Állatövi fény, tavaszi változócsillagok, kettőscsillagok – ezeket az égi célpontokat észleljük márciusban. A hónap elején még észlelhető a Merkúr az esti szürkületben, magasan jár a Mars kora este, Vénusz, a Jupiter és a Szaturnusz kedvéért azonban hajnalban kell kelni. A bolygók járása Merkúr: A hónap elején bő másfél órával nyugszik...
Szeptember első napjaiban egy földközelítő kisbolygó tartja izgalomban a csillagászat iránt érdeklődőket. Az amatőrcsillagászokat pedig az foglalkoztatja a hónap további részében, hogy végre rohamosan hosszabbodnak az éjszakák, de még nincs itt a csontig hatoló hideg.
Február a korán kelők számára igazi bolygófelvonulással szolgál, különösen érdekes lesz a látvány 6-án hajnalban, amikor a holdsarló, a Vénusz és a Merkúr együttállásában gyönyörködhetünk.
Beköszöntött a ködös november – nagy kérdés, mennyit láthatunk a hajnali égaljon sorakozó bolygókból. Az iskolába vagy munkába igyekvők számára a Vénusz, a Jupiter és a Mars hármasa jelentenek némi hajnali vigaszt.
Október egyre hosszabb és hosszabb éjszakákkal ajándékozza meg az észlelőt. Számos érdekes égi eseményt kínál ez a hónap, de a legérdekesebb jelenségek a hajnali égen láthatók, ahol szinte sorban állnak a bolygók.
A legrövidebb hónapban még mindig nagyon hosszúak az éjszakák – érdemes kihasználni a ritkán adódó derült időszakokat! Oppozícióban a Jupiter, itt az állatövi fény időszaka!
Az első “igazi” nyári hónap – reményeink szerint – sok-sok derült éjszakát és rengeteg égi látnivalót hoz.
A Mars egyes szembenállásai meglehetősen változatos láthatósággal járnak együtt. Az idei szembenállás április 8-án következik be, ekkor figyelhető meg legjobban a vörös bolygó. A 38 fok magasan elhelyezkedő bolygó látszó mérete ezen az estén csupán 15 ívmásodperc lesz, de feltűnően ragyog az éjszakai égbolton. Látogassunk el egy bemutató csillagvizsgálóba áprilisban...
A NASA/ESA Hubble-űrtávcsővel a csillagászok egy olyan távoli galaxist figyeltek meg, aminek a fényét az erős gravitációslencse-hatás nem csak felerősítette, de nem kevesebb mint tizenkét példányban képezte le az égboltra. A tőlünk majdnem 11 milliárd fényévre lévő galaxis képét egy, a fényútban nagyjából féltávnál található nagy tömegű galaxishalmaz gravitációs tere eltorzította, felerősítette és megsokszorozta. Ez […]
A fekete lyukak arról híresek, hogy égitesteket, köztük csillagokat tépnek szét. Most azonban a csillagászok találtak egy olyan fekete lyukat, amely csillagok születését indította el elképesztő távolságból, több galaxison keresztül. Ha igazolódik a felfedezés, amelyet a NASA Chandra röntgenobszervatóriumával és más távcsövekkel tettek, az újdonságnak számít, mivel még sosem láttunk fekete lyukat ilyen nagy távolságból csillagokat […]
A Chandrayaan-2 holdszonda Vikram leszállóegységének célja a déli pólustól nagyjából 600 kilométerre fekvő felföld sík területe volt, de sajnos az Indiai Űrügynökség (ISRO) nem sokkal a tervezett leszállás előtt elvesztette vele a kapcsolatot. Ennek ellenére már az is lenyűgöző teljesítmény volt, hogy ilyen közel jutott a felszínhez. A Lunar Reconnaissance Orbiter Camera (LROC) csapata szeptemberben […]
A Marson igen gyakoriak a porviharok, azonban nagyjából minden évtizedben egyszer valami kiszámíthatatlan dolog történik: egy sor megszaladó vihar tör ki egymás után, ami végül az egész bolygót poros homályba borítja. Tavaly a NASA több űreszköze is részletes felvételeket készített a 2018-as globális porviharról, mely sajnos egyben az Opportunity küldetésének végét is jelentette. Bár a […]
A Jupiter a Naprendszer legnagyobb bolygója, egy gázóriás. Szilárd felszíne nincs. Amit felszínként látunk, az valójában egy hatalmas, tagolt felhőrendszer a bolygó légkörében. Az óriásbolygó legjellegzetesebb képződménye pedig kétségkívül a Nagy Vörös Folt, ami nem más, mint egy tartós, kiterjedt viharrendszer, egy magas nyomású anticiklon a bolygó déli féltekéjén. A folt a megfigyelések szerint legalább […]