Milyen távcsővel érdemes elkezdeni a megfigyeléseket?” A kezdők által feltett kérdésre a legegyszerűbb válasz: binokulárral! Ezek a viszonylag olcsó, strapabíró eszközök napjaink „mobil” amatőrcsillagászai számára ideális kezdő műszerek, de a haladó amatőrök sem vetik meg őket, hiszen az égbolt tele van olyan objektumokkal, melyekről ezek a kettős látcsövek nyújtják a...
A Meteor 2019 észlelőtábor alkalmával is sokan vállalkoztak távcsövük bemutatására. Az eseményről a Csillagnézők produkció készített felvételt.
Több mint egy évtizede fut a sorozat honlapunkon Meteorral a világ körül címmel (a XIII. “folytatás” megtekinthető itt). A sorozatban tagtársaink, amatőrtársaink világ körüli kalandozásai követhetők nyomon, ki milyen csillagászati-űrkutatási szempontból érdekes helyszínen járt, természetesen a Meteor valamelyik számával. Ebben az összeállításban a külföldi helyszínek vannak előnyben, de ugyanilyen érdekes...
A MeTeor 2018 észlelőTábor során is megmutatták távcsöveiket a táborlakók. Pillantsunk bele a Csillagnézők által készített videóba!
Ismét indul a tarjáni tábori tükörcsiszolás, a kalandvágyók megismerkedhetnek a Newton-távcső elkészítésének titkaival.
Régi, 1960 előtt készült csillagászati távcsöveket keresünk! Kérjük tagjainkat és barátainkat, amennyiben rendelkeznek ilyen műszerekkel, osszák meg tapasztalataikat, küldjenek beszámolót, képeket a Meteor számára!
Egy régi, de nagyon jó állapotban megmaradt ferdetükrös távcsövet vallatunk. Miről mesél a titokzatos Brachy-távcső?
| Egy Photoshop-plugin segítségével, akár saját számítógépünkön is feldolgozhatjuk az űrteleszkóp felvételeit, elkészítve saját, színes Hubble-képeinket. |
Saját csiszolású optikákkal szerelt műszerek építése iránt érdeklődőket keresünk távcsőépítő kör indításához.
| A binokulárok nagyon sokfajta észlelésre használhatóak: mind nappali, mind éjszakai megfigyelésekre. Széles körben ismertek a mostani tesztben szereplő olcsó Bresser- és TAKO-binokulárok. |
Küldetésének második fázisában a teljes jupiteri rendszer felfedezésére indul a Juno űrszonda. A NASA 2016 júliusa óta működő keringőegysége 2025 szeptemberéig, vagy a szonda működésének végéig folytathatja kutatását, miután engedélyezték a küldetés meghosszabbítását. A hosszabbításban a Juno az egész rendszert bejárja majd, a Jupitert, a gyűrűit és a holdjait is. A Juno először 2003-ban került
A Perseverance marsjáró egyik legfőbb kutatási célja már jóval február 18-i landolása előtt eldőlt: az ősi marsi élet nyomainak felkutatása a marsi felszínen. A rover egyik tudományos berendezésének módszerével azonban nem csak a Marson, hanem a Szaturnusz Enceladus és Titan, valamint a Jupiter Europa holdján is kutathatunk a mikrobák után. A marsjáró SHERLOC (Scanning Habitable
Akár 360 000 km/h sebességgel is foroghatnak a sokszor bukott csillagokként is emlegetett barna törpék. A NASA Spitzer-űrtávcső adataiból készített új tanulmány szerint azonban úgy tűnik, van egy alsó határa a forgási periódusoknak. A barna törpék nagyobb tömegűek a legtöbb bolygónál, ahhoz viszont még nem eléggé, hogy a csillaggá váláshoz szükséges fúzió beinduljon a magjukban,
„Mennyi mindenre használható a Gaia űrtávcső!” rovatunkban ma: a Gaia egy újabb egzotikus alkalmazása – egy viszonylag közeli, ám a Tejútrendszer határain messze túl fekvő óriásgalaxis gömbhalmazait vizsgálták a csillagászok a saját galaxisunk csillagainak háromdimenziós eloszlását és mozgását feltérképező asztrometriai űrtávcsővel. A Centaurus A, avagy NGC 5128 kb. 13 millió fényéves távolságával a hozzánk legközelebbi
Egy angol vezetésű nemzetközi kutatócsoport a japán Hayabusa‒1 űrszonda által az Itokawa földközeli kisbolygóról hozott mintában vizet és az élethez fontos szerves anyagokat mutatott ki. Már két japán űrszonda is sikeresen hozott anyagmintát földközeli kisbolygók felszínéről: a Hayabusa‒1 a (25143) Itokawa aszteroidáról, míg a Hayabusa‒2 a (162173) Ryugu kisbolygóról. A 2014-ben útnak indult Hayabusa‒2 több
