2018. december 3-án elhunyt Dalos Endre, a bólyi, majd a paksi amatőrcsillagászat meghatározó alakja, a Draco című lap szerkesztője, aki évtizedeken át volt mozgalmunk fáradhatatlan szervezője. Édesapja az első világháborúból visszatérve a Felvidékről kényszerült menekülni Németbólyba a trianoni döntés után. Itt tanulmányainak befejezése után megnősült. 1938. május 2-án megszületett Endre...
2018. november 29-én Mizser Attila és Vizi Péter otthonában köszöntötte Bartha Lajost 85. születésnapja alkalmából. Lajos bácsi – iBL, BQ, -ala, -th-, ki hogy ismerte meg nevét az elmúlt évtizedek ismeretterjesztő cikkei alatt – a magyar amatőrcsillagászat nagy öregje, talán a legrégebbi észlelőnk. Most is dolgozik, könyvet ír a népi...
Újabb “világkörüli” képeket kaptunk tagtársainktól. Olyan felvételeket várunk, amelyeknek van csillagászati vonatkozása is: csillagvizsgáló, planetárium, napóra, csillagászati vonatkozású utcatábla, vagy bármilyen csillagászati érdekesség is kell hogy legyen a képen! A sorozat felvételeiből a Meteorban is közlünk időnként válogatást.
Meteorral a világ körül… Merre jártak olvasóink, tagtársaink, milyen csillagászati érdekességeket kerestek fel az utóbbi időszakban?
Egyesületi lapunkat külföldi utazásaik során is magukkal viszik Olvasóink. Meteorral a világ körül – csillagászati helyszíneken!
| Egyesületi lapunkat külföldi utazásaik során is magukkal viszik Olvasóink. Meteorral a világ körül – csillagászati helyszíneken! |
| Az 1969-es "Hobbym a csillagos ég" című tévéfilm pécsi felvételén Kulin György megszólított egy egyetemistát: Láng Miklóst (1948-2012), aki később a pécsi amatőrcsillagász élet meghatározó alakja lett. |
| A Nemzetközi Csillagászati Unió kisbolygót nevezett el tagtársunkról, Keszthelyi Sándorról. A (318694) Keszthelyi kisbolygót Sárneczky Krisztián fedezte fel Piszkés-tetőn. |
| Világszerte olvassák a Meteort! Tagjaink távoli, extrém helyszínekre is magukkal viszik lapunkat és a magyar amatőrcsillagászat jó hírét. |
| Beszélgetés Keszthelyi Sándorral, a Nova Cygni 1975 első európai felfedezőjével, megannyi rovat, észlelési téma elindítójával, művelőjével. Múltidézés, jelen-elemzés azzal a Keszthelyi Sándorral, aki szerint nincs vidéki vagy budapesti amatőr, csak magyar amatőr van. |
A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) részvételével működtetett Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) rádiótávcső-hálózattal különleges, két csillag ütközetéből származó gázfelhőt figyeltek meg. A két égitest egyike olyan óriásira fúvódott, hogy elnyelte a társát. Az pedig pályáján befelé spirálozva lehámozta az óriás külső rétegeit. A csillagok az emberekhez hasonlóan változnak életük
2020. február 10-én indult útnak az ESA új napkutató keringőegysége, a Solar Orbiter, fedélzetén tíz tudományos mérőberendezéssel. Ezek közül négy a szonda környezetének tulajdonságait, különösen a napszél (a Napból kiáramló töltött részecskék) jellemzőit vizsgálja. Roppant érzékeny műszereivel olyan gyenge mágneses tereket mér, melyeknél még egy átlagos elektromos vezeték is erősebbet kelt. Éppen ezért, azaz a
“Citizen science” program résztvevői fedeztek fel egy barna törpékből álló párost. A felfedezés, amiről a The Astronomical Journal-ban számolt be Jackie Faherty (American Museum of Natural History) és kutatócsoportja, megmutatja, hogy a nagyon kis tömegű, egymástól nagyon messze keringő barna törpékből álló rendszerek (amiknek a kialakulását még mindig sok kérdés övezi) hosszú távon stabilak lehetnek.
Teraszunkról a Budai-hegység felé egy keskeny sávban lehet kitakarás nélkül ellátni. A február 9-i telihold pedig éppen ebben a sávban kelt fel, így már csak a felhőmentes időben reménykedtem, hogy megörökítsem a holdkeltét. És még ki sem kellett mozdulnom otthonról… Ábrahám Tamás, Zsámbék Lassan megjelentek az első fények, indulhatott a fotózás. Ahogy a Hold a
A NASA SDO (Solar Dynamics Observatory) napkutató szondája 2020 februárjában ünnepli felbocsátásának tízéves évfordulóját. A szonda az elmúlt évtizedben le sem vette szemét a Napról: a naptevékenységet és a Nap űridőjárást befolyásoló hatásait vizsgálta – azokat a dinamikus folyamatokat, amelyeknek az egész Naprendszerre, így a Földre is hatásuk van. 2010. február 11-i útnak indítása óta