Szerencsénk volt az év utolsó avagy első éjszakájával (nézőpont kérdése). Derült, bár kissé szeles időjárásban észlelhettünk, ki-ki kedvenc megfigyelési területével foglalkozhatott. A felhívás szerint a napkeltétől napkeltéig született észleléseket vártuk. Lássuk, ki-ki hogyan búcsúztatta az óévet, miként köszöntötte az újévet! Kereszty Zsolt Győrből küldte ezt a nappali Vénusz-felvételt: Íme a...
Közel két hónapja nem jelentkeztünk csillagtanyai hírekkel. Az élet nem állt meg a János-hegyen, habár természetesen inkább bent dolgoztunk, mint odakint, a kerti munkákkal tavaszig felhagytunk. A két észlelőudvar kitisztítva persze nem vágtunk ki minden fát, mert nem fátlan pusztaságot akarunk, hanem kellemes környezetet. A bejárati fenyősort például megőrizzük, egyebek...
Szerencsére idén is hosszú, száraz és meleg volt az ősz, ezért is tudtunk sokat előrehaladni a Csillagtanya körüli munkákkal. És még mennyi minden van hátra! Szeptember 7-i tudósításunk óta nagyon sokan megfordultak a Csillagtanyán, ki-ki besegített ezzel-azzal egyesületi ingatlanunk rendbetételében, csinosításában. Volt mit csinálni! A legtöbb munkát a Polaris önkéntes...
Régi álmunk volt olyan, saját tulajdonú észlelőhelyhez jutni, ahonnan már kielégítő az égbolt állapota, de mégis közeli, könnyen elérhető a helyszín. Ez év júliusában vásároltuk meg a lovasberényi ingatlant, az MCSE Csillagtanyáját, melynek fejlesztéséhez szeretnénk segítséget kérni tagtársainktól és a csillagászat minden barátjától. Sokan ismerik és szeretik az MCSE bázisát,...
Nincsenek közelgő események
Tavaly áprilisban ismerhette meg a világ az első szupernagy tömegű fekete lyukról készített képet, most pedig egy másik különleges égi forrásnak az Event Horizon Telescope (EHT) méréseiből készült rádiótérképében gyönyörködhetünk. 2017 áprilisában ugyanis nem csak az M87 jelű galaxis középpontjában található fekete lyukat figyelték meg ezzel a rádióantenna-hálózattal, hanem a 3C 279 jelű kvazárt is.
Még az olyan modern obszervatóriumok, mint a James Webb-űrtávcső is hasznát vehetik az amatőr segítségnek, amikor a Naprendszeren kívüli bolygók légkörét kell vizsgálni. Amikor remélhetőleg 2021-ben útnak indul, a James Webb-űrtávcső egyike lesz annak a kevés teleszkópnak, amely képes mérni az exobolygók légkörének összetételét. Ehhez azonban pontosan kell majd tudnunk, hogy mikor kell vizsgálódnia. A
A Merkúrra nem egyszerű eljutni. Bár hozzánk legközelebbi állásában “mindössze” 77 millió kilométer távolságra van a Földtől, az európai-japán BepiColombo missziónak mégis több energiára lesz szüksége eljutni ide, mintha a Naptól 4,4 – 7,3 milliárd km közötti távolságra keringő Plutót vette volna célba. Az űrszonda útja a belső Naprendszerben hét éven át tart majd, mielőtt
Bekövetkezett a csillagközi térből érkezett Borisov-üstökös magjának szétesése. Ez ritka lehetőséget kínál arra, hogy egy más csillag körül keletkezett üstökös magjának belsejét tanulmányozhassuk, és választ kapjunk arra, lehetnek-e ott az élet kialakulásához szükséges kémiai összetevők, azaz exobolygókra szállíthatnak-e az ottani üstökösök ilyen fontos alapanyagokat. Mint beszámoltunk róla, a csillagközi térből érkezett és a Naprendszeren átszáguldó
2020. április 1-jén már a délutáni órákban elkezdtem összekészíteni a felszereléseimet, hogy megörökítsem a Fiastyúk és a Vénusz egyre szorosabb együttállását. A Magyarországot is sújtó koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozás következményeként kizárólag a saját lakóhelyem udvaráról kerestem az együttállás megörökítéséhez alkalmas helyet. Majzik Lionel, Tápióbicske Fontos volt, hogy a nyugati horizontra megfelelő panorámát találjak, hiszen helyi