A Magyar Csillagászati Egyesület 2021-ben ünnepli alapításának 75. évfordulóját. Az ország legnagyobb múltú, legnagyobb taglétszámú csillagászati szervezeteként várjuk tagjaink sorába az érdeklődőket. Minden korosztályból várjuk azokat, akik csillagászati közösségben szeretnék tudásukat bővíteni, megfigyeléseket végezni, és tagdíjukkal, önkéntes munkájukkal is támogatnák a csillagászat népszerűsítését, az amatőrcsillagászat művelését. Mindenkit arra kérünk –...
Decemberben jelenik meg évkönyvünk sok-sok előrejelzéssel, érdekes ismeretterjesztő cikkel. 2021-es jelenségek, előrejelzések, évfordulók, továbbá cikkek, beszámolók a hazai csillagászati intézmények munkájáról. A tagságukat 2021-re megújító MCSE-tagok, illetve az újonnan belépők az évkönyvet illetményként kapják. A tagdíj összege 2021-re 9500 Ft (illetménykiadványaink: Meteor csillagászati évkönyv 2021 és a Meteor c. egyesületi...
Csütörtökön, január 15-én jut bolygónkhoz legközelebb, mintegy 90 millió km-re a Mars, könnyen azonosítható az esti égen. Pólussapkája, légkörétől homályos pereme és a felszíni vöröses por takarója kisebb távcsővel is látható. Hol tudjuk távcsőben megnézni? Nézzünk fel az esti égre, és ha derült, könnyen megtaláljuk a Marsot. Még akár Budapestről is jól látszik a bolygó,
A C/2024 G3 (ATLAS) üstökös 2025. január 13-án éri el napközelségét és már előtte olyan fényes volt, hogy a hajnali szürkületben észlelhető. Azonban legnagyobb fényessége időszakában túl közel lesz a Naphoz, ami nagyon megnehezíti a megfigyelését. A C/2024 G3 (ATLAS) üstököst 2024. április 5-én fedezte fel Tyler Linder az ATLAS (Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System)
Egy véletlen felfedezésnek köszönhetően bővült a csillagászok szótára a millinóva kifejezéssel. Nemrégiben a Kis- és a Nagy Magellán-felhőben sikerült azonosítani 28 újfajta röntgenforrást, amelyek robbanásszerű csillagkitörésekhez köthetők. Emellett fény derült arra is, hogy talán 8 éve is sikerült egy ilyen eseményt detektálni, amelyet akkor még nem tudtak osztályozni a csillagászok. Jelenleg nem teljesen ismert, hogy
Az új év látványos csillagászati jelenségekkel kezdődött, a sorban az első a holdsarló és a ragyogó Vénusz együttállása volt január 3-án, a kora esti égen. Balázs Gábor, Dabas Nem is tudom mikor tudtam utoljára együttállást fotózni, de január 3-án este szép derült ég volt, éppen akkor, amikor a Vénusz és a 15%-os holdsarló egymáshoz igen
Egy nemrégiben megjelent kutatás eredményei alapján a legismertebb törpebolygó, a Pluto évmilliárdokkal ezelőtt egy jeges „csókkal” fogta be legnagyobb holdját, a Charont. Az új eredmények azt is megmagyarázzák, hogy miként foghatott be a Pluto egy vele összemérhető égitestet. A tanulmányt megjelentető kutatócsoport úgy gondolja, hogy a Pluto-Charon rendszer két, a Naprendszer peremén található Kuiper-övben keringő,
