Csillagászati előadások iskoláknak
Egyesületünk központjában, a Polaris Csillagvizsgálóban várjuk az érdeklődők jelentkezését, emellett vállalunk kihelyezett előadásokat és bemutatókat is. Választható témáink: |
Egyesületünk központjában, a Polaris Csillagvizsgálóban várjuk az érdeklődők jelentkezését, emellett vállalunk kihelyezett előadásokat és bemutatókat is. Választható témáink: |
Az előadás során beutazzuk otthonunkat, a Naprendszert. Megismerkedünk Földünk bolygótestvéreivel, a kisbolygókkal és üstökösökkel, és természetesen központi csillagunkkal, az életet adó Nappal. |
Az éjszakai égboltot beragyogják a csillagok, Napunk testvérei. Emberi léptékkel mérve mindegyik szinte végtelen hosszú ideig él, ám az égboltra pillantva mindenféle korú csillagot láthatunk. Ha ügyesen rakjuk össze a nagy csillagközi mozaik elemeit, meg tudjuk fejteni a történetüket. |
Az emberiség örök kérdései ma sem vesztettek aktualitásukból: honnan jöttünk, miért vagyunk itt, merre tartunk? Az előadás ezen kérdésekre adja meg a tudomány válaszát, kitérve olyan különleges égitestek ismertetésére, mint a fekete lyukak, a kvazárok vagy a pulzárok. |
Idén lesz négyszáz éve, hogy az akkoriban feltalált távcsöveket Galileo Galilei elkezdte a csillagok megfigyelésére használni. A mai távcsőóriások a mérnöki és optikai csúcstechnikát képviselik, és mélyebbre látnak a Világegyetem titkaiba, mint azt Galilei korában bárki remélhette. |
Manapság nagyon divatosak az űrszondák sztereó kameráival készült három dimenziós képek, melyeket speciális szemüveg segítségével nézve térhatású élményben lehet részünk. |
Egyedül vagyunk az Univerzumban? Vagy léteznek más bolygókon, más csillagrendszerekben is élőlények? Ma még nem tudjuk biztosan a választ, de minden korábbinál jobb esélyünk van arra, hogy pár éven, vagy évtizeden belül életet találjunk valamelyik közeli csillagrendszer bolygóján. |
A NASA Hubble-űrteleszkóp kutatói igazán forró hangulatban dolgozhatnak a különleges ultraforró jupiterek osztályába tartozó exobolygókat kutatva. Ezek a felfúvódott, Jupiter-méretű bolygók annyira közel keringenek a csillagukhoz, hogy 1600 °C-ot is meghaladó hőmérsékletek uralkodnak rajtuk. Ez elég forró ahhoz, hogy a legtöbb fémet elpárologtassa, még a titánt is. Az ilyen típusú bolygók rendelkeznek az eddig megfigyelt
Egy közeli csillag felfényesedése egy 3000 fényévre lévő új, rejtélyes rendszerre hívta fel az MIT csillagászainak figyelmét. Úgy tűnik, hogy a rendszer ritka objektum, egy „fekete özvegy pulzár” lehet: gyorsan forgó neutroncsillag, vagyis pulzár, amely lassan felemészti nála kisebb kísérőcsillagát – épp úgy, ahogy a hírhedt pók teszi társával. A csillagászok nagyjából két tucat „fekete
Szemtanút talált a Hubble-űrtávcső egy csillag robbanásszerű halálának helyszínén: egy másik csillagot, amely korábban megbújt a szupernóva fényében. A felfedezés egyedülálló egy bizonyos típusú szupernóva esetében: a lecsupaszított változatnál, amikor a csillagról a teljes külső gázburka leszakad, mielőtt felrobbanna. Az új adatok betekintést engednek a nagy tömegű kettőscsillagok világába, amelyek bizonyos feltételek mellett egyesülhetnek is.
A NASA Mars Odyssey keringőegység új adatainak segítségével magyarázhatják meg, hogy miért válhat szabad szemmel láthatatlanná a marsi dér és miért jelenhetnek meg porlavinák bizonyos lejtőkön. A keringőegység tavaly készített felvételeket a marsi napfelkelte idején, amiken meglepve tapasztalták, hogy a dér csak egy része volt látható szabad szemmel. A keringőegység hőérzékeny kamerájával vizsgálva ugyanis a
Kiderült, hogy a távoli galaxisnak vélt objektum valójában a valaha látott legfényesebb extragalaktikus pulzár. A felfedezéshez egy bizonyos típusú polarizált fénnyel dolgoztak, hasonlóan ahhoz, mint ha polarizált lencséjű napszemüvegen néznénk keresztül. Az alkalmazott technika más rejtett pulzárok felkutatására is hasznos lehet majd. A pulzárok erős mágneses terű, gyorsan forgó neutroncsillagok, amik szupernóva-robbanásokkor keletkeznek. Ahogyan a