Csillagászati előadások iskoláknak
Egyesületünk központjában, a Polaris Csillagvizsgálóban várjuk az érdeklődők jelentkezését, emellett vállalunk kihelyezett előadásokat és bemutatókat is. Választható témáink: |
Egyesületünk központjában, a Polaris Csillagvizsgálóban várjuk az érdeklődők jelentkezését, emellett vállalunk kihelyezett előadásokat és bemutatókat is. Választható témáink: |
Az előadás során beutazzuk otthonunkat, a Naprendszert. Megismerkedünk Földünk bolygótestvéreivel, a kisbolygókkal és üstökösökkel, és természetesen központi csillagunkkal, az életet adó Nappal. |
Az éjszakai égboltot beragyogják a csillagok, Napunk testvérei. Emberi léptékkel mérve mindegyik szinte végtelen hosszú ideig él, ám az égboltra pillantva mindenféle korú csillagot láthatunk. Ha ügyesen rakjuk össze a nagy csillagközi mozaik elemeit, meg tudjuk fejteni a történetüket. |
Az emberiség örök kérdései ma sem vesztettek aktualitásukból: honnan jöttünk, miért vagyunk itt, merre tartunk? Az előadás ezen kérdésekre adja meg a tudomány válaszát, kitérve olyan különleges égitestek ismertetésére, mint a fekete lyukak, a kvazárok vagy a pulzárok. |
Idén lesz négyszáz éve, hogy az akkoriban feltalált távcsöveket Galileo Galilei elkezdte a csillagok megfigyelésére használni. A mai távcsőóriások a mérnöki és optikai csúcstechnikát képviselik, és mélyebbre látnak a Világegyetem titkaiba, mint azt Galilei korában bárki remélhette. |
Manapság nagyon divatosak az űrszondák sztereó kameráival készült három dimenziós képek, melyeket speciális szemüveg segítségével nézve térhatású élményben lehet részünk. |
Egyedül vagyunk az Univerzumban? Vagy léteznek más bolygókon, más csillagrendszerekben is élőlények? Ma még nem tudjuk biztosan a választ, de minden korábbinál jobb esélyünk van arra, hogy pár éven, vagy évtizeden belül életet találjunk valamelyik közeli csillagrendszer bolygóján. |
Pazar felvétel az északi égbolt legszebb, leglátványosabb gömbhalmazáról, távcsöves bemutatók kötelezően megtekintendő látványosságáról. Blahó Norbert, Orosháza A Messier 13 (M13 vagy NGC 6205) gömbhalmaz a Hercules csillagképben. Az északi égbolt egyik legismertebb gömbhalmaza. Az M13 gömbhalmazt Edmond Halley brit csillagász fedezte fel 1714-ben. Charles Messier pedig 1764. június 1-jén vette fel híres katalógusába. Nagyon sűrű
Jeles napok bőven akadnak áprilisban is. 12-én ünnepeljük az űrhajózás világnapját, 22-én a Föld napját. Van azonban egy kevésbé nemzetközi ünnepünk is, ez a költészet napja, április 11-én, József Attila születésnapján. Habár a költők világában a csillag, a csillagos ég, a Hold, a Nap gyakran előforduló szimbólumok, a versek a lehető legritkább esetben tekinthetők szabatos
A Magyar Csillagászati Egyesület legfontosabb, egyben legértékesebb forrásai közé tartoznak a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásai. Kérjük, támogassa hírportálunkat! Adószámunk: 19009162-2-43. Köszönjük! Az elmúlt bő két évtizedben – mióta lehetőség van a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlására – az adózók százai, ezrei tartották érdemesnek az MCSE-t arra, hogy ilyen módon is támogassák a magyarországi csillagászatot. Az 1%-os
A Nap, 501,845 nanométer hullámhosszon, az ionizált vas (Fe II) egyik spektrumvonalában. Amit esztétikában ez a kép nem tud, azt pótolja idegenségével: az egyébként fényesebb aktív régiók ebben a spektrumvonalban egyenesen sötétek, viszont a peremen túl protuberanciák mutatkoznak. Váradi Nagy Pál, Kolozsvár Valami új látnivalót kerestem a Napon, lévén hogy a klasszikusan használt eszközökkel és észlelt hullámhosszokon
Csillagászok egy csoportja olyan bolygót azonosított, amely két különleges csillag alkotta páros körül kering, de nem azok pályasíkjának közelében, hanem arra merőleges síkú pályán. Az eredmény az első komoly bizonyíték arra, hogy léteznek kettőscsillagok körül „poláris” pályán keringő bolygók. A meglepő felfedezést az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory, ESO) Nagyon Nagy Távcsöve (Very Large