Június a legrövidebb éjszakák hónapja. Sajnos ezek a rövid éjszakák még hosszúak is ahhoz, hogy a kevés számú fényesebb üstököst megfigyeljük. A rövid éjszakákat két “soványka” fogyatkozással próbálja kompenzálni a természet. A bolygók járása Merkúr: A hónap első felében megfigyelésre igen kedvező helyzetben van. 4-én jut legnagyobb keleti kitérésbe, 23,6°-ra...
Rohamosan rövidülnek az éjszakák, egyre később és később sötétedik. Használjuk ki a májusi estéket-éjszakákat is csillagászkodásra! A hónap első napjaiban magasan jár a Hold, kora este egyre izgalmasabb távcsöves célpont a Vénusz vékonyodó sarlója. A bolygók járása Merkúr: A hónap első napjaiban a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg, 4-én...
Maradjunk otthon – mindenütt ezt az üzenetet olvassuk. Azok a szerencsések most, akik otthonról is tudnak megfigyeléseket végezni, van erkélyük, kilátásuk legalább az égbolt egy részére. Azok még inkább szerencsések, akik kertes házban laknak, netán olyan helyen, ahol nincsenek zavaró fények. Azok pedig a legszerencsésebbek, akik be tudnak húzódni saját...
Állatövi fény, tavaszi változócsillagok, kettőscsillagok – ezeket az égi célpontokat észleljük márciusban. A hónap elején még észlelhető a Merkúr az esti szürkületben, magasan jár a Mars kora este, Vénusz, a Jupiter és a Szaturnusz kedvéért azonban hajnalban kell kelni. A bolygók járása Merkúr: A hónap elején bő másfél órával nyugszik...
Szeptember első napjaiban egy földközelítő kisbolygó tartja izgalomban a csillagászat iránt érdeklődőket. Az amatőrcsillagászokat pedig az foglalkoztatja a hónap további részében, hogy végre rohamosan hosszabbodnak az éjszakák, de még nincs itt a csontig hatoló hideg.
Február a korán kelők számára igazi bolygófelvonulással szolgál, különösen érdekes lesz a látvány 6-án hajnalban, amikor a holdsarló, a Vénusz és a Merkúr együttállásában gyönyörködhetünk.
Beköszöntött a ködös november – nagy kérdés, mennyit láthatunk a hajnali égaljon sorakozó bolygókból. Az iskolába vagy munkába igyekvők számára a Vénusz, a Jupiter és a Mars hármasa jelentenek némi hajnali vigaszt.
Október egyre hosszabb és hosszabb éjszakákkal ajándékozza meg az észlelőt. Számos érdekes égi eseményt kínál ez a hónap, de a legérdekesebb jelenségek a hajnali égen láthatók, ahol szinte sorban állnak a bolygók.
A legrövidebb hónapban még mindig nagyon hosszúak az éjszakák – érdemes kihasználni a ritkán adódó derült időszakokat! Oppozícióban a Jupiter, itt az állatövi fény időszaka!
Az első “igazi” nyári hónap – reményeink szerint – sok-sok derült éjszakát és rengeteg égi látnivalót hoz.
A Westerlund 2 jelű csillaghalmaz nagyjából 20 ezer fényévre van tőlünk. Fiatal – csupán egy- vagy kétmillió éves –, centrumában pedig az általunk ismert legfényesebb és legforróbb csillagokat rejti. Ahogy néhány igazán hatalmasat is. A Westerlund 2 szívében valami furcsa dolog történik a nagy tömegű, forró csillagokkal. A nagy csillagok és szomszédaik körül hatalmas, kavargó
Meglepően szabályos pulzációs mintát fedeztek fel több tucat fiatal, gyorsan forgó csillag adataiban a NASA TESS űrtávcsövével. A felfedezés forradalmasítani fogja a delta Scuti típusú változócsillagok korának, méretének és összetételének vizsgálatát. „Ismert, hogy a delta Scuti csillagok érdekes módon pulzálnak, de ezeknek a pulzációknak a mintája eddig érthetetlen volt.” – mondta Tim Bedding, a Sydney-i
Andrew Fabian kapta a 2020-as asztrofizikai Kavli-díjat a galaxisok és környezetük közti kölcsönhatások terén végzett úttörő kutatásáért. A Kavli-díjat kétévente osztják olyan kutatók között, akik nagy hatású asztrofizikai, nanotechnológiai, vagy neurológiai kutatásokat végeznek, a természetről alkotott képünket fejlesztve a legapróbb skáláktól a legnagyobbakig. A díjat a norvég-amerikai Fred Kavlin által létrehozott Kavlin Foundation, a Norvég
A Baker Street 221B-től bár igen messze van, de az egyik legismertebb fiktív detektív mégis eljut a vörös bolygóra, mikor 2021. február 18-án leszáll a NASA Perseverance rovere. A marsjáró robotkarján elhelyezett SHERLOC berendezés homokszemcse méretű nyomokat keresgél majd a marsi kőzetekben, míg hű társa, WATSON, egy kamera, közeli felvételeken örökíti meg mintázatukat. Együtt tanulmányozzák
A NASA repülőgépre telepített obszervatóriuma, a SOFIA (Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy) tíz évvel ezelőtt nézett fel először az égboltra. 2010. május 26-a óta a SOFIA számos tudományos felfedezést tett a Világegyetemről az emberi szemmel nem látható infravörös tartományban. Első repülése során a SOFIA megfigyelte a hőkiáramlást a Jupiter felhőzetének réseinél, és felvételeket készített a