Mit láttak észlelőink az égen 2022 karácsonyán? A december 24-én napnyugta és december 27-én napkelte közötti időszak észleléseit várjuk, minden észlelési területről. A szentestét Cseh Viktor holdsarló-vadászattal töltötte. A tökéletes horizontot kínáló Hortobágyról “vadászta le” a 28 óra 38 perces holdsarlót. Holdunk a következő napokban egyre hízik, többet és többet...
Petőfi Sándor ott lakik minden magyar lelkében. Ő a mi első számú Költőnk, aki ott van a meglehetősen tiszteletlen, óvodai körökben is szájról szájra járó mondókában, a Múzeumkertben együtt szavaljuk vele március 15-én, hogy talpra magyar, együtt izguljuk végig Kukorica Jancsi hihetetlen kalandjait, teljes egyetértésben állítjuk, mi is, hogy szép...
A Szegedi Csillagvizsgáló tudományos-ismeretterjesztő cikkíró pályázatot hirdet középiskolás diákok számára. A cikkíró pályázat keretében a csillagászat legfrissebb eredményeit bemutató, közérthető írásokat várnak, amelyek a téma ismertetésén túl (4000-7000 karakter terjedelemben) szemléltető ábrákat is tartalmaznak. “Olyan jó tollú szerzőket keresünk, akiknek az írásai a jövőben a nyomtatott és online csillagászati ismeretterjesztés felületein...
Amikor borult estéken a Polarisban összeülünk, és felemlegetjük a régi időket, gyakran szóba kerül Gellért András (1946-2022), aki annak idején, a hetvenes években csillagvizsgálónk egyik „alapító atyja” volt. A hetvenes évek elején találkoztam vele először az Urániában: a komoly, szemüveges fiatalember rendszeresen tartott előadást a látogatók számára, az én osztályomnak...
A vörös bolygó mostani földközelsége kapcsán előadásokkal, távcsöves bemutatókkal várjuk az érdeklődőket és tagtársainkat. Ezekben a hetekben ragyogó vöröses-narancs fényű égitest vonja magára a figyelmet: a Mars. Kora este a keleti égen figyelhető meg, napról napra korábban kel, egyre kedvezőbb távcsöves célponttá válik, ahogy közeledik a nevezetes időpont, december 1-je....
Az MCSE 2023-as falinaptárát a Meteor 2022/12. számával postázzuk valamennyi tagunk és előfizetőnk számára. A naptáron a Copernicus-kráter és környezete látható (Szabó Szabolcs Zsolt felvétele) annak kapcsán, hogy 2023 Kopernikusz-emlékév is lesz, hiszen 550 évvel ezelőtt, 1473-ban született a nagy lengyel csillagász. akinek közismert arcképét is felhasználtuk. A naptár a...
Évkönyvünk ismét sok-sok előrejelzéssel, érdekes ismeretterjesztő cikkel tájékoztat a 2023-as jelenségekről, előrejelzéseket közöl, jeles csillagászok évfordulós megemlékezéseit közli, továbbá cikkeket, beszámolókat a hazai csillagászati intézmények tevékenységéről. A tagságukat 2023-ra megújító MCSE-tagok, illetve az újonnan belépők az évkönyvet illetményként kapják. A tagdíj összege 2023-ra 12000 Ft (illetménykiadványaink: Meteor csillagászati évkönyv 2023...
Fél évszázados ismeretterjesztő, mozgalomépítő és változócsillagászati tevékenységéért Zajácz Györgynek ítélte oda az MCSE Elnöksége a 2022. évi Kulin György-díjat. A díjátadásra az október 8-i változós találkozón került sor, melynek a debreceni Atomki adott otthont. A találkozón – melyről bővebben majd a Meteorban írunk, illetve az ott készült videofelvételeket közzétesszük a...
Amatőrcsillagászat? Magyar Csillagászati Egyesület! Várjuk tagjaink sorába a csillagászat iránt érdeklődőket – minden korosztályból várjuk azokat, akik csillagászati közösségben szeretnék tudásukat bővíteni, megfigyeléseket végezni, távcsöves bemutatókat és járdacsillagászatot tartani, és tagdíjukkal is támogatnák a csillagászat népszerűsítését, az amatőrcsillagászat művelését. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően már az ősz beköszöntével kérjük tagjainkat,...
Újra megrendezésre kerül az MCSE Kettőscsillag Észlelők találkozója Lovasberényben, a Csillagtanyán. Az eseményen az előadások mellett lehetőségünk lesz megosztani egymással ötleteinket és tapasztalatainkat. A gyakorlottabb amatőrök betekintést nyújtanak a észlelési munkájukba, illetve válaszolnak a felmerülő kérdésekre. Este megfelelő ég esetén lehetőség van több csillagpárt is felkeresni a Csillagtanya 355/3556 mm-es...
Egy nemzetközi kutatócsoport Neptunuszhoz hasonló méretű bolygót fedezett fel, amely azonban sűrűbb, mint az acél. A csillagászok szerint a planéta összetételét egy hatalmas ütközés tette ilyenné. A TOI-1853b jelű exobolygó tömege majdnem kétszerese a hasonló méretű ismert bolygókénak, a sűrűsége pedig rendkívül nagy (közel 10 gramm köbcentiméterenként), ami azt jelenti, hogy nagyobb benne a kőzetek
A több mint 33 éve keringő Hubble-űrtávcsővel számtalan szebbnél szebb felvételt készítettek a csillagászok az évtizedek során. De vajon melyik kép a leglátványosabb? A Teremtés oszlopai minden bizonnyal jó jelölt. Tisztelet a HST-nek! Varga István, Cserszegtomaj Tisztelgés a Hubble űrtávcső előtt… Miután megkapta a “szemüvegét”, a Hubble űrtávcső ezzel az ikonikus képével került világszerte az
A K2–18 egy vörös törpecsillag a Naprendszertől 128 fényév távolságra, az Oroszlán csillagképben. A Kepler-űrtávcsővel 2015-ben a központi égitest mellett egy fedési exobolygót fedeztek fel a csillagászok. A 33 napos keringési periódusú kőzetbolygó, a K2–18b a csillag lakhatósági zónájában, vagyis tőle olyan távolságra kering, ahol a víz cseppfolyós halmazállapotban lehet jelen a bolygó felszínén. 2017-ben,
A Hawaii Egyetem kutatói egy hatalmas buborékot fedeztek fel a Földtől 820 millió fényévre, amelyről úgy gondolják, hogy az újszülött Világegyetem kövületszerű maradványa lehet. Brent Tully (University of Hawai’i) és munkatársai váratlanul találták meg a buborékot egy galaxishálón belül. A buborék a Hoʻoleilana nevet kapta. A szó a Kumulipoból, egy hawaii teremtési énekből származik, és
A kutatók új működési módban használták az Európai Űrügynökség (ESA) Solar Orbiter napkutató szondájának EUI kameráját, hogy a Nap légkörének egy részét extrém ultraibolya tartományban vizsgálhassák. Ez mostanáig szinte lehetetlen volt. Az új működési módot az tette lehetővé, hogy a kamerát az utolsó pillanatban mintegy „meghekkelték”, és az alkalmazott módszer szinte biztosan hatással lesz az