2018. december 3-án elhunyt Dalos Endre, a bólyi, majd a paksi amatőrcsillagászat meghatározó alakja, a Draco című lap szerkesztője, aki évtizedeken át volt mozgalmunk fáradhatatlan szervezője. Édesapja az első világháborúból visszatérve a Felvidékről kényszerült menekülni Németbólyba a trianoni döntés után. Itt tanulmányainak befejezése után megnősült. 1938. május 2-án megszületett Endre...
2018. november 29-én Mizser Attila és Vizi Péter otthonában köszöntötte Bartha Lajost 85. születésnapja alkalmából. Lajos bácsi – iBL, BQ, -ala, -th-, ki hogy ismerte meg nevét az elmúlt évtizedek ismeretterjesztő cikkei alatt – a magyar amatőrcsillagászat nagy öregje, talán a legrégebbi észlelőnk. Most is dolgozik, könyvet ír a népi...
Újabb “világkörüli” képeket kaptunk tagtársainktól. Olyan felvételeket várunk, amelyeknek van csillagászati vonatkozása is: csillagvizsgáló, planetárium, napóra, csillagászati vonatkozású utcatábla, vagy bármilyen csillagászati érdekesség is kell hogy legyen a képen! A sorozat felvételeiből a Meteorban is közlünk időnként válogatást.
Meteorral a világ körül… Merre jártak olvasóink, tagtársaink, milyen csillagászati érdekességeket kerestek fel az utóbbi időszakban?
Egyesületi lapunkat külföldi utazásaik során is magukkal viszik Olvasóink. Meteorral a világ körül – csillagászati helyszíneken!
| Egyesületi lapunkat külföldi utazásaik során is magukkal viszik Olvasóink. Meteorral a világ körül – csillagászati helyszíneken! |
| Az 1969-es "Hobbym a csillagos ég" című tévéfilm pécsi felvételén Kulin György megszólított egy egyetemistát: Láng Miklóst (1948-2012), aki később a pécsi amatőrcsillagász élet meghatározó alakja lett. |
| A Nemzetközi Csillagászati Unió kisbolygót nevezett el tagtársunkról, Keszthelyi Sándorról. A (318694) Keszthelyi kisbolygót Sárneczky Krisztián fedezte fel Piszkés-tetőn. |
| Világszerte olvassák a Meteort! Tagjaink távoli, extrém helyszínekre is magukkal viszik lapunkat és a magyar amatőrcsillagászat jó hírét. |
| Beszélgetés Keszthelyi Sándorral, a Nova Cygni 1975 első európai felfedezőjével, megannyi rovat, észlelési téma elindítójával, művelőjével. Múltidézés, jelen-elemzés azzal a Keszthelyi Sándorral, aki szerint nincs vidéki vagy budapesti amatőr, csak magyar amatőr van. |
A gyors rádiókitörések (FRB-k) nagy energiájú rádióimpulzusok, amelyek létezéséről csak 2007 óta tudunk. Eredetük a csillagászat egyik legnagyobb rejtélye. Egy kutatócsoport szisztematikusan átvizsgálta az optikai tranzienseket, hogy kiderüljön, megfelel-e valamelyik egy gyors rádiókitörésnek, mert így talán megtudhatjuk, mi okozza őket. Ahogy a kanadai CHIME teleszkóphoz hasonló új távcsövek üzembe állnak, egyre több gyors rádiókitörést fedeznek
A NASA Hubble-űrteleszkóp kutatói igazán forró hangulatban dolgozhatnak a különleges ultraforró jupiterek osztályába tartozó exobolygókat kutatva. Ezek a felfúvódott, Jupiter-méretű bolygók annyira közel keringenek a csillagukhoz, hogy 1600 °C-ot is meghaladó hőmérsékletek uralkodnak rajtuk. Ez elég forró ahhoz, hogy a legtöbb fémet elpárologtassa, még a titánt is. Az ilyen típusú bolygók rendelkeznek az eddig megfigyelt
Egy közeli csillag felfényesedése egy 3000 fényévre lévő új, rejtélyes rendszerre hívta fel az MIT csillagászainak figyelmét. Úgy tűnik, hogy a rendszer ritka objektum, egy „fekete özvegy pulzár” lehet: gyorsan forgó neutroncsillag, vagyis pulzár, amely lassan felemészti nála kisebb kísérőcsillagát – épp úgy, ahogy a hírhedt pók teszi társával. A csillagászok nagyjából két tucat „fekete
Szemtanút talált a Hubble-űrtávcső egy csillag robbanásszerű halálának helyszínén: egy másik csillagot, amely korábban megbújt a szupernóva fényében. A felfedezés egyedülálló egy bizonyos típusú szupernóva esetében: a lecsupaszított változatnál, amikor a csillagról a teljes külső gázburka leszakad, mielőtt felrobbanna. Az új adatok betekintést engednek a nagy tömegű kettőscsillagok világába, amelyek bizonyos feltételek mellett egyesülhetnek is.
A NASA Mars Odyssey keringőegység új adatainak segítségével magyarázhatják meg, hogy miért válhat szabad szemmel láthatatlanná a marsi dér és miért jelenhetnek meg porlavinák bizonyos lejtőkön. A keringőegység tavaly készített felvételeket a marsi napfelkelte idején, amiken meglepve tapasztalták, hogy a dér csak egy része volt látható szabad szemmel. A keringőegység hőérzékeny kamerájával vizsgálva ugyanis a