Észlelésfeltöltő vagy Facebook? Lehetőleg mindkettő!

A válaszok a feltett kérdésekre

A hasonló gyökér okra visszavezethető válaszokat általánosabb kategóriákba soroltam, ennek alapján egy átláthatóbb kép jött ki, ami igen tanulságos. 

Általánosított válaszok

Rövid következtetések:

• A válaszadók nagyobbik része elsősorban motiválatlan az észlelésfeltöltő használatára. Ennek fő oka, hogy a Facebook-al ellentétben onnan nem érkeznek visszajelzések.
• Másodlagos ok, hogy a felhasználói felületet nem szeretik.
• Végül, néhányan nem ismerik az észlelésfeltöltőt, nem hallottak róla, vagy kezdőként bátortalanok.
• A felmérés csak a Napészlelő Facebook csoportban történt, de nem lepődnék meg, ha más, az asztrofotózás fő területeinek számító, és a közösségi médiában leginkább megjelenő szakcsoportok (pl. Hold, Bolygók, mélyég) esetén is hasonló eredmény születne. (Eközben mindez semmit nem mond az észlelésfeltöltőt rendszeresen, vagy csak azt használók szokásairól, véleményéről.)

A másodlagos ok (felhasználói élmény, kezelhetőség) az egyszerűbben javítható – várhatóan megoldja vagy sokat javíthat rajta az új, tesztelés alatt álló észlelésnapló elindítása, mely modernebb, könnyebben használható felületet nyújt. Néhány hónap használat, az első nehézségek, “baby sitting” időszak után valószínűleg a tagság nagyobb része jobban fogja kedvelni, mint a korábbi, mára régies hatású (old school) felületet.

A motiváción azonban ez önmagában szerintem nem, vagy csak kis mértékben, kezdetben javít. A technikai eszközök széles körű elérhetővé válásával az asztrofotózással foglalkozók száma érzékelhetően növekszik, az ezzel foglalkozók jelentős része a közösségi médiában szerveződik. A felhasználói szokások és platformok abba az irányba terelik a felhasználókat, hogy visszajelzésre, reakcióra vágynak, ami amúgy is alapvető, természetes emberi igény. Kérdés, hogy lehet-e az észlelésfeltöltőt olyan funkciókkal gazdagítani, amelyek ezt az igényt is valamennyire kielégítik. Közösségi média funkciókat nem nagyon érdemes építeni, nem cél a Facebookal versenyezni, és az adatgyűjtés nem egy „like vadász” felület. Azt talán érdemes megfontolni, hogy az észlelésekhez a felhasználók szöveges hozzászólást fűzhessenek, ami egyébként is hasznos funkció lehet, és egyúttal visszajelzést is ad. Ezt nem is nehéz implementálni.

Egy másik, szerintem fontosabb szempont, hogy az észlelésfeltöltőnek alapvetően más a célja, mint a Facebook csoportnak. Az FB elsősorban – és a közösségi média általában – a széles közönség által elérhető, közösségi alkalmazás, ahonnan szinte azonnali visszajelzés érkezik. Az észlelésfeltöltő egy szűkebb, elsősorban amatőrcsillagász tagság speciális célt szolgáló alkalmazása. Célja elsődlegesen nem a visszajelzések és az egyéni önkifejezés és elégedettség elérése, hanem az észlelések, adatok hosszú időtávon való gyűjtése, elemzése (v.ö. Rudolf Wolf munkássága). Ez a csillagászat – amatőr és hivatásos egyaránt – történelmileg is általánosan ismert és fontos megközelítése. Ezt a szemléletmódot leginkább tájékoztatással, edukációval, kommunikációval lehet elérni. Ennek módját érdemes átgondolni. Jó lenne elérni, megszólítani azokat, akik a fotók elkészítésén túl fogékonyak az észlelési információk rögzítésére is. Esetleg, ha valakinek van mindehhez ötlete, javaslata, véleménye, ne tartsa magában, küldje el egy e-mailben.

Végül, az alábbi táblázatban a teljesség igénye nélkül összegyűjtöttem pár szempontot, jelölve, hogy a két szóban forgó alkalmazásra melyek jellemzőek. Látható, hogy a két felület célja és szempontjai alapvetően mások.

Szín magyarázat: