Állatövi fény, tavaszi változócsillagok, kettőscsillagok – ezeket az égi célpontokat észleljük márciusban. A hónap elején még észlelhető a Merkúr az esti szürkületben, magasan jár a Mars kora este, Vénusz, a Jupiter és a Szaturnusz kedvéért azonban hajnalban kell kelni. A bolygók járása Merkúr: A hónap elején bő másfél órával nyugszik...
Szeptember első napjaiban egy földközelítő kisbolygó tartja izgalomban a csillagászat iránt érdeklődőket. Az amatőrcsillagászokat pedig az foglalkoztatja a hónap további részében, hogy végre rohamosan hosszabbodnak az éjszakák, de még nincs itt a csontig hatoló hideg.
Február a korán kelők számára igazi bolygófelvonulással szolgál, különösen érdekes lesz a látvány 6-án hajnalban, amikor a holdsarló, a Vénusz és a Merkúr együttállásában gyönyörködhetünk.
Beköszöntött a ködös november – nagy kérdés, mennyit láthatunk a hajnali égaljon sorakozó bolygókból. Az iskolába vagy munkába igyekvők számára a Vénusz, a Jupiter és a Mars hármasa jelentenek némi hajnali vigaszt.
Október egyre hosszabb és hosszabb éjszakákkal ajándékozza meg az észlelőt. Számos érdekes égi eseményt kínál ez a hónap, de a legérdekesebb jelenségek a hajnali égen láthatók, ahol szinte sorban állnak a bolygók.
A legrövidebb hónapban még mindig nagyon hosszúak az éjszakák – érdemes kihasználni a ritkán adódó derült időszakokat! Oppozícióban a Jupiter, itt az állatövi fény időszaka!
Az első “igazi” nyári hónap – reményeink szerint – sok-sok derült éjszakát és rengeteg égi látnivalót hoz.
A Mars egyes szembenállásai meglehetősen változatos láthatósággal járnak együtt. Az idei szembenállás április 8-án következik be, ekkor figyelhető meg legjobban a vörös bolygó. A 38 fok magasan elhelyezkedő bolygó látszó mérete ezen az estén csupán 15 ívmásodperc lesz, de feltűnően ragyog az éjszakai égbolton. Látogassunk el egy bemutató csillagvizsgálóba áprilisban...
A három, ütközési pályán mozgó fekete lyukat tartalmazó rendszert magyar csillagászok vezetésével rádiótartományban is megfigyelték. […]
Ha visszautazhatnánk az időben 3,5 milliárd évet, vajon milyennek látnánk a Marsot? Ezt már egyre könnyebben elképzelhetjük, hála a Curiosity marsjárónak. Képzeljük csak el, hogy tavak tarkítják a 150 kilométer széles ősi medencét, a Gale-krátert, ahol most a Curiosity vizsgálódik! Talán források törnek elő a kráter falából. Gyorsítsuk fel az eseményeket, és azt látjuk, ahogy […]
A Szaturnusz napjai meg vannak számlálva, vagyis egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerül az esti égen, de még mindig érdemes próbálkozni megfigyelésével. Ajtai Csaba, Biharnagybajom A kép Biharnagybajomban készült helyi idő szerint 2019.09.21-én 19 óra 48 perckor. A légkör adottságai az átlagosnál egy kicsivel jobbak voltak: átlátszóság 4/5, seeing 7/10. Páratartalom: ~73%, Hőmérséklet: 7°C. A kép rögzítésének […]
A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) most először észlelték egy gyors rádiókitörés forrását, amelynek a fénye egy galaxis halóján át jutott el hozzánk. Ennek az ezredmásodpercnél rövidebb ideig tartó különös kitörési jelenségnek a rádióhullámai majdnem zavartalanul értek el a Földig, ami arra […]
A 2019-es fizikai Nobel-díj egyik fele a jelenlegi kozmológiai képünk fizikai megalapozásáért, a másik fele a Napunkhoz hasonló csillag körül keringő első exobolygó felfedezéséért járt. Október 8-án, szerdán délelőtt hirdették ki Stockholmban, a Svéd Királyi Akadémián a 2019-es fizikai Nobel-díjjal elismert tudósok neveit. Ebben az évben a 9 millió svéd korona összértékű díj egyik felét […]