Több mint egy évtizede fut a sorozat honlapunkon Meteorral a világ körül címmel (a XIII. “folytatás” megtekinthető itt). A sorozatban tagtársaink, amatőrtársaink világ körüli kalandozásai követhetők nyomon, ki milyen csillagászati-űrkutatási szempontból érdekes helyszínen járt, természetesen a Meteor valamelyik számával. Ebben az összeállításban a külföldi helyszínek vannak előnyben, de ugyanilyen érdekes...
A MeTeor 2018 észlelőTábor során is megmutatták távcsöveiket a táborlakók. Pillantsunk bele a Csillagnézők által készített videóba!
Ismét indul a tarjáni tábori tükörcsiszolás, a kalandvágyók megismerkedhetnek a Newton-távcső elkészítésének titkaival.
Régi, 1960 előtt készült csillagászati távcsöveket keresünk! Kérjük tagjainkat és barátainkat, amennyiben rendelkeznek ilyen műszerekkel, osszák meg tapasztalataikat, küldjenek beszámolót, képeket a Meteor számára!
Egy régi, de nagyon jó állapotban megmaradt ferdetükrös távcsövet vallatunk. Miről mesél a titokzatos Brachy-távcső?
| Egy Photoshop-plugin segítségével, akár saját számítógépünkön is feldolgozhatjuk az űrteleszkóp felvételeit, elkészítve saját, színes Hubble-képeinket. |
Saját csiszolású optikákkal szerelt műszerek építése iránt érdeklődőket keresünk távcsőépítő kör indításához.
| A binokulárok nagyon sokfajta észlelésre használhatóak: mind nappali, mind éjszakai megfigyelésekre. Széles körben ismertek a mostani tesztben szereplő olcsó Bresser- és TAKO-binokulárok. |
| A nemrég befejeződött 100 óra csillagászat elnevezésű nemzetközi akció egyik legérdekesebb programja volt az a 24 órás webcast, amely a világ 80 legjelentősebb távcsövét mutatta be. |
Vajon készítettek-e Angliában a XVI. sz. derekán a gyakorlatban is használható távcsövet több mint
fél évszázaddal a holland távcső általánosan elfogadott feltalálása (1608) előtt?
A fekete lyukak arról híresek, hogy égitesteket, köztük csillagokat tépnek szét. Most azonban a csillagászok találtak egy olyan fekete lyukat, amely csillagok születését indította el elképesztő távolságból, több galaxison keresztül. Ha igazolódik a felfedezés, amelyet a NASA Chandra röntgenobszervatóriumával és más távcsövekkel tettek, az újdonságnak számít, mivel még sosem láttunk fekete lyukat ilyen nagy távolságból csillagokat […]
A Chandrayaan-2 holdszonda Vikram leszállóegységének célja a déli pólustól nagyjából 600 kilométerre fekvő felföld sík területe volt, de sajnos az Indiai Űrügynökség (ISRO) nem sokkal a tervezett leszállás előtt elvesztette vele a kapcsolatot. Ennek ellenére már az is lenyűgöző teljesítmény volt, hogy ilyen közel jutott a felszínhez. A Lunar Reconnaissance Orbiter Camera (LROC) csapata szeptemberben […]
A Marson igen gyakoriak a porviharok, azonban nagyjából minden évtizedben egyszer valami kiszámíthatatlan dolog történik: egy sor megszaladó vihar tör ki egymás után, ami végül az egész bolygót poros homályba borítja. Tavaly a NASA több űreszköze is részletes felvételeket készített a 2018-as globális porviharról, mely sajnos egyben az Opportunity küldetésének végét is jelentette. Bár a […]
A Jupiter a Naprendszer legnagyobb bolygója, egy gázóriás. Szilárd felszíne nincs. Amit felszínként látunk, az valójában egy hatalmas, tagolt felhőrendszer a bolygó légkörében. Az óriásbolygó legjellegzetesebb képződménye pedig kétségkívül a Nagy Vörös Folt, ami nem más, mint egy tartós, kiterjedt viharrendszer, egy magas nyomású anticiklon a bolygó déli féltekéjén. A folt a megfigyelések szerint legalább […]
Egy főleg kínai csillagászokból álló kutatócsoport egy galaktikus kettős rendszer közel két éven át tartó megfigyelése alapján megállapította, hogy annak egyik komponense csak fekete lyuk lehet, a tömegére kapott kb. 70 naptömegnyi érték magyarázata azonban egyelőre komoly kihívást jelent. […]