Csillagászati előadások iskoláknak
Egyesületünk központjában, a Polaris Csillagvizsgálóban várjuk az érdeklődők jelentkezését, emellett vállalunk kihelyezett előadásokat és bemutatókat is. Választható témáink: |
Egyesületünk központjában, a Polaris Csillagvizsgálóban várjuk az érdeklődők jelentkezését, emellett vállalunk kihelyezett előadásokat és bemutatókat is. Választható témáink: |
Az előadás során beutazzuk otthonunkat, a Naprendszert. Megismerkedünk Földünk bolygótestvéreivel, a kisbolygókkal és üstökösökkel, és természetesen központi csillagunkkal, az életet adó Nappal. |
Az éjszakai égboltot beragyogják a csillagok, Napunk testvérei. Emberi léptékkel mérve mindegyik szinte végtelen hosszú ideig él, ám az égboltra pillantva mindenféle korú csillagot láthatunk. Ha ügyesen rakjuk össze a nagy csillagközi mozaik elemeit, meg tudjuk fejteni a történetüket. |
Az emberiség örök kérdései ma sem vesztettek aktualitásukból: honnan jöttünk, miért vagyunk itt, merre tartunk? Az előadás ezen kérdésekre adja meg a tudomány válaszát, kitérve olyan különleges égitestek ismertetésére, mint a fekete lyukak, a kvazárok vagy a pulzárok. |
Idén lesz négyszáz éve, hogy az akkoriban feltalált távcsöveket Galileo Galilei elkezdte a csillagok megfigyelésére használni. A mai távcsőóriások a mérnöki és optikai csúcstechnikát képviselik, és mélyebbre látnak a Világegyetem titkaiba, mint azt Galilei korában bárki remélhette. |
Manapság nagyon divatosak az űrszondák sztereó kameráival készült három dimenziós képek, melyeket speciális szemüveg segítségével nézve térhatású élményben lehet részünk. |
Egyedül vagyunk az Univerzumban? Vagy léteznek más bolygókon, más csillagrendszerekben is élőlények? Ma még nem tudjuk biztosan a választ, de minden korábbinál jobb esélyünk van arra, hogy pár éven, vagy évtizeden belül életet találjunk valamelyik közeli csillagrendszer bolygóján. |
Jó hírek érkeztek az oldalára dőlt amerikai IM-1 Odysseus holdszondával kapcsolatban: működik és remény van arra, hogy a következő holdi éjszakát is túlélje, majd folytassa a kutatási feladatait a Hold déli poláris vidékén. Mint ismeretes, magyar idő szerint 2024. február 23-án 00:23-kor a houstoni székhelyű Intuitive Machines (IM) magánvállalat IM-1 Odysseus Lander leszállóegysége sikeresen leszállt
A Nagy Orion-köd „árnyékában” húzódik meg ez a fényes, látványos reflexiós köd. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, holott igazi, első osztályú látványosság! Varga István, Cserszegtomaj Pierre Méchain fedezte fel 1780-ban, és Charles Messier ugyanabban az évben felvette az üstökösszerű objektumok katalógusába. Az M78 az NGC 2064, NGC 2067 és NGC 2071 ködcsoportok legfényesebb diffúz reflexiós köde.
Két fehér törpe óriás exobolygóiról készített felvételt a James Webb-űrtávcső. A felfedezés a Naprendszer sorsára is fényt deríthet, megmutatja, mi történik, miután a Nap vörös óriássá, majd végül fehér törpévé válik. A látványos szupernóva-robbanások érthető módon magukra vonják a figyelmünket, a legtöbb csillag azonban csendesen fejezi be életét: külső rétegeiket az űrbe repítik, és puszta
A gamma-sugárzást kibocsátó objektumok mindig is felkeltették a csillagászok érdeklődését, az ilyen nagy energiás elektromágneses sugárzással járó folyamatok rejtik talán a legegzotikusabb fizikai mechanizmusokat. Nem csoda, hogy nagy port kavart az a négy keskeny vonalas Seyfert-1 galaxis, amelyeket 2009-ben gamma-forrásokként azonosítottak a Fermi gamma-űrtávcső fedélzetén elhelyezett képalkotó berendezéssel (Large Area Telescope, LAT). A Seyfert-galaxisok az
Vízpárára bukkantak a kutatók egy fiatal csillag körüli bolygókeletkezési korongban a chilei ALMA (Atacama Large Millimeter/Submillimeter Array) rádiótávcső-hálózat segítségével. A víz, amellett, hogy a Földünkön ismert életformák számára elengedhetetlenül fontos, a bolygókeletkezés folyamatának alakításában is jelentős szerepet játszhat. Ám a csillagászoknak korábban nem sikerült megfigyelniük a vízpára térbeli eloszlását egyetlen hűvös, stabil gáz- és porkorongban