2010. december – óbudai napórák
Városrészünk sok titkot rejt, ilyenek a napórák, melyek csendben mérik az idő múlását. Csak süssön a Nap!
Városrészünk sok titkot rejt, ilyenek a napórák, melyek csendben mérik az idő múlását. Csak süssön a Nap!
Hónap témája rovatunkban rendszeresen adunk hírt az éppen megfigyelhető égi látványosságokról; leírásokkal, keresőtérképekkel, egyéb háttérinformációkkal szolgálunk a megfigyelhető égitestekről. Csillagvizsgálónk a bemutatások alkalmával is ezen objektumokra koncentrál – de mit tegyünk, ha saját műszerre vágyunk az égi csodák megfigyeléséhez?
A Tejúthoz legközelebbi spirálgalaxis népszerű fotótéma az őszi időszakban, de nem is gondolnánk, hogy a szép felvételeken a csillagváros mennyi egyedi objektuma látható.
Szeptember 21-én kerül szembenállásba a bolygók királya, a hatalmas Jupiter, melynek megfigyelése minden távcsővel hálás feladat, különösen az előttünk álló években, hiszen horizont feletti magassága egyre kedvezőbben alakul.
Az augusztus a meteorok hónapja, különösen igaz ez az idei esztendőre, hiszen a Perseida maximum kedvező holdfázis mellett lesz, ám a híres meteorraj mellett ilyenkor több kisebb áramlat is színesíti az éjszakát, melyeknek magyar vonatkozásai vannak.
Lassan egy évtizede nem tudunk megszabadulni a Niburu, vagy mostanában Nibiru nevű égitesttől, pedig már 2003-ban be kellett volna csapódnia, elhozva a világvégét, a sorban a háromszázhetvenkettediket, de biztos, hogy nem az utolsót.
Csak néhány éve jöttek divatba, de mára az egyik leggyakoribb bejelentés forrásává váltak a "titokzatos égi fények".
A modern csillagászat történetének egyik legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó eseménye a Halley-üstökös száz évvel ezelőtti, 1910 májusi földközelsége volt.
Hogyan bizonyosodhatunk meg róla, hogy egy furcsa kinézetű kődarab
valóban az égből hullott meteorit?
Egy friss tanulmány szerint, amely a különböző tudományterületek utóbbi húsz év alatt elért eredményeit
rendszerezte és tekintette át, szinte bizonyos, hogy egy kisbolygó becsapódása okozta a dinoszauruszok
kihalását.
Három új csillagászati könyv jelent meg: a Vénusz formakincse, a Mars felfedező és a Folyadékok a Naprendszerben munkák bolygószomszédjaink jellemzőit mutatják be akár gyerekeknek is. 2023 márciusa óta lehet könyvesboltban kapni Bérczi Szaniszló „kis atlasz” sorozatának két új kötetét és egy új Mars témájú atlaszt, kifejezetten gyerekeknek, Hargitai Henrik tollából és tördelésével. A kiadványok az
Az Európai Űrügynökség, az ESA (European Space Agency) Gaia-küldetése már közel kétmilliárd csillagról gyűjtött minden korábbinál pontosabb asztrometriai és fotometriai megfigyelési anyagot. Ennek az óriási adatmennyiségnek az értelmezéséhez most az érdeklődő nagyközönség segítségét is kérik a program munkatársai. A hatalmas mennyiségű megfigyelési adatot elsősorban természetesen nagy teljesítményű számítógépekkel, a gépi tanulás és mesterséges intelligencia legmodernebb
A C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) üstökös legnagyobb fényességét 2024 őszén éri majd el és várhatóan szabad szemmel is jól látható lesz. Optimista előrejelzések szerint az üstökös az összfényességét tekintve fényesebb lehet az ég legfényesebb csillagainál is. Az égitest megismerésének története 2023. február 22-én kezdődött, amikor a dél-afrikai Sutherland Obszervatórium 0,5 méteres, f/2 fényerejű Schmidt-teleszkópjával az ATLAS
Lassan hozzászokhatunk, hogy a tavaly üzembe állított James Webb-űrtávcső megfigyelései hetente cáfolnak meg, illetve kényszerítenek felülvizsgálatra jól megalapozott csillagászati elméleteket. Ezúttal a galaxis-keletkezéssel kapcsolatos ismereteinken van a sor. A csillagászok a NASA, az ESA és a CSA műszerparkjának új zászlóshajójával, a James Webb-űrtávcsővel a legfrissebb vizsgálatban hat nagyon távoli, ugyanakkor hatalmas tömegű galaxisjelöltet fedeztek fel
A Tű-galaxis az egyik legnevesebb példája az éléről látható spirálgalaxisoknak. Szinte pontosan a fősíkja felől látunk rá. A neve is innen ered, hiszen vizuálisan egy igen keskeny fénysávként jelenik meg az égbolton. Nagyobb távcsövekben és az asztrofotókon a spirálkarokban található por is felfedezhető. Fényes Lóránd, Balatonalmádi A galaxis egyébként nagyon hasonlít a mi galaxisunk, a Tejútrendszer