Az égi koordináta rendszerek és a csillagászati térképek

Az égi koordináta rendszerek és a csillagászati térképek

Szerző: Molnár Péter · 2026. március 29, vasárnap

Mikor:

2026. április 2, csütörtök @ 17:00 – 18:00

2026-04-02T17:00:00+02:00

2026-04-02T18:00:00+02:00

Hol:

Pécs, Zsolnay Kulturális Negyed Látogatóközpont

Kontakt személy:

Gyenizse Péter

Gyenizse Péter előadása az MCSE Pécsi Csoportjának szakköri programjának keretében.

Ajánljuk...

A jövő csillagászai: kozmikus környezetünkről a Polaris Csillagvizsgálóban
Folytatódik a Jövő csillagászai előadássorozat a Polaris Csillagvizsgálóban. A kedd esti előadások keretében frissen végzett hazai szakemberek mutatják be kutatásaikat, amit többségük a doktori fokozat megszerzése céljából vagy az után végez. Következő előadónk, Szilágyi Máté csillaghalmazokkal és a Naprendszer környezetével foglalkozik. Elsősorban a Gaia űrtávcső mérései alapján minden korábbinál pontosabb képünk lett kozmikus környezetünkről, jobban
Sovány holdsarló és kövér Vénusz
Április 18-án a ragyogó Vénusztól jobbra lefelé, egy égi kisarasznyira sokak figyelmét magára vonta a hajszálvékony holdsarló, melynek kora 29 óra volt, vagyis ennyi idő telt el az újhold óta. Bánfi János, Szentes Ezen a kellemes tavaszi estén sokan látták a két feltűnő égitestet, és sokan is fényképezték. Facebook-oldalunkon közzétett felhívásunkra jó néhány szép felvételt
Egy üstökös halála
Immár 36 éve működik a Hubble-űrtávcső, bár az űrrepülőgép nyugdíjazása után javítása már nem lehetséges, így napjainkban már mindössze csak egyetlen giroszkóp gondoskodik a megfelelő irány tartásáról. Több mint három évtized elteltével is képes az űreszköz meglepő, látványos, és tudományos szempontból is érdekes eredményeket elérni, mint például nemrégiben, amikor egy hosszú periódusú, napközelpontján nemrégiben áthaladt
Kozmikus tintahal
A Tintahal-köd (Ou4) egy rendkívül halvány, türkizkék színű bipoláris ködösség, amelyet 2011-ben fedezett fel Nicolas Outters francia amatőrcsillagász az Sh2-129 vörös emissziós köd belsejében. A mintegy 2300 fényévre található objektumot egy nagytömegű csillag kifúvása hozta létre, különleges formája miatt kapta a „kozmikus tintahal” nevet. Krizsán Bence, Érd Még tavaly nyárról maradt meg a projekt, és mostanára jutottam
Robbanásokat láthattak a Holdon az Artemis–2 űrhajósai
Olyan felvillanásokat észleltek a Hold árnyékos oldalán az űrhajósok, amelyek apró meteorikus szemcsék becsapódásaitól keletkezhettek – a sikeres azonosítást már évek óta várták a szakemberek. Sokan láttunk már hullócsillagot, hivatalos néven meteort az éjszakai égen. Ilyenkor egy-egy apró, többnyire borsó vagy cseresznye méretű szemcse csapódik be a Föld légkörébe. Hatalmas, akár többször 10 km/másodperces sebessége