Vannak még csodák, az MTT 2023 időjárásával óriási szerencsénk volt, akiben buzgott az észlelőkedv, ki tudta használni ezt a három éjszakát. Például Sebestyén Attila is, aki – egyebek mellett – üstökösöket is rendszeresen észlel. Nem is akármilyen eredménnyel! Időről időre közölni szoktuk, hogy mely üstökös milyen mélyég-objektummal “áll együtt”, vagyis...
Május elején már rohamosan rövidülnek az éjszakák, egyre később sötétedik. Tavasz van, a tavasz a galaxisok évadja, ezúttal a Leo csillagvárosai között barangolunk. A bolygók járása Merkúr: Május 1-én alsó együttállásban van a Nappal. Megfigyelésre alkalmas helyzetbe 15-e után kerül, de ekkor is csak fél órával kel a Nap előtt....
Áprilisra azt mondják bolond egy hónap, már ami az időjárást illeti. Reméljük nem lesz igaz a népi mondás, mert már a március is elég bolond volt, annál meg már nem kell változékonyabb április, helyette legyen sok derült éjszakánk! A bolygók járása Merkúr: A hónap döntő részében jól megfigyelhető napnyugta után...
Hetek óta mindenki a C/2022 E3 (ZTF)-üstököst szeretné látni, erre azonban a rengeteg borult idő kevés lehetőséget ad. Szabad szemmel nem, de kisebb távcsővel már/még megfigyelhető február folyamán, amint északról dél felé vándorolva átszeli égboltunkat. Ne feledkezzünk meg a bolygókról és az ilyenkor már látható állatövi fényről (utóbbi csak tökéletes,...
Januárban sok szó esett a C/2022 E3 (ZTF)-üstökösről. Sajnos a rendkívül rossz időjárás többnyire megakadályozta az észleléseket, csak néha-néha nyílt valami kis derült égi ablak, amit aztán aki csak tehette, ki is használt. Például Szendrői Gábor Gencsapátiból. Hosszú idő után a nyugati országrészben is elvonultak a felhők, így sikerült megfigyelni...
Vége a forróságnak, egyre hűvösebbek és egyre hosszabbak a szeptemberi éjszakák. A Jupiter és a Szaturnusz már kényelmesen észlelhető az esti égen, késő estétől már a Mars és az Uránusz és célba vehető. Mindkettő magasan jár az égen, ideális bolygós célpontok. A bolygók járása Merkúr: A hónap első napján még...
Egyre rövidülnek az éjszakák, de a tél még sok meglepetéssel szolgálhat, amint azt a január végi viharok alkalmával is tapasztaltuk. Ilyenkor szinte lehetetlenség észlelni, a szél a lelket is kifújja az észlelőből, a legmasszívabb távcsöveket is úgy rázza, hogy nem lehet velük dolgozni. Kupolából, letolható tetős csillagvizsgálóból persze más a...
Az év első, egyben legérdekesebb viselkedésű meteorraja látogat el hozzánk január 3/4-én. Keressük a holdsarlót 4-én este, egyben vessünk egy búcsúpillantást az esti Vénuszra, amely távcsővel nézve hajszálvékony sarlót mutat. Vadásszunk az állatövi fényre, észleljük az RS Cancrit! Merkúr: A hónap első felében napnyugta után figyelhető meg. 7-én van legnagyobb...
Megjelent a Magyar Csillagászati Egyesület kiadásában Nagy Mélykuti Ákos és Sárneczky Krisztián szerzőpáros „Így láttuk az üstököst: C/2020 F3 (NEOWISE)” című könyve. A 2020-as év sok tekintetben emlékezetes marad a legtöbb ember számára. Ennek az évnek az elején indult terjedésnek a COVID-19-es járvány, aminek köszönhetően sok korlátozásra került sor mind...
Szeptemberben még majdnem nyár van, kifoghatunk meleg és hűvös éjszakákat. Az éjszaka első felében még a nyári égen járunk, hajnalban pedig már beköszönt a tél, az Orionnal, a Geminivel, a Taurusszal. Válasszunk magunknak csillagot! Vagy bolygót. A bolygók járása Merkúr: A hónap első felében megfigyelésre igen kedvezőtlen helyzetben van. 14-én...
Egy nemzetközi kutatócsoport Neptunuszhoz hasonló méretű bolygót fedezett fel, amely azonban sűrűbb, mint az acél. A csillagászok szerint a planéta összetételét egy hatalmas ütközés tette ilyenné. A TOI-1853b jelű exobolygó tömege majdnem kétszerese a hasonló méretű ismert bolygókénak, a sűrűsége pedig rendkívül nagy (közel 10 gramm köbcentiméterenként), ami azt jelenti, hogy nagyobb benne a kőzetek
A több mint 33 éve keringő Hubble-űrtávcsővel számtalan szebbnél szebb felvételt készítettek a csillagászok az évtizedek során. De vajon melyik kép a leglátványosabb? A Teremtés oszlopai minden bizonnyal jó jelölt. Tisztelet a HST-nek! Varga István, Cserszegtomaj Tisztelgés a Hubble űrtávcső előtt… Miután megkapta a “szemüvegét”, a Hubble űrtávcső ezzel az ikonikus képével került világszerte az
A K2–18 egy vörös törpecsillag a Naprendszertől 128 fényév távolságra, az Oroszlán csillagképben. A Kepler-űrtávcsővel 2015-ben a központi égitest mellett egy fedési exobolygót fedeztek fel a csillagászok. A 33 napos keringési periódusú kőzetbolygó, a K2–18b a csillag lakhatósági zónájában, vagyis tőle olyan távolságra kering, ahol a víz cseppfolyós halmazállapotban lehet jelen a bolygó felszínén. 2017-ben,
A Hawaii Egyetem kutatói egy hatalmas buborékot fedeztek fel a Földtől 820 millió fényévre, amelyről úgy gondolják, hogy az újszülött Világegyetem kövületszerű maradványa lehet. Brent Tully (University of Hawai’i) és munkatársai váratlanul találták meg a buborékot egy galaxishálón belül. A buborék a Hoʻoleilana nevet kapta. A szó a Kumulipoból, egy hawaii teremtési énekből származik, és
A kutatók új működési módban használták az Európai Űrügynökség (ESA) Solar Orbiter napkutató szondájának EUI kameráját, hogy a Nap légkörének egy részét extrém ultraibolya tartományban vizsgálhassák. Ez mostanáig szinte lehetetlen volt. Az új működési módot az tette lehetővé, hogy a kamerát az utolsó pillanatban mintegy „meghekkelték”, és az alkalmazott módszer szinte biztosan hatással lesz az