Tanyán lenni jó! Bizonyára sokan – főleg a városi zsúfoltságot meguntak – egyetértenek az állítással. A városok szűkös lakásaihoz, kertjeihez, útjaihoz képest hatalmas terek, messze látszó látóhatár, a természet közelségének érzete. Még akkor is egyetérthetünk, ha egy bizonyos, számunkra különösen kedves helyről, „A” tanyáról, az MCSE Csillagtanyájáról van szó. Immár...
A Magyar Csillagászati Egyesület 2021-ben ünnepelte alapításának 75. évfordulóját. Ebből az alkalomból ismét tagtoborzót indítunk, az ország legnagyobb múltú, legnagyobb taglétszámú csillagászati szervezeteként várjuk tagjaink sorába az érdeklődőket. Minden korosztályból várjuk azokat, akik csillagászati közösségben szeretnék tudásukat bővíteni, megfigyeléseket végezni, és tagdíjukkal, önkéntes munkájukkal is támogatnák a csillagászat népszerűsítését, az...
Az MCSE Csillagtanya jelenleg zárva tart, csak a fejlesztés és az állagmegóvás szempontjából fontos munkák végzése zajlik, figyelembe véve a járvánnyal kapcsolatos előírásokat. Legutóbbi, őszi híradásunk óta bekövetkezett az, amitől tartottunk: a koronavírus-járvány második hulláma és a védekező intézkedések miatt a Csillagtanya fejlesztése ismét lefékeződött, csak néhányan járunk le dolgozni,...
Az MCSE Elnöksége 2020. szeptember és október folyamán felmérte az egyesületi honlapon (www.mcse.hu) szereplő helyi csoportok aktivitását, a megadott kontaktadatok helyességét és aktualitását, összegyűjtötte a véleményeket a helyi csoportok működése, illetve központi támogatási rendszere kapcsán. Egykori helyicsoport-vezetőként (Szeged, 1994–2002) jómagam pontosan értem és érzem a lehetőségeket, illetve a működ(tet)ési nehézségeket,...
Júniusban fokozatosan újraindult az élet a Csillagtanyán. Fő feladatunk a kupola telepítése, amelyben egy 35 cm-es távcső kap helyet, és ahol – reményeink szerint – hamarosan beindulhat az észlelőmunka. Sajnos a koronavírus-járvány miatt több hónapos késésben vagyunk a csillagtanyai munkákkal. Egy ilyen nagy területen mindig van mit csinálni, főként a...
Közel két hónapja nem jelentkeztünk csillagtanyai hírekkel. Az élet nem állt meg a János-hegyen, habár természetesen inkább bent dolgoztunk, mint odakint, a kerti munkákkal tavaszig felhagytunk. A két észlelőudvar kitisztítva persze nem vágtunk ki minden fát, mert nem fátlan pusztaságot akarunk, hanem kellemes környezetet. A bejárati fenyősort például megőrizzük, egyebek...
Szerencsére idén is hosszú, száraz és meleg volt az ősz, ezért is tudtunk sokat előrehaladni a Csillagtanya körüli munkákkal. És még mennyi minden van hátra! Szeptember 7-i tudósításunk óta nagyon sokan megfordultak a Csillagtanyán, ki-ki besegített ezzel-azzal egyesületi ingatlanunk rendbetételében, csinosításában. Volt mit csinálni! A legtöbb munkát a Polaris önkéntes...
Amatőrcsillagászat? Magyar Csillagászati Egyesület! Várjuk tagjaink sorába a csillagászat iránt érdeklődőket – minden korosztályból! Hagyományainknak megfelelően már ősz beköszöntével kérjük tagjainkat, hogy a következő évre, tehát 2020-ra is rendezzék tagdíjukat. A tapasztalatok szerint a tagdíjak rendezése több hónapon át elhúzódó folyamat, ezért kérjük, hogy aki teheti, minél előbb intézze tagdíjfizetését....
Töltsük fel megfigyeléseinket az MCSE észlelésfeltöltő oldalára: eszlelesek.mcse.hu. A folyamatosan bővülő, több évtizedet felölelő oldalon észlelési területek, objektumok, távcsőátmérők stb. alapján böngészhetjük a magyar amatőrök észleléseit!
Az interjúsorozat mostani részében Molnár Péter amatőrcsillagásszal beszélgettem. 10 éve aktívan segíti a Magyar Csillagászati Egyesület munkáját, legtöbbször a távcsöves bemutatók alkalmával találkozhatunk vele.
A K2–18 egy vörös törpecsillag a Naprendszertől 128 fényév távolságra, az Oroszlán csillagképben. A Kepler-űrtávcsővel 2015-ben a központi égitest mellett egy fedési exobolygót fedeztek fel a csillagászok. A 33 napos keringési periódusú kőzetbolygó, a K2–18b a csillag lakhatósági zónájában, vagyis tőle olyan távolságra kering, ahol a víz cseppfolyós halmazállapotban lehet jelen a bolygó felszínén. 2017-ben,
A Hawaii Egyetem kutatói egy hatalmas buborékot fedeztek fel a Földtől 820 millió fényévre, amelyről úgy gondolják, hogy az újszülött Világegyetem kövületszerű maradványa lehet. Brent Tully (University of Hawai’i) és munkatársai váratlanul találták meg a buborékot egy galaxishálón belül. A buborék a Hoʻoleilana nevet kapta. A szó a Kumulipoból, egy hawaii teremtési énekből származik, és
A kutatók új működési módban használták az Európai Űrügynökség (ESA) Solar Orbiter napkutató szondájának EUI kameráját, hogy a Nap légkörének egy részét extrém ultraibolya tartományban vizsgálhassák. Ez mostanáig szinte lehetetlen volt. Az új működési módot az tette lehetővé, hogy a kamerát az utolsó pillanatban mintegy „meghekkelték”, és az alkalmazott módszer szinte biztosan hatással lesz az
A magnetárok az Univerzum legerősebb mágnesei. Ezek a nagyon sűrű, rendkívül erősen mágneses halott csillagok a galaxisunkban mindenhol megtalálhatóak, de a mai napig nem tudják pontosan, hogy hogyan keletkeznek. Azonban számos obszervatórium, köztük az Európai Déli Obszervatórium (ESO) teleszkópjai összefogásával a kutatók egy olyan, még aktívan energiát termelő csillagot fedeztek fel, amely nagy valószínűséggel magnetárrá
A NASA James Webb-űrtávcsöve nemrég kezdte vizsgálni az egyik leghíresebb szupernóva, az SN 1987A maradványát. A tőlünk 168 ezer fényévre, a Nagy Magellán-felhőben lévő szupernóva-maradványt a gammasugárzástól a rádiótartományig számos hullámhosszon vizsgálták már az 1987. februári felfedezése óta eltelt majdnem 40 évben. A James Webb-űrtávcső NIRCam műszerének új felvételei fontos adalékot jelentenek a szupernóvák fejlődésének