A VII. Napórás Találkozó 2011.09.17., Nagykanizsa
A találkozó résztvevőit Marton Géza (MCSE napórás
szakcsoport vezetője) és
Vilmos Mihály (Nagykanizsai Amatőrcsillagász
Egyesület) köszöntötte. A kb. 30 főnyi hallgatóság nagyon érdekes előadásokat
hallgathatott meg. Ezek a következők voltak.
Keszthelyi Sándor: A világ
legnagyobb napórája? (Avagy lehet-e a pécsi TV toronyból napórát csinálni)
Herczeg Tamás: Athén a Szelek tornya.
Marton Géza: A legrégebbi megtalált napóra.
Göczey András: A Kheopsz piramis napórája.
Székely Péter: Az idő felfogás a reneszánsz
művészetben.
Vilmos Mihály: Analemma napóra Nagykanizsán.
Marton Kata, Marton
Géza: Szabó Lőrinc: Mozart hallgatása közben.
Az előadások után, ebéd
következett a Tiszti kaszinóban.
Majd a Canis Maior Napobszervatóriumot
tekintették meg a résztvevők,
akik egy pillantást vethettek központi
égitestünkre az átalakított Coronado PST+70/700-as refraktorral. Ezt követte a
már szokásos napórás séta, aminek keretében Nagykanizsa napóráit,
illetve a 17-ik
hosszúsági foknak emléket állító földgömböt nézték meg. A sétából visszatérve a
művelődési központ mellet gyakorlatban is megnézhették a résztvevők egy
analemma napóra készítését. Akiknek ezután is még maradt kedve és ereje, azok
kijöttek Becsehelyre a Canis Minor Obszervatóriumhoz, ahol szabad tűzön készült
sült kolbász, virsli, szalonna, zsíros kenyér, lila hagyma, sör, bor, pálinka,
azaz igazi zalai g-asztro piknik várta a megfáradt napórásokat.
A vacsora
elfogyasztás után gyönyörködhettek a 12m magas kilátóból a pompás panorámában,
majd a sötétség beálltával a 40cm-es Schmidt-Cassegrain távcső képességeivel
ismerkedhettek meg a már-már erejük végén járó résztvevők. Ezzel egy időben
Vilmos Mihály a HSMK előtt tartott távcsöves bemutatót. Nagyon jó hangulatban
búcsúztunk el a résztvevőktől, akik élményekkel feltöltődve térhettek haza.
