2010. december – óbudai napórák
Városrészünk sok titkot rejt, ilyenek a napórák, melyek csendben mérik az idő múlását. Csak süssön a Nap!
Városrészünk sok titkot rejt, ilyenek a napórák, melyek csendben mérik az idő múlását. Csak süssön a Nap!
Hónap témája rovatunkban rendszeresen adunk hírt az éppen megfigyelhető égi látványosságokról; leírásokkal, keresőtérképekkel, egyéb háttérinformációkkal szolgálunk a megfigyelhető égitestekről. Csillagvizsgálónk a bemutatások alkalmával is ezen objektumokra koncentrál – de mit tegyünk, ha saját műszerre vágyunk az égi csodák megfigyeléséhez?
A Tejúthoz legközelebbi spirálgalaxis népszerű fotótéma az őszi időszakban, de nem is gondolnánk, hogy a szép felvételeken a csillagváros mennyi egyedi objektuma látható.
Szeptember 21-én kerül szembenállásba a bolygók királya, a hatalmas Jupiter, melynek megfigyelése minden távcsővel hálás feladat, különösen az előttünk álló években, hiszen horizont feletti magassága egyre kedvezőbben alakul.
Az augusztus a meteorok hónapja, különösen igaz ez az idei esztendőre, hiszen a Perseida maximum kedvező holdfázis mellett lesz, ám a híres meteorraj mellett ilyenkor több kisebb áramlat is színesíti az éjszakát, melyeknek magyar vonatkozásai vannak.
Lassan egy évtizede nem tudunk megszabadulni a Niburu, vagy mostanában Nibiru nevű égitesttől, pedig már 2003-ban be kellett volna csapódnia, elhozva a világvégét, a sorban a háromszázhetvenkettediket, de biztos, hogy nem az utolsót.
Csak néhány éve jöttek divatba, de mára az egyik leggyakoribb bejelentés forrásává váltak a "titokzatos égi fények".
A modern csillagászat történetének egyik legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó eseménye a Halley-üstökös száz évvel ezelőtti, 1910 májusi földközelsége volt.
Hogyan bizonyosodhatunk meg róla, hogy egy furcsa kinézetű kődarab
valóban az égből hullott meteorit?
Egy friss tanulmány szerint, amely a különböző tudományterületek utóbbi húsz év alatt elért eredményeit
rendszerezte és tekintette át, szinte bizonyos, hogy egy kisbolygó becsapódása okozta a dinoszauruszok
kihalását.
Az európai ESA és a japán JAXA űrügynökségek együttműködésében elkészült és üzemelő BepiColombo bolygószonda 2018 októberében indult hosszú útjára a Naprendszer legbelső és legforróbb bolygójához, a Merkúrhoz. Az összesen hét évig, 2025-ig tartó odaút során számos hintamanőverrel módosítják az űreszköz útvonalát, míg végül pályára áll majd a célpontja körül. A szonda előkészületeiről és eddigi útjáról
Az elmúlt időszakban mindenki a bolygósorról kérdezett, de az igazi látványosság ennek árnyékába került. 28-ig látható a bolygósor, 26-án hajnalban viszont egy csodás és egyben különleges együttállást láthattunk hajnalban, ami a június 17. és 28. közötti időszak csúcspontja is lehet. Balázs Gábor, Dabas Épp kelt a Fiastyúk nyílthalmaz, amikor még a helyszínt kerestem. Aggódtam picit,
Bárki hozzájárulhat a Jupiter légkörének kutatásához a Minnesotai Egyetem NASA támogatta új citizen science, avagy a közösségi tudományhoz tartozó projektjében. Az önkéntesek a Juno keringőegység több tízezer lenyűgöző felvételének kategorizálásával segíthetik a tudomány fejlődését, mindehhez pedig csupán egy internetes böngészőre és lelkesedésre van szükség. A Jupiter több mint 740 millió kilométer távolságra van a Földünktől,
Két új tudományos eszközt választottak be az Artemis küldetés kereskedelmi szállítmányainak egyre növekvő sorába a NASA szakemberei. Ez volt az űrügynökség Payloads and Research Investigations on the Surface of the Moon (PRISM) pályázati felhívásának második fordulója, a kiválasztott két eszközt pedig a NASA Commercial Lunar Payload Services (CLPS) kezdeményezésének keretein belül fogják a Holdra szállítani,
Amikor kezdjük úgy gondolni, hogy már értjük a rejtélyes gyors rádiókitöréseket (FRB-ket), az új észlelésekből kiderül, hogy még mindig van mit tanulnunk. A milliszekundumos rádiókitörések általában a galaxisunktól távol eső forrásokból erednek. 2020-ban azonban a Tejútrendszer magnetárja gyors rádiókitöréshez hasonló sugárzást bocsátott ki, csak annál jóval gyengébbet. Továbbra is rejtély volt, hogy egy magnetár hogyan