Állatövi fény, tavaszi változócsillagok, kettőscsillagok – ezeket az égi célpontokat észleljük márciusban. A hónap elején még észlelhető a Merkúr az esti szürkületben, magasan jár a Mars kora este, Vénusz, a Jupiter és a Szaturnusz kedvéért azonban hajnalban kell kelni. A bolygók járása Merkúr: A hónap elején bő másfél órával nyugszik...
Szeptember első napjaiban egy földközelítő kisbolygó tartja izgalomban a csillagászat iránt érdeklődőket. Az amatőrcsillagászokat pedig az foglalkoztatja a hónap további részében, hogy végre rohamosan hosszabbodnak az éjszakák, de még nincs itt a csontig hatoló hideg.
Február a korán kelők számára igazi bolygófelvonulással szolgál, különösen érdekes lesz a látvány 6-án hajnalban, amikor a holdsarló, a Vénusz és a Merkúr együttállásában gyönyörködhetünk.
Beköszöntött a ködös november – nagy kérdés, mennyit láthatunk a hajnali égaljon sorakozó bolygókból. Az iskolába vagy munkába igyekvők számára a Vénusz, a Jupiter és a Mars hármasa jelentenek némi hajnali vigaszt.
Október egyre hosszabb és hosszabb éjszakákkal ajándékozza meg az észlelőt. Számos érdekes égi eseményt kínál ez a hónap, de a legérdekesebb jelenségek a hajnali égen láthatók, ahol szinte sorban állnak a bolygók.
A legrövidebb hónapban még mindig nagyon hosszúak az éjszakák – érdemes kihasználni a ritkán adódó derült időszakokat! Oppozícióban a Jupiter, itt az állatövi fény időszaka!
Az első “igazi” nyári hónap – reményeink szerint – sok-sok derült éjszakát és rengeteg égi látnivalót hoz.
A Mars egyes szembenállásai meglehetősen változatos láthatósággal járnak együtt. Az idei szembenállás április 8-án következik be, ekkor figyelhető meg legjobban a vörös bolygó. A 38 fok magasan elhelyezkedő bolygó látszó mérete ezen az estén csupán 15 ívmásodperc lesz, de feltűnően ragyog az éjszakai égbolton. Látogassunk el egy bemutató csillagvizsgálóba áprilisban...
A japán Hayabusa-2 űrszonda nagy sebességű lövedéket lőtt a Ryugu földközeli kisbolygó felszínébe. […]
A NASA TESS űrtávcsöve első alkalommal talált földméretű exobolygót. A HD 21749c jelzésű égitest átmérője a Föld átmérőjének nagyjából 89%-a. A planéta a HD 21749 jelzésű, K-típusú csillag körül kering, amelynek tömege a Nap tömegének 70%-a. A csillag 53 fényévre tőlünk, és a déli égbolton megfigyelhető Háló (Reticulum) csillagképben látszik. A TESS e csillag körül […]
Az idei év húsvétja meglehetősen késői időpontra esik, április 21-én és 22-én ünnepeljük. Nem ez az egyetlen különlegessége azonban az idei ünnepnek. Bizonyára sokan ismerik a szabályt, mely alapján a húsvét dátuma meghatározásra kerül. A 325-ben megtartott niceai zsinat határozata értelmében húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap ünnepeljük. Ha megnézzük az idei […]
A Harvard Egyetem két kutatója szerint a 2014. január 8-án megfigyelt tűzgömb-jelenséget létrehozó kis égitest a csillagközi térből érkezhetett, és a Föld légkörében fejezte be égi és tejútrendszerbeli pályafutását. […]
Az 50 ezer éve történt hatalmas aszteroidabecsapódás során egy ún. egyszerű kráter jött létre, az eseményt valószínűleg a mamutok is látták. A világ legismertebb meteoritkrátere 1740 m tengerszint feletti magasságban található az Egyesült Államokban, Arizonában, a híres 66-os útról lekanyarodva, Flagstaff városától keletre. Kereszty Zsolt, Arizona A nevezetes turistalátványosság 1,2 km átmérőjű, kb. 170 m […]