Nyári szakkör a Polarisban
A Polaris Csillagvizsgáló szakköre – akárcsak a csillagvizsgáló – nem tart nyári szünetet, csütörtökönként 18 órától várjuk a csillagászat iránt érdeklődő fiatalokat (elsősorban a 14-19 éves korosztályt).
A Polaris Csillagvizsgáló szakköre – akárcsak a csillagvizsgáló – nem tart nyári szünetet, csütörtökönként 18 órától várjuk a csillagászat iránt érdeklődő fiatalokat (elsősorban a 14-19 éves korosztályt).
Csillagászati évkönyvünk 2015-re szóló kötetében részletes előrejelzéseket adunk a következő évben várható csillagászati jelenségekről, és áttekintést a közelmúlt csillagászati eredményeiről. A kötet szerzői között ismét a legjobb hazai szakembereket és a téma iránt elkötelezett, tapasztalt amatőrcsillagászokat találjuk.
Az 1946-ban alapított Magyar Csillagászati Egyesület hazánk legrégibb és legnagyobb létszámú csillagászati szervezete, melynek tagjai Magyarországon és a határon túl is tevékenykednek. Egyesületünk tudománynépszerűsítő és tehetséggondozó munkája mellett szervezi az amatőrcsillagász mozgalmat, koordinálja a megfigyelőmunkát, táborokat, országos bemutatókat és találkozókat szervez, továbbá fenntartja az óbudai Polaris Csillagvizsgálót.
Hosszú-hosszú borult, ködös időszak után december közepére valamelyest javult időjárásunk, és újra lehetőség nyílt megfigyelések végzésére. Hogyan látják tagjaink az idei karácsonyi égboltot december 24-én 16:00 és december 27-én 24:00 között?
Tájékoztatjuk tagjainkat, hogy november 24-én karbantartás miatt nem működnek levelezőlistáink.
A tervek szerint november 12-én ereszkedik le a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös felszínére a Rosetta-üstökösszonda Philae elnevezésű leszállóegysége. Figyeljük együtt az ESA közvetítését!
A 25 évvel ezelőtt alakult Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület november 8-án ünnepi közgyűlést és konferenciát tart a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában.
A 2014-2015-ös tanévben ismét országos diákvetélkedőn mérhetik össze tudásukat a csillagászat iránt érdeklődő tanulók. A nyertesek a 9. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián képviselhetik hazánkat Indonéziában.
Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló nem csak bemutató csillagvizsgáló, hanem igazi közösségi csillagda is. Az érdeklődők a legkülönfélébb szakkörökben tanulhatnak, oszthatják meg tapasztalataikat a hasonló érdeklődésűekkel.
Szeptember 13-án jelent meg a médiában a hír, hogy Éder Iván első, Fényes Lóránd pedig a második helyezést ért el az ASA Astrophotography Competition 2014 elnevezésű osztrák-német szervezésű asztrofotós pályázaton.
Jó hírek érkeztek az oldalára dőlt amerikai IM-1 Odysseus holdszondával kapcsolatban: működik és remény van arra, hogy a következő holdi éjszakát is túlélje, majd folytassa a kutatási feladatait a Hold déli poláris vidékén. Mint ismeretes, magyar idő szerint 2024. február 23-án 00:23-kor a houstoni székhelyű Intuitive Machines (IM) magánvállalat IM-1 Odysseus Lander leszállóegysége sikeresen leszállt
A Nagy Orion-köd „árnyékában” húzódik meg ez a fényes, látványos reflexiós köd. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, holott igazi, első osztályú látványosság! Varga István, Cserszegtomaj Pierre Méchain fedezte fel 1780-ban, és Charles Messier ugyanabban az évben felvette az üstökösszerű objektumok katalógusába. Az M78 az NGC 2064, NGC 2067 és NGC 2071 ködcsoportok legfényesebb diffúz reflexiós köde.
Két fehér törpe óriás exobolygóiról készített felvételt a James Webb-űrtávcső. A felfedezés a Naprendszer sorsára is fényt deríthet, megmutatja, mi történik, miután a Nap vörös óriássá, majd végül fehér törpévé válik. A látványos szupernóva-robbanások érthető módon magukra vonják a figyelmünket, a legtöbb csillag azonban csendesen fejezi be életét: külső rétegeiket az űrbe repítik, és puszta
A gamma-sugárzást kibocsátó objektumok mindig is felkeltették a csillagászok érdeklődését, az ilyen nagy energiás elektromágneses sugárzással járó folyamatok rejtik talán a legegzotikusabb fizikai mechanizmusokat. Nem csoda, hogy nagy port kavart az a négy keskeny vonalas Seyfert-1 galaxis, amelyeket 2009-ben gamma-forrásokként azonosítottak a Fermi gamma-űrtávcső fedélzetén elhelyezett képalkotó berendezéssel (Large Area Telescope, LAT). A Seyfert-galaxisok az
Vízpárára bukkantak a kutatók egy fiatal csillag körüli bolygókeletkezési korongban a chilei ALMA (Atacama Large Millimeter/Submillimeter Array) rádiótávcső-hálózat segítségével. A víz, amellett, hogy a Földünkön ismert életformák számára elengedhetetlenül fontos, a bolygókeletkezés folyamatának alakításában is jelentős szerepet játszhat. Ám a csillagászoknak korábban nem sikerült megfigyelniük a vízpára térbeli eloszlását egyetlen hűvös, stabil gáz- és porkorongban