Idén tapossa 53. évfolyamát havilapunk, a Meteor. Valószínűleg még a lapalapító Bartha Lajos sem gondolta volna, hogy fél évszázad alatt mivé fejlődik az általa elindított “megfigyelési tájékoztató észlelő amatőrök és csoportok számára”. Az MCSE 1989-as újjáalakításától fogva egyértelműen az Egyesület legfontosabb kiadványa az évente 11 alkalommal megjelenő lap, amely az...
A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos-ismeretterjesztő cikkírói pályázatot hirdetett magyar állampolgárok, illetve határon túli magyarok számára. A pályázat keretében a Naprendszer bolygóival kapcsolatos friss tudományos eredmények, profi és amatőrcsillagászati megfigyeléseken alapuló feldolgozások, űrszondás helyszíni mérésekre építő kutatások közérthető stílusban megírt, a lehető legszélesebb olvasói kör számára is emészthető formájú...
A Magyar Csillagászati Egyesület szeretné megismerni a Meteor című havilap olvasóinak véleményét az idén 50. évfolyamát taposó lapunkról. Mi az, ami tetszik, mi az, ami nem? Önök mit változtatnának rajta? Kérjük mindazok figyelmét, akik az elmúlt 12 hónapban legalább egy Meteor-számot kiolvastak és valódi tapasztalatuk van az egyetlen hazai, országos...
A koronavírus-helyzetre és a külföldre történő postázással kapcsolatos nehézségekre való tekintettel úgy döntöttünk, hogy a Meteor friss számait online is elérhetővé tesszük tagjaink számára. Az elérhető felület nélkülözi a napjainkban már megszokott grafikai elemeket, de bízunk benne, hogy így is használható lesz tagtársaink számára. A friss digitális számok a https://digitalismeteor.mcse.hu/...
Csaknem fél évszázada, 1971 kora tavaszán jelent meg a Meteor első száma, címlapfelirata szerint: „Kézirat gyanánt, csak belső használatra” – „A TIT Csillagászat Baráti Körei-nek időszakos észlelési tájékoztatója”. Szerény füzetke volt (A5 méretben, puha borítóval együtt 16 oldalon) de nagy reményekkel. Ezek a „remények”, ha talán még nem is teljes...
Több mint egy évtizede fut a sorozat honlapunkon Meteorral a világ körül címmel (a XIII. “folytatás” megtekinthető itt). A sorozatban tagtársaink, amatőrtársaink világ körüli kalandozásai követhetők nyomon, ki milyen csillagászati-űrkutatási szempontból érdekes helyszínen járt, természetesen a Meteor valamelyik számával. Ebben az összeállításban a külföldi helyszínek vannak előnyben, de ugyanilyen érdekes...
Újabb “világkörüli” képeket kaptunk tagtársainktól. Olyan felvételeket várunk, amelyeknek van csillagászati vonatkozása is: csillagvizsgáló, planetárium, napóra, csillagászati vonatkozású utcatábla, vagy bármilyen csillagászati érdekesség is kell hogy legyen a képen! A sorozat felvételeiből a Meteorban is közlünk időnként válogatást. A válogatásban határon túl készült, csillagászati vagy űrkutatási vonatkozású képeket várunk a meteor@mcse.hu címen! ...
május 18. (szombat) 10:00-16:30, Polaris Csillagvizsgáló, 1037 Budapest, Laborc u. 2/c. Immáron harmadik alkalommal kerül megrendezésre a meteoritok, meteorok iránt érdeklődők országos találkozója a Magyar Csillagászati Egyesülettel közös szervezésben. Az első ilyen témájú és talán hiánypótló rendezvényt 2015 tavaszán tartottuk, nem várt sikerrel. 2017 áprilisi II. találkozónk megerősített minket meggyőződésünkben,...
A Magyar Csillagászati Egyesület – közel 40 évi kényszerszünet után – 1989. február 19-én alakult újjá, az I. kerületi Művelődési Ház nagytermében. Az alakuló közgyűlést eredetileg a TIT Uránia Csillagvizsgálóba hirdettük meg, azonban a várható nagy érdeklődés miatt áttettük a rendezvényt a Bem rakpart 6-ba. Az eseményen mintegy 120-an jelentek...
Jubileumi táborunknak a Tarján melletti Német Nemzetiségi Ifjúsági Tábor ad otthont augusztus 9-12. között. A rendezvény elsődleges célja az észlelés és az észlelésekkel kapcsolatos ismeretek megosztása. Téged is várnak a tarjáni észlelőrétek, az előadások, ismertetések – a tartalmas csillagászati együttlét!
A legtöbb csillagászat iránt érdeklődő ismeri a felfedezésekor igen nagy szenzációnak számító TRAPPIST-1 rendszert, amelyben 7, a Földhöz hasonló méretű, kőzetekből álló exobolygó kering egy igen közeli, 40 fényévre lévő vörös törpecsillag körül. Az asztrofizikusok és az asztrobiológusok szerint ezek a bolygók kecsegtető célpontot nyújtanak azoknak, akik a Földön kívüli életet kutatják. Talán sokak számára
A James Webb-űrtávcső egyik fő célja a nagy vöröseltolódású, tehát távoli Univerzum vizsgálata, azonban ezúttal a csillagászok egy kicsit közelebbi célpontot választottak ki a minden eddigit felülmúló űreszköznek, mégpedig szülőgalaxisunk, a Tejútrendszer külső peremvidékének vizsgálatát. Ez a régió körülbelül 58000 fényévre található a galaktikus középponttól, tehát nagyjából kétszer olyan távol, mint a Föld. Egy kutatócsoport
Egy szupernagy tömegű fekete lyuk eddig kétszer ragadott el gázt egy elhaladó csillagtól. A kutatók szerint a harmadik alkalomra 2025 elején fog sor kerülni. Amikor egy csillag túl közel merészkedik egy szupernagy tömegű fekete lyukhoz, annak hatalmas gravitációs ereje elkezdi darabokra szaggatni. A csillag gázanyaga kinyúlik, mint a karamell, aztán egy része belép a fekete
Az Event Horizon Telescope (EHT) Együttműködés az ALMA rádiótávcső-hálózattal és más műszerekkel végzett megfigyelések során az eddigi legnagyobb felbontást érte el a Föld felszínéről. A kutatók távoli galaxisok sugárzását érzékelték 345 GHz körüli frekvencián, amely 0,87 mm-es hullámhossznak felel meg. Az Együttműködés kutatói becslésük szerint a jövőben képesek lehetnek 50%-al részletesebb felvételeket készíteni a fekete
Az ESA Juice (Jupiter Icy Moons Explorer) űrszondája augusztus 20-án annyira megközelítette a Földet, hogy néhány ezer km-es távolságból képes volt megvizsgálni a légkört is. Ez lehetőséget adott arra, hogy az űrből is teszteljék és kalibrálják a Juice tudományos műszereit, ezzel biztosítva, hogy azok készen állnak a Jupiterhez érkezésre. A Juice két műszere, a Moons