Így vonultunk mi: Vénusz-átvonulás a Polarisból

Már előző este felkészültünk a másnapi koránkelésre és minden olyat összepakoltunk, amit vinni akartunk a Polarisba. Az óra 3:20-kor csörgött, bár szinte nem is volt rá szükség, mivel alig aludtam valamit éjjel. Folyton az járt a fejemben, hogy “csak nehogy elaludjak”. Így minden apró neszre felébredtem, persze a felkeléssel nem volt gond. Lilit is felkeltettem, aki azonnal felpattant és már öltözött is. Nagyon izgatott volt, hogy még sötét van kint, és a telihold is fent volt még a déli égbolton, néhány fényes csillag kíséretében.

Taxival gyorsan felértünk a Polarisba, és a kupolától jobbra felfelé lévő hátsó kis dombra pakoltunk ki többedmagunkkal (Molnár Peti, Dénes Lajos és még néhány szakkörös). Nálam volt Áfonya és Baltazár, főképp velük végeztem (tük) megfigyeléseinket, de azért belenéztünk a többiek távcsöveibe is, illetve jártam a teraszon is időnként, ahol rendkívüli tömeg várakozott arra, hogy bejuthasson a kupolába, ahol kivetítették a Nap képét és Görgei Zoli fogadta a látogatókat.

A napfelkeltét 4:45-re írták, mi már 4:30-kor összerakott távcsövekkel vártuk és próbáltuk belőni az észak-kelei irányt több féle iránytű segítségével. Az ég alján egy (kb. pont “napnyi” sávban) vastag felhőzet borította az eget, így a Nap felkelésére várnunk kellett. Azonban hamarosan megjelent először a ráazsísznes fény a felhők felett (ekkor már láttuk, hogy hol fog pontosan kelni a Nap), illetve nemsokára, 4:55 körül megjelent a Nap fénye is a felhőzeten keletkezett lukon keresztül. Ekkor már a binokulárba nézve (természetesen napszűrővel felszerelve) valami látszott belőle, de a Vénusz még nem.

Először 05:09-kor pillantottam meg a Napkorongot egészben, a felhők felett úgy, hogy a Vénusz korongját is láttam szépen előtte. Először binokulárral néztem meg, majd ráálltam a Lunttal is és a megfigyelésem nagy részét ezután azzal végeztem.

A légkör nagyon rossz volt, főleg az elején, 5/10, vagy mégrosszabb. Az átlátszóság sem volt túl jó, hiszen ahogy jött ki a napkorong a felhők közül eleinte még szakadozó felhők voltak előtte. A binokulárban a Vénusz fekete korongja óriásinak látszott és ha lehetséges, a Lunt képén még kontrasztosabbnak és nagyobbnak tűnt, amit annak tulajdonítok, hogy a Luntban a Nap képe vörösnek látszik, így nyilván másféle optikai hatása van. Ámulatbaejtően nagy a kontrasztkülönbség. Egyetlen fotó vagy rajz sem adja vissza azt a látványt, amit átéltem.

05:15-kor pillantottam meg először szabad szemmel is a Vénuszt a Napkorong előtt, ekkor még csak épphogy, halványan sejlett fel, a légkör nagyon rossz volt.

Lunttal ekkor kezdtek már látszani napfoltok, protuberanciák és egy óriási filament is halványan.
Lerajzoltam a foltokat binokulárral figyelve, tulajdonképpen a főbb foltok már ekkor, ilyen kis nagyítással is nagyon jól látszottak. A déli, dél-keleti peremhez közelebb eső nagy folt többek szerint szabadszemes is volt (később hallottam másoktól), én azonban nem láttam, de őszintén szólva nem is nagyon jutott eszembe, hogy szabadszemmel a napfoltokat keressem, annyira lekötött a Vénuszkorong látványa.

