Csillagászati előadások iskoláknak
Egyesületünk központjában, a Polaris Csillagvizsgálóban várjuk az érdeklődők jelentkezését, emellett vállalunk kihelyezett előadásokat és bemutatókat is. Választható témáink: |
Egyesületünk központjában, a Polaris Csillagvizsgálóban várjuk az érdeklődők jelentkezését, emellett vállalunk kihelyezett előadásokat és bemutatókat is. Választható témáink: |
Az előadás során beutazzuk otthonunkat, a Naprendszert. Megismerkedünk Földünk bolygótestvéreivel, a kisbolygókkal és üstökösökkel, és természetesen központi csillagunkkal, az életet adó Nappal. |
Az éjszakai égboltot beragyogják a csillagok, Napunk testvérei. Emberi léptékkel mérve mindegyik szinte végtelen hosszú ideig él, ám az égboltra pillantva mindenféle korú csillagot láthatunk. Ha ügyesen rakjuk össze a nagy csillagközi mozaik elemeit, meg tudjuk fejteni a történetüket. |
Az emberiség örök kérdései ma sem vesztettek aktualitásukból: honnan jöttünk, miért vagyunk itt, merre tartunk? Az előadás ezen kérdésekre adja meg a tudomány válaszát, kitérve olyan különleges égitestek ismertetésére, mint a fekete lyukak, a kvazárok vagy a pulzárok. |
Idén lesz négyszáz éve, hogy az akkoriban feltalált távcsöveket Galileo Galilei elkezdte a csillagok megfigyelésére használni. A mai távcsőóriások a mérnöki és optikai csúcstechnikát képviselik, és mélyebbre látnak a Világegyetem titkaiba, mint azt Galilei korában bárki remélhette. |
Manapság nagyon divatosak az űrszondák sztereó kameráival készült három dimenziós képek, melyeket speciális szemüveg segítségével nézve térhatású élményben lehet részünk. |
Egyedül vagyunk az Univerzumban? Vagy léteznek más bolygókon, más csillagrendszerekben is élőlények? Ma még nem tudjuk biztosan a választ, de minden korábbinál jobb esélyünk van arra, hogy pár éven, vagy évtizeden belül életet találjunk valamelyik közeli csillagrendszer bolygóján. |
A NASA Lucy űrszondája 6,5 milliárd kilométeres útja során egy újabb, a programban előre nem tervezett látogatást tesz egy kisbolygóhoz. 2023. november 1-jén közelről figyeli meg az apró főövi aszteroidát, hogy a mérnökök elvégezhessék rajta az innovatív kisbolygókövető navigációs rendszer tesztjét. A Lucy már így is rekordokat döntöget azzal, hogy kilenc aszteroidát készül meglátogatni a
Alejandro Suárez Mascareño, a La Lagunai Egyetem (Spanyolország) munkatársa vezette azt a nemzetközi kutatócsoportot, amely két új bolygót fedezett fel a GJ 1002 katalógusszámú csillag körül. A gazdacsillag egy vörös törpe, amely a Földtől mindössze 16 fényévre helyezkedik el, azaz csillagászati értelemben meglehetősen közel van. A csoport radiálissebesség-mérésekkel fedezte fel az új bolygókat, vagyis a
Az Androméda-galaxis (M31) a Tejútrendszert is tartalmazó galaxishalmaz, a Lokális-csoport legnagyobb csillagvárosa. A kiterjedt spirálgalaxis sötét égen puszta szemmel is kivehető. Binokulárral, távcsővel nézve izgalmas látvány ez a szomszédos csillagváros, azonban szerkezetét, valódi szépségét csak a fotók mutatják meg igazán. Bagi László, Öcsöd Legújabb fotómon az M31, Androméda-galaxis részlete látható. A Tejútrendszer körül keringő törpegalaxisok
Az elmúlt napokban végigfutott egy szenzációsnak hangzó hír a sajtón, miszerint a Föld belső magjának a forgása megállt, vagy hamarosan meg fog állni. A bátrabbak még azt is hozzátették, hogy ezután meg majd visszafelé fog forogni bolygónk belseje. Nos, a hír ebben a formában nem igaz, vagy legalábbis rendkívül félrevezető, noha van némi valóságalapja. Lássuk,
A legtöbb galaxis középpontjában található szupermasszív fekete lyuk, amiknek a tömege néhány százezer és néhány milliárd naptömeg között változik. Megfigyelni viszont nem egyszerű őket, hatalmas gravitációs vonzásuk miatt még a fény sem tud kiszökni belsejükből – ha egy csillag viszont a közelükbe ér, észlelhetővé teszi a fekete lyukat is. A túl közel merészkedő csillagokat széttépik