Csillagászati előadások iskoláknak
Egyesületünk központjában, a Polaris Csillagvizsgálóban várjuk az érdeklődők jelentkezését, emellett vállalunk kihelyezett előadásokat és bemutatókat is. Választható témáink: |
Egyesületünk központjában, a Polaris Csillagvizsgálóban várjuk az érdeklődők jelentkezését, emellett vállalunk kihelyezett előadásokat és bemutatókat is. Választható témáink: |
Az előadás során beutazzuk otthonunkat, a Naprendszert. Megismerkedünk Földünk bolygótestvéreivel, a kisbolygókkal és üstökösökkel, és természetesen központi csillagunkkal, az életet adó Nappal. |
Az éjszakai égboltot beragyogják a csillagok, Napunk testvérei. Emberi léptékkel mérve mindegyik szinte végtelen hosszú ideig él, ám az égboltra pillantva mindenféle korú csillagot láthatunk. Ha ügyesen rakjuk össze a nagy csillagközi mozaik elemeit, meg tudjuk fejteni a történetüket. |
Az emberiség örök kérdései ma sem vesztettek aktualitásukból: honnan jöttünk, miért vagyunk itt, merre tartunk? Az előadás ezen kérdésekre adja meg a tudomány válaszát, kitérve olyan különleges égitestek ismertetésére, mint a fekete lyukak, a kvazárok vagy a pulzárok. |
Idén lesz négyszáz éve, hogy az akkoriban feltalált távcsöveket Galileo Galilei elkezdte a csillagok megfigyelésére használni. A mai távcsőóriások a mérnöki és optikai csúcstechnikát képviselik, és mélyebbre látnak a Világegyetem titkaiba, mint azt Galilei korában bárki remélhette. |
Manapság nagyon divatosak az űrszondák sztereó kameráival készült három dimenziós képek, melyeket speciális szemüveg segítségével nézve térhatású élményben lehet részünk. |
Egyedül vagyunk az Univerzumban? Vagy léteznek más bolygókon, más csillagrendszerekben is élőlények? Ma még nem tudjuk biztosan a választ, de minden korábbinál jobb esélyünk van arra, hogy pár éven, vagy évtizeden belül életet találjunk valamelyik közeli csillagrendszer bolygóján. |
A legtöbb csillagászat iránt érdeklődő ismeri a felfedezésekor igen nagy szenzációnak számító TRAPPIST-1 rendszert, amelyben 7, a Földhöz hasonló méretű, kőzetekből álló exobolygó kering egy igen közeli, 40 fényévre lévő vörös törpecsillag körül. Az asztrofizikusok és az asztrobiológusok szerint ezek a bolygók kecsegtető célpontot nyújtanak azoknak, akik a Földön kívüli életet kutatják. Talán sokak számára
A James Webb-űrtávcső egyik fő célja a nagy vöröseltolódású, tehát távoli Univerzum vizsgálata, azonban ezúttal a csillagászok egy kicsit közelebbi célpontot választottak ki a minden eddigit felülmúló űreszköznek, mégpedig szülőgalaxisunk, a Tejútrendszer külső peremvidékének vizsgálatát. Ez a régió körülbelül 58000 fényévre található a galaktikus középponttól, tehát nagyjából kétszer olyan távol, mint a Föld. Egy kutatócsoport
Egy szupernagy tömegű fekete lyuk eddig kétszer ragadott el gázt egy elhaladó csillagtól. A kutatók szerint a harmadik alkalomra 2025 elején fog sor kerülni. Amikor egy csillag túl közel merészkedik egy szupernagy tömegű fekete lyukhoz, annak hatalmas gravitációs ereje elkezdi darabokra szaggatni. A csillag gázanyaga kinyúlik, mint a karamell, aztán egy része belép a fekete
Az Event Horizon Telescope (EHT) Együttműködés az ALMA rádiótávcső-hálózattal és más műszerekkel végzett megfigyelések során az eddigi legnagyobb felbontást érte el a Föld felszínéről. A kutatók távoli galaxisok sugárzását érzékelték 345 GHz körüli frekvencián, amely 0,87 mm-es hullámhossznak felel meg. Az Együttműködés kutatói becslésük szerint a jövőben képesek lehetnek 50%-al részletesebb felvételeket készíteni a fekete
Az ESA Juice (Jupiter Icy Moons Explorer) űrszondája augusztus 20-án annyira megközelítette a Földet, hogy néhány ezer km-es távolságból képes volt megvizsgálni a légkört is. Ez lehetőséget adott arra, hogy az űrből is teszteljék és kalibrálják a Juice tudományos műszereit, ezzel biztosítva, hogy azok készen állnak a Jupiterhez érkezésre. A Juice két műszere, a Moons