Az ajándékba kapott „márciusi nyár” elmúltával bizakodva tekintünk az áprilisi tavasz elé. Galaxisok a tavaszi égen, még mindig magasan járó Jupiter, Csillagászat napja április 25-én… A bolygók járása Merkúr: Napkelte előtt lehet próbálkozni felkeresésével. Megfigyelésre rendkívül kedvezőtlen helyzetben van az ekliptika látóhatárral bezárt lapos szöge miatt. 4-én van legnagyobb nyugati...
Szeptember 19-én a holdsarló elfedte a Vénuszt. A jelenségre a nappali égen került sor, nem volt egyszerű megtalálni a fénylő égen a Holdat, de aki megtalálta, annak emlékezetes élmény volt ez a fedés. Ezúttal nem fotót, hanem rajzos leírást választottunk a hónap észlelésének. Bozsoky János, Esztergom A Hold-Vénusz fedést Esztergomból...
Augusztus 20-án hajnalban a holdsarló, a Vénusz és a Jupiter látványos háromszögét figyelhettük meg, a hasonlóan látványos csillagkép, a Gemini területén. Rosenberg Róbert, Adony Az agusztus 12-i szoros Vénusz-Jupiter együttállás után nem sokkal ismét érdekes égi konfiguráció következett 20-án hajnalban. Ekkorra a két bolygó már jócskán eltávolodott egymástól, és a...
Április 28-án az esti szürkületben hajszálvékony, 23 óra „életkorú” holdsarlót lehetett megfigyelni. A szürkületi holdsarlóvadászat nem is olyan egyszerű feladat, nem könnyű rábukkanni a sarlóra, de ha sikerül távcsővégre fogni, nagyon izgalmas látvány a pengevékony sarló. De mit jelent a sarló kora? Azt, hogy ennyivel vagyunk az újhold időpontja után...
Ez az év is jól kezdődik! Január 3-án este a Quadrantidák meteorrajt várjuk, egy nap múlva, január 4-én este pedig a holdsarló fogja elfedni a Szaturnuszt. 16-án a Mars lesz oppozícióban, mindeközben pedig a Jupiter joviálisan mosolyog – továbbra is kiváló az óriásbolygó észlelhetősége. Ha mindez nem lenne elég, az...
Irány Teneriffe! A Kanári-szigetek legnagyobb, és igen népszerű szigete a természetkedvelők és az amatőrcsillagászok körében is igen népszerű. Itt van mindjárt, a kert végében, nem is kell messzire utazni. Íme a holdbéli Mons Teneriffe! Görgei Zoltán, Baja 9 L, 250x: Nagyon szép látvány Mons Pico és a jónéhány különálló tömbből...
Ha megkérünk valakit a járókelők közül, hogy említsen meg egy égi objektumot, nagy valószínűséggel a Holdat fogja mondani. Ezen nincs mit csodálkozni; ez az, amit mindenki látott már, és ismerősként üdvözöl. Ennek ellenére keveset tudnak róla, hiszen néha már azon is csodálkoznak, ha néha felpillantva megpillantják a nappali égen. Hát...
Hol szállt le az indiai holdszonda a Csandraján-3 leszállóegysége, a Vikram? A déli krátermező vidékén valahol, de pontosan hol? Földvári István Zoltán észleléséből kiderül! A légköri állapotok finoman fogalmazva nem a legideálisabbak észlelésem idején. Folyamatos hullámzó légkör időnként beálló pillanatokkal, lehetőséget ad a megfigyelésre, de ugyanakkor szemfáraszó is. Legfőbb megfigyelési...
Észleljük át magunkat 2023-ba! Várjuk a 2022. december 31-én napnyugta és 2023. január 2-án napkelte között született észleléseket, képeket, óévi, újévi gondolatokat az mcse@mcse.hu -ra. BÚÉK, vagyis Boldog Új (és régi) Észlelési Kedvet! Az év fordulján meglehetősen változatos viszonyok mellett észlelhettek a hazai amatőrök. Volt, ahonnan, megmutatta magát az ég, de...
Manapság, amikor mindenki a Holdra néz várakozóan, ám egyre türlemetlenebbül („vajon mikor megyünk vissza?”), minden a technológiáról szól. Fantasztikus felbontású képek születnek immár földi távcsövekkel is, az amatőrök által készített felvételek pedig elkápráztatják a hozzáértőket. Hallottátok? Megyünk vissza! Hamarosan indul az Artemis! Lesz holdbázisunk, lesz űrbázisunk, utána meg huss, irány...
Április 18-án a ragyogó Vénusztól jobbra lefelé, egy égi kisarasznyira sokak figyelmét magára vonta a hajszálvékony holdsarló, melynek kora 29 óra volt, vagyis ennyi idő telt el az újhold óta. Bánfi János, Szentes Ezen a kellemes tavaszi estén sokan látták a két feltűnő égitestet, és sokan is fényképezték. Facebook-oldalunkon közzétett felhívásunkra jó néhány szép felvételt
Immár 36 éve működik a Hubble-űrtávcső, bár az űrrepülőgép nyugdíjazása után javítása már nem lehetséges, így napjainkban már mindössze csak egyetlen giroszkóp gondoskodik a megfelelő irány tartásáról. Több mint három évtized elteltével is képes az űreszköz meglepő, látványos, és tudományos szempontból is érdekes eredményeket elérni, mint például nemrégiben, amikor egy hosszú periódusú, napközelpontján nemrégiben áthaladt
A Tintahal-köd (Ou4) egy rendkívül halvány, türkizkék színű bipoláris ködösség, amelyet 2011-ben fedezett fel Nicolas Outters francia amatőrcsillagász az Sh2-129 vörös emissziós köd belsejében. A mintegy 2300 fényévre található objektumot egy nagytömegű csillag kifúvása hozta létre, különleges formája miatt kapta a „kozmikus tintahal” nevet. Krizsán Bence, Érd Még tavaly nyárról maradt meg a projekt, és mostanára jutottam
Olyan felvillanásokat észleltek a Hold árnyékos oldalán az űrhajósok, amelyek apró meteorikus szemcsék becsapódásaitól keletkezhettek – a sikeres azonosítást már évek óta várták a szakemberek. Sokan láttunk már hullócsillagot, hivatalos néven meteort az éjszakai égen. Ilyenkor egy-egy apró, többnyire borsó vagy cseresznye méretű szemcse csapódik be a Föld légkörébe. Hatalmas, akár többször 10 km/másodperces sebessége
Földnyugta és földkelte, teljes napfogyatkozás, becsapódó meteoroidok! Az Artemis II sikeresen megkerülte a Holdat, az űrhajósok immár hazafelé: a Föld felé vették útjukat. Űrhajósok még soha nem jártak ilyen nagy távolságra a Földtől: korábban az Apollo-13 jutott legtávolabbra, 400 171 kilométerre, az Artemis II április 6-án 406 771 km maximális távolságra jutott. 1970-ben az Apollo-13
