Naptár

hét	ked	sze	csü	pén	szo	vas
			1	2	3	4
5	6	7	8	9	10	11
12	13	14	15	16	17	18
19	20	21	22	23	24	25
26	27	28	29	30	31

2024 ápr május 2025 jún 2026

A leggyorsabban mozgó távoli kvazárjetek nyomában
Az ősrobbanás utáni, alig 2 milliárd éves univerzum nagyrészt feltérképezetlen, nagy vöröseltolódású tartománya kulcsfontosságú az aktív galaxismagok (AGN) fejlődésének megértéséhez. Ezeknek az objektumoknak az elemzésével meghatározhatjuk, hogy az ősi univerzumban működő AGN-ek hasonlóan viselkedtek-e, mint a közvetlenebb kozmikus környezetünkben lévők. Ez a kérdés különösen izgalmas annak a fényében, hogy egyes kutatások szerint az aktív galaxismagok
Ryan Cooke és Max Pettini kapja az idei kozmológiai Gruber-díjat
A 2025-ös kozmológiai Gruber-díjat Ryan Cooke és Max Pettini kapjákmind az univerzum keletkezése utáni összetétele egyik kulcsfontosságú értékének meghatározásáért, mind pedig annak a módszernek a tökéletesítéséért, amely lehetővé tette számukra e mérés elvégzését. Cooke és Pettini egyenlő arányban osztoznak az 500 000 dolláros díjon, és mindketten arany kitűzőt kapnak egy később megrendezendő ünnepségen. A díj
Japán holdszonda készül leszállásra a Hidegség Tengerén
A japán Hakuto-R Mission 2 (M2) űrszondája sikeresen Hold körüli pályára állt, a tervek szerint legkorábban június 5-én leszállhat a Hold északi poláris vidékének Hidegség Tengere (Mare Frigoris) nevű területére. Még ez év január 15-én az amerikai Firefly Aerospace és a japán Ispace magánvállalatok egy-egy űrszondája indult a floridai Kennedy Űrközpontból (Cape Canaveral) a SpaceX
Égi fénykörök
Látványos jelenségeket nemcsak derült, felhőtlen égen láthatunk, de fátyolfelhős égen is – kis szerencsével. Május 14-én különösen szép komplex halójelenség jelentkezett egünkön. Ujvárosi Beáta, Vácrátót Északról vonuló fátyolfelhőzeten komplex halójelenség látszott a délelőtt folyamán. 10 óra előtt szép teljes 22 fokos és körülírt haló, majd hamarosan egy halvány, de teljes melléknap-ív is megjelent. Az észlelési
Fiatal, de nagy tömegű kvazárok
Az Univerzum legfényesebb és legnagyobb energiakibocsátású objektumai közé tartoznak a kvazárok. A „csillagszerű rádióforrás” elnevezés utal rendkívüli távolságukra (felbonthatatlan pontforrások) is. Jelenlegi ismereteink szerint ezek valójában millió-milliárd naptömegnyi fekete lyukak, amelyek környezetéből nagy intenzitással hullik befelé a környező anyag az akkréciós korongba, mielőtt átzuhan az eseményhorizonton. A bezuhanás közben az anyag több millió fokra hevül