2018. december 3-án elhunyt Dalos Endre, a bólyi, majd a paksi amatőrcsillagászat meghatározó alakja, a Draco című lap szerkesztője, aki évtizedeken át volt mozgalmunk fáradhatatlan szervezője. Édesapja az első világháborúból visszatérve a Felvidékről kényszerült menekülni Németbólyba a trianoni döntés után. Itt tanulmányainak befejezése után megnősült. 1938. május 2-án megszületett Endre...
2018. november 29-én Mizser Attila és Vizi Péter otthonában köszöntötte Bartha Lajost 85. születésnapja alkalmából. Lajos bácsi – iBL, BQ, -ala, -th-, ki hogy ismerte meg nevét az elmúlt évtizedek ismeretterjesztő cikkei alatt – a magyar amatőrcsillagászat nagy öregje, talán a legrégebbi észlelőnk. Most is dolgozik, könyvet ír a népi...
Újabb “világkörüli” képeket kaptunk tagtársainktól. Olyan felvételeket várunk, amelyeknek van csillagászati vonatkozása is: csillagvizsgáló, planetárium, napóra, csillagászati vonatkozású utcatábla, vagy bármilyen csillagászati érdekesség is kell hogy legyen a képen! A sorozat felvételeiből a Meteorban is közlünk időnként válogatást.
Meteorral a világ körül… Merre jártak olvasóink, tagtársaink, milyen csillagászati érdekességeket kerestek fel az utóbbi időszakban?
Egyesületi lapunkat külföldi utazásaik során is magukkal viszik Olvasóink. Meteorral a világ körül – csillagászati helyszíneken!
| Egyesületi lapunkat külföldi utazásaik során is magukkal viszik Olvasóink. Meteorral a világ körül – csillagászati helyszíneken! |
| Az 1969-es "Hobbym a csillagos ég" című tévéfilm pécsi felvételén Kulin György megszólított egy egyetemistát: Láng Miklóst (1948-2012), aki később a pécsi amatőrcsillagász élet meghatározó alakja lett. |
| A Nemzetközi Csillagászati Unió kisbolygót nevezett el tagtársunkról, Keszthelyi Sándorról. A (318694) Keszthelyi kisbolygót Sárneczky Krisztián fedezte fel Piszkés-tetőn. |
| Világszerte olvassák a Meteort! Tagjaink távoli, extrém helyszínekre is magukkal viszik lapunkat és a magyar amatőrcsillagászat jó hírét. |
| Beszélgetés Keszthelyi Sándorral, a Nova Cygni 1975 első európai felfedezőjével, megannyi rovat, észlelési téma elindítójával, művelőjével. Múltidézés, jelen-elemzés azzal a Keszthelyi Sándorral, aki szerint nincs vidéki vagy budapesti amatőr, csak magyar amatőr van. |
Idén lesz 20 éves a Chandra és az XMM-Newton röntgencsillagászati műhold. Ez alkalomból felidézzük hét elképesztő felfedezésüket. Két mérföldkőnek számító küldetés ünnepli 2019-ben a huszadik évfordulóját: a NASA Chandra röntgenobszervatóriuma, amelyet 1999. július 23-án bocsátottak fel, valamint a néhány hónappal később, 1999. december 10-én útnak indított XMM-Newton (X-ray Multi-Mirror mission), az Európai Űrügynökség űrtávcsöve. A […]
Bizonyítékot találtak arra, hogy egyes csillagpárok kénytelenek elhagyni a galaxisukat. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma olyan felfedezéssel szolgált, amely az egyik legtisztább példája ennek az eseménynek. Gravitációsan kötött párokat alkothatnak a Naphoz hasonló csillagok, vagy különlegesebb égitestek is, például neutroncsillagok vagy fekete lyukak. Neutroncsillag akkor jön létre, amikor egy nagy tömegű csillag szupernóvaként felrobban, és a […]
Ezen a látványos hosszú expozíciós idejű felvételen az Európai Déli Obszervatórium (ESO) egyik asztofotós nagykövete, Petr Horálek az ESO La Silla Obszervatóriumának éjszakai nyüzsgését és a chilei Atacama-sivatag távolabbi országútjainak és településeinek halovány fénylését örökítette meg a csillagos égbolt alatt. A háttérben összetéveszthetetlen zöldes derengésként láthatjuk a Föld magaslégköréből származó légkörfénylést is. A horizonton feldereng a […]
Miért különbözik a Hold felénk forduló és tőlünk nem látható oldalának felszíne? Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a Hold tőlünk látható és túlsó oldala felszínének eltérése egy régmúltban bekövetkezett kolosszális becsapódás következménye lehet. A becsapódó test egy törpebolygó vagy egy kisebb bolygó tömegű égitest lehetett a korai Naprendszerben. Földi megfigyelésekből, valamint a Hold tőlünk nem látható […]
Az ALMA legújabb megfigyelései egy eddig még sosem látott hideg, csillagközi gázkorongot mutattak ki a Tejútrendszer közepén található szupernagy tömegű fekete lyuk körül. Ez a ködkorong új betekintést enged abba, hogyan történik az akkréció. […]