Gyermekszakkör a Polarisban
Szeptember 27-én ismét indul a „kisszakkör” a Polaris Csillagvizsgálóban, a 8-12 éves korosztály számára. Az első szakköri foglalkozás kezdési időpontja 17:00 óra, a helyszín a csillagvizsgáló előadóterme.
Szeptember 27-én ismét indul a „kisszakkör” a Polaris Csillagvizsgálóban, a 8-12 éves korosztály számára. Az első szakköri foglalkozás kezdési időpontja 17:00 óra, a helyszín a csillagvizsgáló előadóterme.
Újra itt a szakköri szezon! Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló ifjúsági szakkörét a 13-19 éves korosztály számára ajánljunk. Az első foglalkozás szeptember 21-én 18 órakor kezdődik. Ha érdekel a csillagászat és az űrkutatás, itt a helyed!
Szeptember 25-én lesz gyermekszakkörünk első foglalkozása az új tanévben. A szerdai foglalkozásokon való részvétel egyedüli feltétele az MCSE-tagság.
Felhívjuk tagjaink és látogatóink figyelmét, hogy augusztus 8-11. között és 20-án zárva tartunk.
A látványos asztrotájképeket bemutató tárlatnak az óbudai Polaris Csillagvizsgáló ad otthont. Megnyitó július 30-án 19 órakor.
Itt a vakáció, ha érdekel a csillagászat,
gyere csillagász szakkörbe! Előadások, foglalkozások, közös
távcsövezések – akár késő éjszaka is! Fedezd fel velünk a csillagok
világát!
Tájékoztatjuk barátainkat, hogy a Polarisból jelenleg kora este, kb. 22:00-ig lehet megfigyelni az üstököst a szürkületi égen, természetesen csak derült idő esetén!
Karácsony közeledtével ajánljuk csillagászat iránt érdeklődő tagjaink és
barátaink figyelmébe kiadványainkat, amelyek között találunk önmagukban
is olvasmányos írásokat, de akár az égbolt alatti munkához is jól
használható térképeket, atlaszokat – valamennyi hasznos kiegészítője az
új vagy már meglévő távcsőnek.
A Polaris Csillagvizsgálóban augusztus 11-én 21 órától hajnali 4-ig
várjuk az érdeklődőket közös csillaghullásra – derült idő esetén.
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi