A Magyar Csillagászati Egyesület tevékenysége 2004-ben
| Az alábbiakban a 2005-ös Csillagászati Évkönyvben megjelent hivatalos egyesületi beszámoló olvasható. |
| Az alábbiakban a 2005-ös Csillagászati Évkönyvben megjelent hivatalos egyesületi beszámoló olvasható. |
| 2003-ban az égi események valóságos kavalkádja következett. A számos esemény nemcsak kiváló észlelési lehetőségeket jelentett az egyesület számára, hanem rengeteg földi tennivalót is: észlelési programok, akciók szervezését, nagyközönség számára tartott rendezvények előkészítését és lebonyolítását, a tömegkommunikáció tájékoztatását. |
| Az alábbiakban a 2004-es Csillagászati évkönyvben megjelent hivatalos egyesületi beszámoló olvasható. |
| Az alábbiakban a 2003-as Csillagászati évkönyvben megjelent hivatalos egyesületi beszámoló olvasható. |
| A 2000. esztendő nem ígért olyan látványos égi színjátékot, mint az 1999-es teljes napfogyatkozás, azonban így is bőségesen akadt tennivaló a csillagos ég alatt a Magyar Csillagászati Egyesület számára. |
|
1999 legfontosabb égi (és földi) eseménye a teljes napfogyatkozás volt. A fogyatkozással kapcsolatos teendők – bízvást állíthatjuk – teljes tagságunkat megmozgatták, aki csak élt és mozgott, a totalitás sávjában, vagy – az ínyencebb észlelők – annak határvonalán figyelték a jelenséget. |








Az amerikai SpaceX Falcon-9 rakéta második fokozatának Holdba történt becsapódása után videót és felvételeket is közzétettek, valamint több órával a becsapódás után újabb felvétel készült a becsapódás helyéről. Magyarázat lett arra is, hogy honnan a nátrium és lítium a becsapódáskor kidobódott anyagban. A rakétafokozat 2026. augusztus 5-én 06:35 UTC-kor becsapódott a Hold felszínébe, égi kísérőnk
A nyári égbolt nevezetes planetáris köde az M57, a Gyűrű-köd távcsöves bemutatók népszerű célpontja. Az égi füstkarika szemlélése közben elmerenghetünk a csillagászat története fölött épp úgy, mint a Nap típusú csillagok életútján. Karlowits-Juhász Márton, MCSE Csillagtanya A távcsöves bemutatók és csillagpartik népszerű célpontja Lyra csillagképben található Gyűrűs-köd, az M57. Nagyon könnyű megtalálni, elég a béta
50 évvel ezelőtt, 1976. augusztus 9-én indult Bajkonurból a Szovjetunió utolsó holdszondája, a Luna–24. Két nappal a felbocsátást követően augusztus 11-én pályakorrekciót hajtott végre, majd augusztus 14-én sikeresen Hold körüli pályára állt. Még egy utolsó, körpályára történő igazítást követően augusztus 17-én 2:00 UT-kor sikeresen leszállt a Mare Crisium sötétségbe burkolódzó felszínén a szelenografikus északi szélesség
Az amerikai SpaceX cég Falcon–9 második rakétafokozata becsapódott a Hold túloldalán égi kísérőnk felszínébe. Sikerült a becsapódási krátert holdszondával lefotózni, és a kidobott anyagfelhő színképét földi nagy távcsővel megfigyelni. Ez a rakétafokozat 2025-ben már két holdraszálló egységet is eljuttatott a Hold közelébe. Az amerikai NASA CLPS (Commercial Lunar Payload Services) programja keretében a Firefly Aerospace
A Betelgeuze a hozzánk egyik legközelebbi vörös szuperóriás, és most már egyre valószínűbb, hogy nincs egyedül, az Európai Déli Obszervatórium (ESO) egyik nyolc méteres távcsövével készült, nagy felbontású felvételen ugyanis egyértelműen látszik mellette egy másik objektum. Azt, hogy a Betelgeuze nem magános csillag, már többen felvetették az elmúlt évszázad során, különböző megfontolások alapján. Voltak, akik