Időközben gondoltam előveszem a notebookot is és csinálok legalább egy-két fotót. Nem volt szándékom sem animációt, sem hiper-szuper extra minőségű fotókat megpróbálni készíteni (utóbbit legfeljebb amúgy is csak szerettem volna), de azért gondoltam én is szeretnék valami emléket. Gyorsan sikerült beállítani a kamerát, és bekapcsoltam az óragépet. Mivel korábban nagyjából pólusra álltam, így az óragép egész jól követte a napot, nagyon picit kellett csak utána állítani. Készítettem egy 500 frames és egy 2480 frames videot. Többször is feldolgoztam őket különböző beállításokkal, végül is a nagyobbik felvételből kaptam ezt a képet, amit azért még photoshopban is picit piszkáltam. Jól látszik a korong közepe táján egy hatalmas fáklyamező, benne egy kanyargós filamenttel. Látszik itt egy elég nagy napfolt is. A légkör még ekkor sem volt túl jó, ez látható volt a videokon is, a Vénusz korongja hol lapos, hol kör alakú, de azért elégedett vagyok a fotóval, és főleg hogy a célnak tökéletesen megfelel.

05:43: A 12 mm-s okulárt használva próbáltam egy rajzot is készíteni a Lunttal. Ekkor már a légkör kezdett kissé kitisztulni, és a kontraszt mégszembetűnőbb volt.

Nagyon szépen látszik vizuálisan is a fenti fotón látható fáklyamezős-filamentes rész, és több kisebb, apró filament is van még a korongon. Mindegyik napfolt amelyet binokulárral láttam, a Lunttal is látszott, mindegyik körül szép, erőteljes fáklyamezőkkel. Az dél-nyugati peremnél egy nagyon szép kis szökőkúr szerű protuberancia is volt, ami folyamatosan nagyon határozottan látszott, még a Vénusz levonulása után is. A keleti peremnél kissé laposabb, te anyagában tömörebbnek látszó protuberanciák is voltak.

06:01: Szabad szemmel is nagyon jól, határozottan és egyértelműen látszott a Vénusz és az is, hogy kissé közeledett a korong felé. Lili is megnézte szabad szemmel, és ő is egyértelműen látta, anélkül hogy elmondtam volna neki mit keressen. Vaszlószínűleg a nagy kontrasztkülönbség segít ezen, de nem olyan, mintha a láthatóság határán lenne, inkább nagyon határozottan látszik. Nem találkoztam senkivel egyébként, aki nem látta szabad szemmel, pedig jártak a távcsöveinknél érdeklődők szép számmal végig. Igyekeztünk mindenkinek napnéző szemüveget biztosítani, de a binokulárom is körbe járt a látogatók között.

Az ezutáni fél órában hozzá sem fértem szinte a távcsőhöz, csak annyi időre, amíg megnéztem, hogy a napkorong benne van-e még a képben. Utána fél 7 körül visszavettem a dolgok felett az irányítást, mert szerettem volna percről percre végigkövetni a III. és IV. kontaktust.

06:31-kor jól láthatóan, lassan közeledett a Vénusz a koronghoz. A légkör eddigre már egészen jó volt, kicsit sajnáltam is, hogy nem ekkor fotóztam, de nem akartam mostmár elővenni a notebookot ismét, nehogy lemaradjak a kontaktusok vizuális megfigyeléséről.

Ezután persze a bejegyzéseim is sokkal rövidebbek lettek, hiszen egy-egy jelenség megfigyelésére szinte csak 30-40 másodpercem volt, olyan gyorsan változott a kép.

06:38: Épp csak nem ér még a napkorong széléhez a Vénusz korongja, és még feketecsepp sem figyelhető meg.

06:40: Először tűnik fel a feketecsepp-jelenség, eleinte nagyon finoman, halványan.

06:41: Erőteljesebben látszik a feketecsepp-jelenség:

06:42: Kezd kissé belefolyni a korong szélébe a Vénusz korongja, eltűnt a feketecsepp-jelenség, 06:41 és 06:42 között-re becsülöm a III. kontaktus pontos idejét.

