Állatövi fény, tavaszi változócsillagok, kettőscsillagok – ezeket az égi célpontokat észleljük márciusban. A hónap elején még észlelhető a Merkúr az esti szürkületben, magasan jár a Mars kora este, Vénusz, a Jupiter és a Szaturnusz kedvéért azonban hajnalban kell kelni. A bolygók járása Merkúr: A hónap elején bő másfél órával nyugszik...
Szeptember első napjaiban egy földközelítő kisbolygó tartja izgalomban a csillagászat iránt érdeklődőket. Az amatőrcsillagászokat pedig az foglalkoztatja a hónap további részében, hogy végre rohamosan hosszabbodnak az éjszakák, de még nincs itt a csontig hatoló hideg.
Február a korán kelők számára igazi bolygófelvonulással szolgál, különösen érdekes lesz a látvány 6-án hajnalban, amikor a holdsarló, a Vénusz és a Merkúr együttállásában gyönyörködhetünk.
Beköszöntött a ködös november – nagy kérdés, mennyit láthatunk a hajnali égaljon sorakozó bolygókból. Az iskolába vagy munkába igyekvők számára a Vénusz, a Jupiter és a Mars hármasa jelentenek némi hajnali vigaszt.
Október egyre hosszabb és hosszabb éjszakákkal ajándékozza meg az észlelőt. Számos érdekes égi eseményt kínál ez a hónap, de a legérdekesebb jelenségek a hajnali égen láthatók, ahol szinte sorban állnak a bolygók.
A legrövidebb hónapban még mindig nagyon hosszúak az éjszakák – érdemes kihasználni a ritkán adódó derült időszakokat! Oppozícióban a Jupiter, itt az állatövi fény időszaka!
Az első “igazi” nyári hónap – reményeink szerint – sok-sok derült éjszakát és rengeteg égi látnivalót hoz.
A Mars egyes szembenállásai meglehetősen változatos láthatósággal járnak együtt. Az idei szembenállás április 8-án következik be, ekkor figyelhető meg legjobban a vörös bolygó. A 38 fok magasan elhelyezkedő bolygó látszó mérete ezen az estén csupán 15 ívmásodperc lesz, de feltűnően ragyog az éjszakai égbolton. Látogassunk el egy bemutató csillagvizsgálóba áprilisban...
A Merkúr igen nehezen észlelhető, hiszen többnyire a Nap közelében látható – illetve nem látható. Idei egyik legjobb hajnali láthatóságát kihasználva sikerült részleteket megörökíteni a legbelső bolygón. Csabai István, Zagyvarékas Az év egyik legjobb hajnali láthatóságát kihasználva két reggelen sikerült a Napunkhoz legközelebb keringő bolygót a Merkúrt fotóznom. A Marsnál kisebb, Holdunknál kicsit nagyobb bolygó […]
A NASA Curiosity marsjárója nagy utat járt be, mióta hét évvel ezelőtt leszállt a Marson. Összesen 21 kilométert tett meg 368 méteres szintemelkedéssel a mostani helyéig. Eközben felfedezte, hogy a Mars ősi múltjában fellelhetők voltak a mikrobiológiai élet feltételei. A még mindig aktív marsjáró nemrég gyűjtötte be a 22. mintát a marsi felszínről. Még évek […]
Az eddig talált legtávolabbi rejtőzködő fekete lyukra bukkantak a csillagászok a NASA Chandra röntgenobszervatóriumának adataiban. A fekete lyuk jele abból az időszakból származik, amikor a világegyetem kora még csak a jelenlegi 6%-a volt, így az első jel arra, hogy a kozmosz ilyen korai időszakában már léteztek gázban bujkáló fekete lyukak. A Napunknál több milliószor vagy […]
Tavaly októberben jelentették be az első lehetséges exohold felfedezését. Vajon a Kepler-1625b-i valóban egy idegen bolygó holdja, vagy csak az adatredukció terméke? A holdak hasznos diagnosztikai eszközök: számos információt hordoznak a bolygójukról, így annak kialakulásáról, fejlődéséről, sőt, akár arról is, hogy a bolygó lakható-e. Még magukon a holdakon is kereshetjük az élet nyomait: míg a […]
Augusztus 2-10. között Magyarország adott otthont a 46 ország mintegy 260 diákja részvételével zajló XIII. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiának – a magyar diákok 2013 óta a legjobb eredménnyel, összesen 4 bronzéremmel és 6 kiemelt dicsérettel zárták a versenyt. 2007-ben a Fizikai Diákolimpia „leágazásaként” indult útjára a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiai mozgalom (International Olympiad […]
