2010. december – óbudai napórák
Városrészünk sok titkot rejt, ilyenek a napórák, melyek csendben mérik az idő múlását. Csak süssön a Nap!
Városrészünk sok titkot rejt, ilyenek a napórák, melyek csendben mérik az idő múlását. Csak süssön a Nap!
Hónap témája rovatunkban rendszeresen adunk hírt az éppen megfigyelhető égi látványosságokról; leírásokkal, keresőtérképekkel, egyéb háttérinformációkkal szolgálunk a megfigyelhető égitestekről. Csillagvizsgálónk a bemutatások alkalmával is ezen objektumokra koncentrál – de mit tegyünk, ha saját műszerre vágyunk az égi csodák megfigyeléséhez?
A Tejúthoz legközelebbi spirálgalaxis népszerű fotótéma az őszi időszakban, de nem is gondolnánk, hogy a szép felvételeken a csillagváros mennyi egyedi objektuma látható.
Szeptember 21-én kerül szembenállásba a bolygók királya, a hatalmas Jupiter, melynek megfigyelése minden távcsővel hálás feladat, különösen az előttünk álló években, hiszen horizont feletti magassága egyre kedvezőbben alakul.
Az augusztus a meteorok hónapja, különösen igaz ez az idei esztendőre, hiszen a Perseida maximum kedvező holdfázis mellett lesz, ám a híres meteorraj mellett ilyenkor több kisebb áramlat is színesíti az éjszakát, melyeknek magyar vonatkozásai vannak.
Lassan egy évtizede nem tudunk megszabadulni a Niburu, vagy mostanában Nibiru nevű égitesttől, pedig már 2003-ban be kellett volna csapódnia, elhozva a világvégét, a sorban a háromszázhetvenkettediket, de biztos, hogy nem az utolsót.
Csak néhány éve jöttek divatba, de mára az egyik leggyakoribb bejelentés forrásává váltak a "titokzatos égi fények".
A modern csillagászat történetének egyik legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó eseménye a Halley-üstökös száz évvel ezelőtti, 1910 májusi földközelsége volt.
Hogyan bizonyosodhatunk meg róla, hogy egy furcsa kinézetű kődarab
valóban az égből hullott meteorit?
Egy friss tanulmány szerint, amely a különböző tudományterületek utóbbi húsz év alatt elért eredményeit
rendszerezte és tekintette át, szinte bizonyos, hogy egy kisbolygó becsapódása okozta a dinoszauruszok
kihalását.
Majdnem pontosan egy évvel ezelőtt, 2022. szeptember 27-én az emberiség a NASA sikeres DART (Double Asteroid Redirection Test) küldetése révén először változtatta meg jelentősen egy égitest pályáját. A jelentős eseménytől több cikkünkben is beszámoltunk. A (65803) Didymos kisbolygó Dimorphos nevű, 170 m átmérőjű kísérőholdacskájába csapódó űrszonda 33 perccel rövidítette le a két égitest egymás körüli
A Jupiter Europa holdja a Naprendszer azon maroknyi világainak egyike, amelyek potenciálisan életre alkalmas körülményeket rejtenek magukban. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a vízjég-kéreg alatt folyékony, sós óceán és sziklás tengerfenék található. A bolygókutatók azonban nem erősítették meg, hogy az óceán tartalmazza-e az élethez szükséges vegyi anyagokat, különösen a szenet. A csillagászok a NASA James Webb-űrteleszkóp
A NASA OSIRIS-REx űrszondája által a Bennu kisbolygó felszínéről gyűjtött anyagmintát szállító kapszula simán földet ért a tervezett helyen és időben. A NASA OSIRIS-REx (Origins, Spectral Interpretation, Resource Identification, Security, Regolith Explorer) űrszondája 2016.szeptember 8-án, vagyis jó hét évvel ezelőtt indult útnak a (101955) Bennu földközeli kisbolygóhoz azzal a céllal, hogy közelről tanulmányozza és a
Egy neutroncsillag olyan, mintha két naptömegnyi anyagot sűrítenénk egy csupán 12 kilométeres labdába. Felszínén a gravitáció olyan nagy, hogy az atomokat és a molekulákat magokká préseli, az elektronokat pedig protonokba nyomja, neutronokká alakítva őket. Mivel ekkora erők munkálkodnak rajta, azt gondolhatnánk, hogy tökéletesen sima a felszíne. Ez azonban tévedés: a neutroncsillagokon még hegyeket is találunk
Egy nemzetközi kutatócsoport Neptunuszhoz hasonló méretű bolygót fedezett fel, amely azonban sűrűbb, mint az acél. A csillagászok szerint a planéta összetételét egy hatalmas ütközés tette ilyenné. A TOI-1853b jelű exobolygó tömege majdnem kétszerese a hasonló méretű ismert bolygókénak, a sűrűsége pedig rendkívül nagy (közel 10 gramm köbcentiméterenként), ami azt jelenti, hogy nagyobb benne a kőzetek