Tanyán lenni jó! Bizonyára sokan – főleg a városi zsúfoltságot meguntak – egyetértenek az állítással. A városok szűkös lakásaihoz, kertjeihez, útjaihoz képest hatalmas terek, messze látszó látóhatár, a természet közelségének érzete. Még akkor is egyetérthetünk, ha egy bizonyos, számunkra különösen kedves helyről, „A” tanyáról, az MCSE Csillagtanyájáról van szó. Immár...
A Magyar Csillagászati Egyesület 2021-ben ünnepelte alapításának 75. évfordulóját. Ebből az alkalomból ismét tagtoborzót indítunk, az ország legnagyobb múltú, legnagyobb taglétszámú csillagászati szervezeteként várjuk tagjaink sorába az érdeklődőket. Minden korosztályból várjuk azokat, akik csillagászati közösségben szeretnék tudásukat bővíteni, megfigyeléseket végezni, és tagdíjukkal, önkéntes munkájukkal is támogatnák a csillagászat népszerűsítését, az...
Az MCSE Csillagtanya jelenleg zárva tart, csak a fejlesztés és az állagmegóvás szempontjából fontos munkák végzése zajlik, figyelembe véve a járvánnyal kapcsolatos előírásokat. Legutóbbi, őszi híradásunk óta bekövetkezett az, amitől tartottunk: a koronavírus-járvány második hulláma és a védekező intézkedések miatt a Csillagtanya fejlesztése ismét lefékeződött, csak néhányan járunk le dolgozni,...
Az MCSE Elnöksége 2020. szeptember és október folyamán felmérte az egyesületi honlapon (www.mcse.hu) szereplő helyi csoportok aktivitását, a megadott kontaktadatok helyességét és aktualitását, összegyűjtötte a véleményeket a helyi csoportok működése, illetve központi támogatási rendszere kapcsán. Egykori helyicsoport-vezetőként (Szeged, 1994–2002) jómagam pontosan értem és érzem a lehetőségeket, illetve a működ(tet)ési nehézségeket,...
Júniusban fokozatosan újraindult az élet a Csillagtanyán. Fő feladatunk a kupola telepítése, amelyben egy 35 cm-es távcső kap helyet, és ahol – reményeink szerint – hamarosan beindulhat az észlelőmunka. Sajnos a koronavírus-járvány miatt több hónapos késésben vagyunk a csillagtanyai munkákkal. Egy ilyen nagy területen mindig van mit csinálni, főként a...
Közel két hónapja nem jelentkeztünk csillagtanyai hírekkel. Az élet nem állt meg a János-hegyen, habár természetesen inkább bent dolgoztunk, mint odakint, a kerti munkákkal tavaszig felhagytunk. A két észlelőudvar kitisztítva persze nem vágtunk ki minden fát, mert nem fátlan pusztaságot akarunk, hanem kellemes környezetet. A bejárati fenyősort például megőrizzük, egyebek...
Szerencsére idén is hosszú, száraz és meleg volt az ősz, ezért is tudtunk sokat előrehaladni a Csillagtanya körüli munkákkal. És még mennyi minden van hátra! Szeptember 7-i tudósításunk óta nagyon sokan megfordultak a Csillagtanyán, ki-ki besegített ezzel-azzal egyesületi ingatlanunk rendbetételében, csinosításában. Volt mit csinálni! A legtöbb munkát a Polaris önkéntes...
Amatőrcsillagászat? Magyar Csillagászati Egyesület! Várjuk tagjaink sorába a csillagászat iránt érdeklődőket – minden korosztályból! Hagyományainknak megfelelően már ősz beköszöntével kérjük tagjainkat, hogy a következő évre, tehát 2020-ra is rendezzék tagdíjukat. A tapasztalatok szerint a tagdíjak rendezése több hónapon át elhúzódó folyamat, ezért kérjük, hogy aki teheti, minél előbb intézze tagdíjfizetését....
Töltsük fel megfigyeléseinket az MCSE észlelésfeltöltő oldalára: eszlelesek.mcse.hu. A folyamatosan bővülő, több évtizedet felölelő oldalon észlelési területek, objektumok, távcsőátmérők stb. alapján böngészhetjük a magyar amatőrök észleléseit!
Az interjúsorozat mostani részében Molnár Péter amatőrcsillagásszal beszélgettem. 10 éve aktívan segíti a Magyar Csillagászati Egyesület munkáját, legtöbbször a távcsöves bemutatók alkalmával találkozhatunk vele.
A legtöbb csillagászat iránt érdeklődő ismeri a felfedezésekor igen nagy szenzációnak számító TRAPPIST-1 rendszert, amelyben 7, a Földhöz hasonló méretű, kőzetekből álló exobolygó kering egy igen közeli, 40 fényévre lévő vörös törpecsillag körül. Az asztrofizikusok és az asztrobiológusok szerint ezek a bolygók kecsegtető célpontot nyújtanak azoknak, akik a Földön kívüli életet kutatják. Talán sokak számára
A James Webb-űrtávcső egyik fő célja a nagy vöröseltolódású, tehát távoli Univerzum vizsgálata, azonban ezúttal a csillagászok egy kicsit közelebbi célpontot választottak ki a minden eddigit felülmúló űreszköznek, mégpedig szülőgalaxisunk, a Tejútrendszer külső peremvidékének vizsgálatát. Ez a régió körülbelül 58000 fényévre található a galaktikus középponttól, tehát nagyjából kétszer olyan távol, mint a Föld. Egy kutatócsoport
Egy szupernagy tömegű fekete lyuk eddig kétszer ragadott el gázt egy elhaladó csillagtól. A kutatók szerint a harmadik alkalomra 2025 elején fog sor kerülni. Amikor egy csillag túl közel merészkedik egy szupernagy tömegű fekete lyukhoz, annak hatalmas gravitációs ereje elkezdi darabokra szaggatni. A csillag gázanyaga kinyúlik, mint a karamell, aztán egy része belép a fekete
Az Event Horizon Telescope (EHT) Együttműködés az ALMA rádiótávcső-hálózattal és más műszerekkel végzett megfigyelések során az eddigi legnagyobb felbontást érte el a Föld felszínéről. A kutatók távoli galaxisok sugárzását érzékelték 345 GHz körüli frekvencián, amely 0,87 mm-es hullámhossznak felel meg. Az Együttműködés kutatói becslésük szerint a jövőben képesek lehetnek 50%-al részletesebb felvételeket készíteni a fekete
Az ESA Juice (Jupiter Icy Moons Explorer) űrszondája augusztus 20-án annyira megközelítette a Földet, hogy néhány ezer km-es távolságból képes volt megvizsgálni a légkört is. Ez lehetőséget adott arra, hogy az űrből is teszteljék és kalibrálják a Juice tudományos műszereit, ezzel biztosítva, hogy azok készen állnak a Jupiterhez érkezésre. A Juice két műszere, a Moons