Már cikkem legelején szeretném leszögezni, hogy nem kívánok belevágni mélyenszántó
vitába arról, hogyan is lesz valakiből amatőrcsillagász. Jelen cikk kereteit
messze meghaladják az efféle elmélkedések. Ám mindenféleképpen szeretnék a
tisztánlátás
kedvéért leírni ezzel kapcsolatban néhány gondolatot. Hazai amatőrjeink számtalan
dologgal foglalkoznak. Ki-ki érdeklődési köre szerint. Hosszú-hosszú évek óta,
az amatőr berkek is specializálódtak, sokan csupán adott részterületeket követnek
nyomon, s a józanabbak sosem mondják egyetlen más észlelési területre sem,
hogy
ennek semmi értelme. Annál is inkább, mert a legtöbb amatőr, kezdő korában
szinte "mindenevő", míg rá nem jön, hogy céltudatos, hosszú távú
munkát csak szakosodva tud végezni. Az eredmény még így is kétséges! Természetesen
sok-sok
amatőr, – nagyon helyesen – továbbra is nyitott marad mindenre. Nem hiszem,
hogy a tavalyi napfogyatkozást bárki kihagyta volna, mert éppen nem érdeklik
a fogyatkozások. Szóval, némiképpen naivan fogalmazva meg a dolgokat, mindenki
más-más területen, de további észlelési ágakat nem szapulva próbálja megtalálni
az égbolt megfigyelésének örömét. Sokan helyesen, nem is a kézzelfogható eredmény
végett, hanem az önálló felfedezés ezen öröméért űzik amatőrcsillagász tevékenységüket.
Jómagam még sosem kérdeztem amatőr társaimtól, hogy mi értelme a mély-ég észlelésnek,
egy 15 cm-es távcsővel, amikor a szakcsillagászok óriási, több méter átmérőjű
távcsöveikkel sokkalta több részletet tudnak megfigyelni ezeken az objektumokon.
Hosszasan sorolhatnám az értelmetlen, meddő példákat. Ám úgy érzem, minden
esetben
csak oda lyukadnék ki, hogy értelmetlen mindaz, amelyet csinálunk, hiszen mit
is akarok én piciny, mindössze 5 centiméter átmérőjű távcsövemmel!? Mi mást
is, mint megismerni, saját tapasztalatokat gyűjtve feltárni mindazt a világot,
mely körbevesz mindannyiunkat! Megajándékozni magunkat és másokat a misztikus
látvánnyal, melyre oly fogékonyak vagyunk. Persze ennél többet is tehetünk!
Célszerű, tudatos megfigyelőmunkával szinte bármelyik területen érhetőek el
komoly eredmények, s ez alól a bolygóészlelők munkája sem kivétel!
Az MCSE idei felmérése szerint sok amatőr társunk foglalkozik Naprendszerünk
objektumainak, így bolygóinak megfigyelésével is. Ha szétnézünk a külföldi szaklapokban,
megállapíthatjuk, hogy a CCD-technikának köszönhetően a bolygóészlelés újkori
reneszánszát éli. Hazánkban is egyre többen használják CCD-kamerájukat eme célra,
egyre jobb eredménnyel. Ám a többség még mindig vizuális módszerekkel észlel.
Nagy kár, hogy hazánkban a fotografikus észlelések soha sem kerültek igazán
előtérbe jelen területen. Csak bízni tudok abban, hogy a CCD-technika nem fog
hasonló sorsra jutni!
A vizuális megfigyeléseket tekintve azonban észlelőink igen aktív munkát fejtenek
ki. Rengeteg szép rajz készül Naprendszerünk bolygóiról, ezáltal továbbra is
a legteljesebb, folyamatos adatsort biztosítva jelen égitestekről. Műholdak
ide-vagy oda, a bolygóészlelési terület is bizonyos értelemben, még mindig amatőr
privilégium. S noha sok esetben az észleléseink csak fontos dokumentáció jelleggel
bírnak, ezeknek az észleléseknek az élményei mellett sok esetben lehetünk részesei
olyan megfigyeléseknek, melyeket csak mi látunk. Ezeknek a megfigyeléseknek
az értéke pedig rendkívüli! Így a folyamatos, kitartó észlelőmunka meghozza
gyümölcsét! Ezen okból mindenkit csak tovább tudunk ösztönözni a bolygóészlelések
folytatására!
Az elmúlt időszakban csak a Bucsop berkein belül számtalan bolygóészlelési
eredmény született. Már az első szimultán észlelések bebizonyították, hogy
a "változatlannak" hitt Szaturnuszon is megfigyelhetőek izgalmas
jelenségek. Az észleléseken készült rajzokból és észlelőink leírásaiból megállapítható,
hogy a bolygó az elmúlt
időszakban sok-sok látnivalóval szolgált, melyek már kis méretű amatőr műszerekkel
is jól nyomon követhetőek voltak. A megfigyelések magukért beszélnek. A Szaturnusz
mellett változatosságának köszönhetően a Jupiter észlelése során is sikerült
újabb eredményeket felmutatni. Már saját észleléseimnél is feltűnt, hogy mintha
a GRS CM átmenete jó negyed órát késne. Ezt látszanak igazolni Lantos Zsolt
barátom rajzai is. Természetesen ezek csak részeredmények, a teljesség igénye
nélkül, melyekből hosszú távú következtetéseket még nem igazán lehet a végleges
feldolgozás előtt levonni. Nagyon kíváncsiak lennénk természetesen más észlelők
munkájára is. Ez okból jó lenne, ha mindenki, aki csak észlel, elküldené megfigyeléseit
az MCSE Bolygóészlelő szekciójának rovatába.
Számtalan további eredményekkel kecsegtető lehetőség is adódik a bolygóészlelés
területén. Az elkövetkezendő, májusi Merkúr elongáció során például igen kedvező
körülmények között tanulmányozhatjuk, a "műholdak által is elhanyagolt" legbelső
bolygónkat, a Merkúrt. A csupán 45%-ban feltérképezett Merkúrról még mindig
rendkívül keveset tudunk. Külföldi kutatók remek CCD-felvételeket készítenek
az eddig nem látott oldaláról. Érdemes volna ezzel itthon is próbálkozni.
A fentiekben leírtak, úgy érzem, kellőképpen bizonyítják, hogy a továbbiakban
is van értelme és haszna a bolygóészlelők munkájának. Máskülönben pedig érdemes
elgondolkozni azon ki miért is amatőrködik? Hiszen csak azért, mert műholdak
figyelik Naprendszerünk bolygóit, még nem biztos, hogy többet már nem is kell
foglalkoznunk velük!
A szkeptikusoknak pedig végezetül Fényi Gyula szavait tudom ajánlani: "Nem
lehet tudni, hogy micsoda kérdések vetődnek még föl, s akkor hozzászólhatunk"!