Az NGC 457, más néven Bagoly-halmaz, egy látványos nyílthalmaz a Cassiopeia csillagképben. Nevét a jellegzetes alakjáról kapta, amelyet a benne lévő csillagok rajzolnak ki. William Herschel fedezte fel 1787. október 18-án. Körülbelül 7900-8000 fényévre van a Földtől, és korát 21 millió évre becsülik. Blahó Norbert, Orosháza A halmazban két fényes...
Devecsery László-Farkasréti György: Fényidő ISBN 978-615-6014-41-2, 83 oldal, Croatica Kiadó, 2022 Asztrofotók és költészet Amikor először fordítottam távcsövet az ég felé, egyből elfogott az érzés, hogy ezt meg kellene örökíteni. Akkor is szeretném nézegetni, amikor éppen borult az ég, vagy egy másik évszak van, és az aktuális csillagkép éppen nem...
Tudomány és ismeretterjesztés a Monarchiában – és ma. Országos szakmai konferencia és időszaki kiállítás Gothard Jenő (1857-1909), a kiváló magyar asztrofotográfus emlékére. 2019. június 15., Kuny Domokos Múzeum (Tatai Vár) A TIT Komárom-Esztergom Megyei Egyesület tisztelettel meghívja Önt Tudomány és ismeretterjesztés a Monarchiában – és ma című országos szakmai konferenciára...
Nemrégiben jelent meg Ladányi Tamás amatőrcsillagász, asztrofotós kötete Öt kontinens csillagai címmel. A távoli vidékek és a hazai tájak csillagos egét bemutató album a Polaris Csillagvizsgálóban is kapható.
A csillagos égbolt fényképezése napjaink egyik legizgalmasabb, szinte beláthatatlan távlatokat nyújtó elfoglaltság az amatőrcsillagászok körében. A Polarisban a téma iránt érdeklődő kezdők és haladók számára tartunk szakkört, amely személyes találkozási lehetőséget nyújt az asztrofotográfia szerelmesei számára.
A csillagos égbolt fényképezése napjaink egyik legizgalmasabb, szinte beláthatatlan távlatokat nyújtó elfoglaltság az amatőrcsillagászok körében. A Polarisban a téma iránt érdeklődő kezdők és haladók számára tartunk szakkört, amely személyes találkozási lehetőséget nyújt az asztrofotográfia szerelmesei számára.
A csillagos égbolt fényképezése napjaink egyik legizgalmasabb, szinte beláthatatlan távlatokat nyújtó elfoglaltság az amatőrcsillagászok körében. A Polarisban a téma iránt érdeklődő kezdők és haladók számára tartunk szakkört, amely személyes találkozási lehetőséget nyújt az asztrofotográfia szerelmesei számára.
A csillagos égbolt fényképezése napjaink egyik legizgalmasabb, szinte beláthatatlan távlatokat nyújtó elfoglaltság az amatőrcsillagászok körében. A Polarisban a téma iránt érdeklődő kezdők és haladók számára tartunk szakkört, amely személyes találkozási lehetőséget nyújt az asztrofotográfia szerelmesei számára. Bizonyára sokan hallottak már Namíbia asztrofotós paradicsomáról. Az elmúlt években több amatőrcsillagász is ellátogattak...
A Polarisban a téma iránt érdeklődő kezdők és haladók számára tartunk szakkört, amely személyes találkozási lehetőséget nyújt az asztrofotográfia szerelmesei számára. Az első szakköri foglalkozás szeptember 16-án 19 órakor kezdődik.
A csillagos égbolt fényképezése napjaink egyik legizgalmasabb, szinte beláthatatlan távlatokat nyújtó elfoglaltság az amatőrcsillagászok körében. A Polarisban a téma iránt érdeklődő kezdők és haladók számára tartunk szakkört, amely személyes találkozási lehetőséget nyújt az asztrofotográfia szerelmesei számára.
A Jövő Csillagászai előadássorozat keretében a Polaris Csillagvizsgálóban március 10-én 19 órakor a termonukleáris szupernóvákról hallhatunk előadást. A kedd esti sorozat keretében frissen végzett hazai szakemberek mutatják be kutatásaikat, amit többségük a doktori fokozat megszerzése céljából vagy az után végez. Eheti előadónk: Bora Zsófia extrém robbanásokkal, a termonukleáris szupernóvák jellemzőivel foglalkozik. Bora Zsófia és a
A HUN-REN–SZTE Sztelláris Asztrofizika Kutatócsoport, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriumának munkatársai, szoros együttműködésben számos külföldi kutatóval, a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrtávcső méréseinek elemzésével, majd földfelszíni távcsövekkel végzett fotometriai és spektroszkópiai mérésekkel kimutatták, hogy a Hattyú csillagképben elhelyezkedő TIC 120362137 katalógusszámú (szabad szemmel nem látható) objektum valójában egy olyan négyes csillagrendszer, amelyben három, a
2024 március 3.-án Kacper Wierzchoś lengyel csillagász egy új, Oort-felhőből érkező üstököst fedezett fel, mely később a C/2024 E1 (Wierzchoś) nevet kapta. Az üstökös csaknem 2 évvel felfedezése után, 2026. január 20-án került napközelbe, ekkor a mérések szerint éppen csak a szabad szemes láthatóság alatti fényességet (6,5 magnitúdó) elérve. Ujvárosi Beáta, Namíbia (távészlelés) A napközelség
Folytatódik a Jövő csillagászai előadássorozat a Polaris Csillagvizsgálóban. A kedd esti előadások keretében frissen végzett hazai szakemberek mutatják be kutatásaikat, amit többségük a doktori fokozat megszerzése céljából vagy az után végez. Következő előadónk, Kovács-Stermeczky Zsófia extém eseményekkel, úgynevezett árapálykatasztrófákkal foglalkozik. Amikor egy csillag túlságosan közel merészkedik egy fekete lyukhoz, a fekete lyukról a csillagra ható
A nevezetes napok és az ünnepek értelmezéséhez kell kevés matematika (talán számtani műveletek ismerete is elegendő) és kell némi csillagászat (bizony a csillagászat az, ami fontos szerepet töltött be naptárunk kialakításában és szabályozásában). Ismert, hogyan alakult ki naptárunk szerkezete. Mindig Julius Caesar naptárreformja a kiindulásunk. Róma alapítása után 709-ben (i. e. 45-ben) elrendelte az általában
