A Magyar Csillagászati Egyesület tevékenysége 2004-ben
Az alábbiakban a 2005-ös Csillagászati Évkönyvben megjelent hivatalos egyesületi beszámoló olvasható. |
Az alábbiakban a 2005-ös Csillagászati Évkönyvben megjelent hivatalos egyesületi beszámoló olvasható. |
2003-ban az égi események valóságos kavalkádja következett. A számos esemény nemcsak kiváló észlelési lehetőségeket jelentett az egyesület számára, hanem rengeteg földi tennivalót is: észlelési programok, akciók szervezését, nagyközönség számára tartott rendezvények előkészítését és lebonyolítását, a tömegkommunikáció tájékoztatását. |
Az alábbiakban a 2004-es Csillagászati évkönyvben megjelent hivatalos egyesületi beszámoló olvasható. |
Az alábbiakban a 2003-as Csillagászati évkönyvben megjelent hivatalos egyesületi beszámoló olvasható. |
A 2000. esztendő nem ígért olyan látványos égi színjátékot, mint az 1999-es teljes napfogyatkozás, azonban így is bőségesen akadt tennivaló a csillagos ég alatt a Magyar Csillagászati Egyesület számára. |
1999 legfontosabb égi (és földi) eseménye a teljes napfogyatkozás volt. A fogyatkozással kapcsolatos teendők – bízvást állíthatjuk – teljes tagságunkat megmozgatták, aki csak élt és mozgott, a totalitás sávjában, vagy – az ínyencebb észlelők – annak határvonalán figyelték a jelenséget. |
Életének 86. évében 2021. február 26-án elhunyt Dr. Balázs Béla csillagász, professzor emeritus, a magyarországi csillagászat meghatározó alakja. Dr. Balázs Béla korábban több mint 20 évig volt az ELTE Csillagászati Tanszékének vezetője, a nyolcvanas évek közepén pedig hat évig a Bécsi Egyetemen is oktatott, csillagászok generációit tanította. Számos magyar és angol nyelvű ismeretterjesztő könyv és
Több mint 25 000 szupernagy tömegű fekete lyuk látható a LOFAR rádióteleszkópos felmérés legújabb térképén. A valaha készített legrészletesebb alacsony frekvenciás rádiótérképet az Astronomy & Astrophysics tudományos folyóiratban fogják publikálni. Elkészítésében csillagászok nemzetközi csoportja működött együtt, 9 európai országban elhelyezett, összesen 52 állomáson. Avatatlan szem számára a fenti térkép akár csillagokat is ábrázolhatna, de valójában
Az elmúlt 25 évben több mint 4 000 bolygót fedeztünk fel a Naprendszerünkön kívül, melyek között a relatíve kicsi kőzetbolygóktól kezdve az óceánvilágokon át a perzselően forró gázóriásokig mindenfélét találni. A változatosság nem volt meglepő, fejlett számítógépes modellek eredményei szerint is rengeteg különféle bolygó tud kialakulni; ellenben a csillagok körül keringő bolygók tömegeloszlását már nehezebb
Egy nemzetközi kutatócsoport az ELKH CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet egyik munkatársa vezetésével azt vizsgálta, hogy 4,6 milliárd évvel ezelőtt milyen körülmények között keletkezett a Naprendszer. Legújabb felfedezésükről, hogy miként képződnek a periódusos rendszer legnehezebb elemei, az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos folyóiratban, a Science-ben olvashatunk. Az elmúlt évtizedek fontos megoldatlan kérdése, hogy milyen esemény
Egy aktív kentaur-üstökös időlegesen “leparkolt” a Jupiteréhez közeli pályán, és a Hubble-űrtávcső, valamint a Spitzer-űrteleszkóp, illetve nagy földi teleszkópok is megfigyelték. A számítások szerint nagy valószínűséggel mintegy félmillió év múlva kidobódhat a Naprendszerből, és a csillagközi térben folytathatja vándorlását a Galaxisban. A Nap körül a Jupiter és a Neptunusz pályái között keringő kis égitestek a