CCD technika

A K2–18 egy vörös törpecsillag a Naprendszertől 128 fényév távolságra, az Oroszlán csillagképben. A Kepler-űrtávcsővel 2015-ben a központi égitest mellett egy fedési exobolygót fedeztek fel a csillagászok. A 33 napos keringési periódusú kőzetbolygó, a K2–18b a csillag lakhatósági zónájában, vagyis tőle olyan távolságra kering, ahol a víz cseppfolyós halmazállapotban lehet jelen a bolygó felszínén. 2017-ben,

A Hawaii Egyetem kutatói egy hatalmas buborékot fedeztek fel a Földtől 820 millió fényévre, amelyről úgy gondolják, hogy az újszülött Világegyetem kövületszerű maradványa lehet. Brent Tully (University of Hawai’i) és munkatársai váratlanul találták meg a buborékot egy galaxishálón belül. A buborék a Hoʻoleilana nevet kapta. A szó a Kumulipoból, egy hawaii teremtési énekből származik, és

A kutatók új működési módban használták az Európai Űrügynökség (ESA) Solar Orbiter napkutató szondájának EUI kameráját, hogy a Nap légkörének egy részét extrém ultraibolya tartományban vizsgálhassák. Ez mostanáig szinte lehetetlen volt. Az új működési módot az tette lehetővé, hogy a kamerát az utolsó pillanatban mintegy „meghekkelték”, és az alkalmazott módszer szinte biztosan hatással lesz az

A magnetárok az Univerzum legerősebb mágnesei. Ezek a nagyon sűrű, rendkívül erősen mágneses halott csillagok a galaxisunkban mindenhol megtalálhatóak, de a mai napig nem tudják pontosan, hogy hogyan keletkeznek. Azonban számos obszervatórium, köztük az Európai Déli Obszervatórium (ESO) teleszkópjai összefogásával a kutatók egy olyan, még aktívan energiát termelő csillagot fedeztek fel, amely nagy valószínűséggel magnetárrá

A NASA James Webb-űrtávcsöve nemrég kezdte vizsgálni az egyik leghíresebb szupernóva, az SN 1987A maradványát. A tőlünk 168 ezer fényévre, a Nagy Magellán-felhőben lévő szupernóva-maradványt a gammasugárzástól a rádiótartományig számos hullámhosszon vizsgálták már az 1987. februári felfedezése óta eltelt majdnem 40 évben. A James Webb-űrtávcső NIRCam műszerének új felvételei fontos adalékot jelentenek a szupernóvák fejlődésének