Fényesen ragyog az éjszakai égbolton a Mars, amely január 29-én kerül szembenállásba a Nappal. Vörös színe eltéveszthetetlen, még a laikusok számára is könnyen felismerhető.
Szeptember 7-én 19 órától bolygóészlelő estet tartunk a Polarisban a bolygók megfigyelése iránt érdeklődők számára.
Egy most napvilágot látott tanulmány szerint az 1908-ban Szibériában bekövetkezett Tunguz-eseményt okozó meteoroid vagy kisbolygó végül is kipattant a földi légkörből, és még ma is a Nap körül keringhet, így a jövőben akár újra lecsaphat bolygónkra vagy a Holdra is. Június 30. a kisbolygókról szóló ismeretterjesztés nemzetközi világnapja, az Aszteroida Nap (Asteroid Day), amelyet 2014-ben
A NASA TESS űrtávcsövének mérései segítenek jobban megértenünk az egyik legforróbb exobolygó, a KELT-9b bizarr világát. A planétával kapcsolatos új kutatási eredményeket ismertető szakcikk a The Astronomical Journal folyóiratban jelent meg június 5-én. A nagyjából 670 fényévre lévő, a Cygnus (Hattyú) csillagképben látszó KELT-9b jelű exobolygót 2017-ben fedezték fel, amikor elhaladt a csillaga előtt –
A magyar amatőrcsillagászok körében is megindult a “hajsza” a C/2020 F3 (NEOWISE) üstökös után. Nem csoda, hiszen évek óta nem volt ilyen fényes üstökös egünkön. Molnár Iván, Farkasd-Szomola, Szlovákia Egyetlen probléma van csak a NEOWISE-üstökössel: még legkedvezőbb láthatósága idején is alacsonyan lesz a látóhatár felett a hajnali, majd később a kora esti égbolton. Ez megnehezíti
A hónapok óta nagy reményekkel várt C/2020 F3 (NEOWISE) üstökös elérte napközelségét, és miután egy hete nagyon jól mutatott a SOHO napkutató szonda felvételein, az első földfelszíni fotókon sem okozott csalódást. Ha így folytatja, júliusban lehet egy igazi nyári üstökösünk, amely a hónap közepén akár szabad szemmel is megpillantható lesz. A Napunkat jelentősebben megközelítő, és
A Nature Geoscience nemzetközi tudományos folyóiratban publikált legújabb eredmények szerint folyékony óceán lehetett a Pluto felszínén, ami idővel megfagyott. Sőt, az sem kizárható, hogy az akkréció során elegendő hő szabadult fel ahhoz, hogy akár a mai napig folyékony víztömeg rejtőzzön a jeges kéreg alatt. Ez a hot start elmélet ellenkezik a tradicionális elképzeléssel, miszerint a
