2018. december 3-án elhunyt Dalos Endre, a bólyi, majd a paksi amatőrcsillagászat meghatározó alakja, a Draco című lap szerkesztője, aki évtizedeken át volt mozgalmunk fáradhatatlan szervezője. Édesapja az első világháborúból visszatérve a Felvidékről kényszerült menekülni Németbólyba a trianoni döntés után. Itt tanulmányainak befejezése után megnősült. 1938. május 2-án megszületett Endre...
2018. november 29-én Mizser Attila és Vizi Péter otthonában köszöntötte Bartha Lajost 85. születésnapja alkalmából. Lajos bácsi – iBL, BQ, -ala, -th-, ki hogy ismerte meg nevét az elmúlt évtizedek ismeretterjesztő cikkei alatt – a magyar amatőrcsillagászat nagy öregje, talán a legrégebbi észlelőnk. Most is dolgozik, könyvet ír a népi...
Újabb “világkörüli” képeket kaptunk tagtársainktól. Olyan felvételeket várunk, amelyeknek van csillagászati vonatkozása is: csillagvizsgáló, planetárium, napóra, csillagászati vonatkozású utcatábla, vagy bármilyen csillagászati érdekesség is kell hogy legyen a képen! A sorozat felvételeiből a Meteorban is közlünk időnként válogatást.
Meteorral a világ körül… Merre jártak olvasóink, tagtársaink, milyen csillagászati érdekességeket kerestek fel az utóbbi időszakban?
Egyesületi lapunkat külföldi utazásaik során is magukkal viszik Olvasóink. Meteorral a világ körül – csillagászati helyszíneken!
| Egyesületi lapunkat külföldi utazásaik során is magukkal viszik Olvasóink. Meteorral a világ körül – csillagászati helyszíneken! |
| Az 1969-es "Hobbym a csillagos ég" című tévéfilm pécsi felvételén Kulin György megszólított egy egyetemistát: Láng Miklóst (1948-2012), aki később a pécsi amatőrcsillagász élet meghatározó alakja lett. |
| A Nemzetközi Csillagászati Unió kisbolygót nevezett el tagtársunkról, Keszthelyi Sándorról. A (318694) Keszthelyi kisbolygót Sárneczky Krisztián fedezte fel Piszkés-tetőn. |
| Világszerte olvassák a Meteort! Tagjaink távoli, extrém helyszínekre is magukkal viszik lapunkat és a magyar amatőrcsillagászat jó hírét. |
| Beszélgetés Keszthelyi Sándorral, a Nova Cygni 1975 első európai felfedezőjével, megannyi rovat, észlelési téma elindítójával, művelőjével. Múltidézés, jelen-elemzés azzal a Keszthelyi Sándorral, aki szerint nincs vidéki vagy budapesti amatőr, csak magyar amatőr van. |
Június 1-jén délelőtt a derült időt kihasználva siettem fel a csillagvizsgálóba. A korábbi tapasztalatokra támaszkodva a 102/1000 Celestron refraktort vetettem be, tekintve, hogy ebbe a csőbe a Nap ha bele is világít kevesebb gondot okoz, mint a Vénusz-fázisváltozásának követéséhez használt 180/2700-as Makszutov-Cassegrain távcső esetében. Szabó Szabolcs Zsolt, SzolnokA Vénusz megtalálásához egy közel helyesen lerakott EQ6
Csillagászok az egyelőre még inkább rejtélyes gyors rádiókitöréseket (Fast Radio Burst, FRB) felhasználva fejtették meg a már régen megjósolt, de idáig még nem detektált “hiányzó anyag” több évtizedes problémáját. A kutatók az összes hiányzó közönséges anyagot megtalálták a galaxisok közötti hatalmas üres térségekben. A Nature magazinban múlt héten megjelent tanulmány vezető szerzője, Jean-Pierre Macquart (Curtin
A Westerlund 2 jelű csillaghalmaz nagyjából 20 ezer fényévre van tőlünk. Fiatal – csupán egy- vagy kétmillió éves –, centrumában pedig az általunk ismert legfényesebb és legforróbb csillagokat rejti. Ahogy néhány igazán hatalmasat is. A Westerlund 2 szívében valami furcsa dolog történik a nagy tömegű, forró csillagokkal. A nagy csillagok és szomszédaik körül hatalmas, kavargó
Meglepően szabályos pulzációs mintát fedeztek fel több tucat fiatal, gyorsan forgó csillag adataiban a NASA TESS űrtávcsövével. A felfedezés forradalmasítani fogja a delta Scuti típusú változócsillagok korának, méretének és összetételének vizsgálatát. „Ismert, hogy a delta Scuti csillagok érdekes módon pulzálnak, de ezeknek a pulzációknak a mintája eddig érthetetlen volt.” – mondta Tim Bedding, a Sydney-i
Andrew Fabian kapta a 2020-as asztrofizikai Kavli-díjat a galaxisok és környezetük közti kölcsönhatások terén végzett úttörő kutatásáért. A Kavli-díjat kétévente osztják olyan kutatók között, akik nagy hatású asztrofizikai, nanotechnológiai, vagy neurológiai kutatásokat végeznek, a természetről alkotott képünket fejlesztve a legapróbb skáláktól a legnagyobbakig. A díjat a norvég-amerikai Fred Kavlin által létrehozott Kavlin Foundation, a Norvég