatják meg tapasztalataikat a hasonló érdeklődésűekkel.
Szeptember 13-án jelent meg a médiában a hír, hogy Éder Iván első, Fényes Lóránd pedig a második helyezést ért el az ASA Astrophotography Competition 2014 elnevezésű osztrák-német szervezésű asztrofotós pályázaton.
Csütörtökön, január 15-én jut bolygónkhoz legközelebb, mintegy 90 millió km-re a Mars, könnyen azonosítható az esti égen. Pólussapkája, légkörétől homályos pereme és a felszíni vöröses por takarója kisebb távcsővel is látható – ha az időjárás is úgy akarja. Nézzünk fel az esti égre, és ha derült, könnyen megtaláljuk a Marsot. Még akár Budapestről is jól
A C/2024 G3 (ATLAS) üstökös 2025. január 13-án éri el napközelségét és már előtte olyan fényes volt, hogy a hajnali szürkületben észlelhető. Azonban legnagyobb fényessége időszakában túl közel lesz a Naphoz, ami nagyon megnehezíti a megfigyelését. A C/2024 G3 (ATLAS) üstököst 2024. április 5-én fedezte fel Tyler Linder az ATLAS (Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System)
Egy véletlen felfedezésnek köszönhetően bővült a csillagászok szótára a millinóva kifejezéssel. Nemrégiben a Kis- és a Nagy Magellán-felhőben sikerült azonosítani 28 újfajta röntgenforrást, amelyek robbanásszerű csillagkitörésekhez köthetők. Emellett fény derült arra is, hogy talán 8 éve is sikerült egy ilyen eseményt detektálni, amelyet akkor még nem tudtak osztályozni a csillagászok. Jelenleg nem teljesen ismert, hogy
Az új év látványos csillagászati jelenségekkel kezdődött, a sorban az első a holdsarló és a ragyogó Vénusz együttállása volt január 3-án, a kora esti égen. Balázs Gábor, Dabas Nem is tudom mikor tudtam utoljára együttállást fotózni, de január 3-án este szép derült ég volt, éppen akkor, amikor a Vénusz és a 15%-os holdsarló egymáshoz igen
Egy nemrégiben megjelent kutatás eredményei alapján a legismertebb törpebolygó, a Pluto évmilliárdokkal ezelőtt egy jeges „csókkal” fogta be legnagyobb holdját, a Charont. Az új eredmények azt is megmagyarázzák, hogy miként foghatott be a Pluto egy vele összemérhető égitestet. A tanulmányt megjelentető kutatócsoport úgy gondolja, hogy a Pluto-Charon rendszer két, a Naprendszer peremén található Kuiper-övben keringő,