06:44: Mostmár olyan a Vénusz, mintha a napkorongon egy irodai lukasztóval ejtettünk volna egy kis lukat, és az pont a papír szélénél kiharapott volna egy teljesen szabályos, de nem teljes kört.
Egyedül ennél a rajznál körbeszíneztem az egészet, mert itt volt a leghatározottabb a kontraszt és korongnak a “háttérbe” folyása.

06:45: A Vénusznak az északi irányba eső részénél kissé ahogy érintkezik a napkorong szélével, mintha sarló formájú lenne, nagyon kicsit elnyúlt ez a fele. A rajzon nagyon nehéz volt ezt visszaadni, így kissé a Vénuszom nyomott formájú lett, viszont legalább van sarlója 🙂

06:47: Kicsit mintha elnyújtott lenne a Vénusz formája (hosszúkás, nem teljesen kör), nincs sem híd, sem feketecsepp jelenség.

06:49: Épp a fele látszik a Vénusz korongjának. Szabad szemmel ekkor láttam utoljára a Vénuszt, alig-alig felsejleni a korong szélén.

06:50: Kissé elfolyik, a Vénuszkorong szélein híd keletkezik.

06:52: Szép protuberanciákra leszek figyelmes a korong szélén épp ott, ahol a Vénusz halad kifele a korongról.

06:54: Már csak kevés látszik és két oldalra elfolyik, egy egészen határozott híd keletkezik.

06:55: Érdekes, halványodik a híd. Szabad szemmel végleg eltűnik, mások sem látják már (hallom a háttérben ahogy mondják).

06:56: Még éppen látszik a napkorong szélénél, de az is, hogy a perem szélén protuberancia van pont ott, ahol a Vénusz kifelé halad.

06:58: Végleg kilép a Vénusz a napkorong elől. A helyén egyenetlen a napkorong széle, nagyon lapos protuberanciák figyelhetők meg itt. Ezért is láthattam 1-2 perccel tovább, mint azok, akik fehér fényben figyelték meg a jelenséget. Megfigyelésem közben hallottam a többiek kommentjeit, és valóban nagy átlagban 1 perccel korábban felszólaltak, hogy kilépett végleg. Tehát a IV. kontaktus pontos idejét 06:57 és 58 közé becsülöm, tekintettel arra, hogy én a protuberanciák miatt láthattam tovább, azonban a saját megfigyeléseimben jobban bízok.

Lili is élvezte nagyon ezt a felejthetetlen napot, többször belenézett a távcsövekbe, binokulárba, bár rajzolni nem rajzolt. Viszont utána még ott maradtunk segíteni és nagyon ügyesen felmosott 🙂

Készült egy montázs is a rajzokból:

 

Néhány fotó, amit az átvonulás előtt, közben és után készítettem:

Eleinte találgattunk, hogy pontosan hol fog előbukkanni a Nap.

Végül előbukkant a felhősáv közepén egy kis résen át, a lehető legjobb helyen kelt fel.

Lili rákészülve várta a napfelkeltét: olvasott és számítógépezett 🙂

Mindenki készülődik, állítgatja a távcsövét, és sétál, hogy ne fagyjon meg.

Péter fotóz, egész távcsőarzenál áll a rendelkezésre.

Látogatók figyelik az átvonulást napnéző szemüveggel, binokulárral és távcsővel.

Áfonya és a jól ismert rajzolókészletem.

Látogatók nézik a Nap kivetített képét a notebook-on.

Lili Mzs kalapjában 🙂

A végén még egy kis bolygózásra is volt idő: Pillecukor bolygó, Menta bolygó és Kék-menta bolygó, Csokibolygó, Medvecukorbolygó, Citrombolygó (gyurmából).

Végül de nem utolsó sorban egy kis humor, ami az átvonuláshoz kapcsolódik:

Ajánljuk...