2013. december: Jupiter, a bolygókirály
Új könyvet adott ki a Magyar Csillagászati Egyesület a legek királyáról, Naprendszerünk legnagyobb bolygójáról. Lapozzunk bele a kötetbe!
Új könyvet adott ki a Magyar Csillagászati Egyesület a legek királyáról, Naprendszerünk legnagyobb bolygójáról. Lapozzunk bele a kötetbe!
Az utóbbi húsz év legfényesebb nóvája a Nova Delphini 2013. Októberi témánk: pillantás a nóvák és törpenóvák világába. Vigyázat, robbanunk!
Cikkünk második részében az olyan csillagok fejlődését vizsgáljuk meg, amelyek tömege sokkal nagyobb, mint a Napé. Milyen úton jutnak el ezek a csillagok a robbanásig?
Július 25-én egy szupernóva jelent meg az M74 jelű galaxisban, mely amatőr távcsövekkel is megfigyelhető. Milyen mechanizmusok indítják el ezeket a robbanásokat, valamint hogyan fejlődnek a robbanást követően? Ezekre a kérdésekre válaszolunk két részes cikkünkben.
Itt a vakáció, ha érdekel a csillagászat,
gyere csillagász szakkörbe! Előadások, foglalkozások, közös
távcsövezések – akár késő éjszaka is! Fedezd fel velünk a csillagok
világát!
A napfolttevékenység "gyengélkedése" nem egyedülálló jelenség az emberiség történetében.
Ötven éve fedezték fel a kvazárokat (csillagszerű rádióforrásokat), a világegyetem kozmikus "világítótornyait".
A déli égen alacsonyan látható Nyúl csillagképnek nincs köze a húsvéti nyúlhoz. Annál több az Orionhoz és Ptolemaioszhoz!
2013-ban két fényes üstököst
is láthatunk szabad szemmel, a PANSTARRS és az ISON nevű üstökösöket. Mi rejlik
a napsúroló üstökösök mögött, honnan jönnek ezek a titokzatos égi vándorok?
A 2012-es év végéig a Kepler űrtávcsővel 105 exobolygót azonosítottak a Hattyú, Sárkány és a Lant csillagképben. Tekintsük át az elmúlt 3 és fél évet!
Az elmúlt napokban végigfutott egy szenzációsnak hangzó hír a sajtón, miszerint a Föld belső magjának a forgása megállt, vagy hamarosan meg fog állni. A bátrabbak még azt is hozzátették, hogy ezután meg majd visszafelé fog forogni bolygónk belseje. Nos, a hír ebben a formában nem igaz, vagy legalábbis rendkívül félrevezető, noha van némi valóságalapja. Lássuk,
A legtöbb galaxis középpontjában található szupermasszív fekete lyuk, amiknek a tömege néhány százezer és néhány milliárd naptömeg között változik. Megfigyelni viszont nem egyszerű őket, hatalmas gravitációs vonzásuk miatt még a fény sem tud kiszökni belsejükből – ha egy csillag viszont a közelükbe ér, észlelhetővé teszi a fekete lyukat is. A túl közel merészkedő csillagokat széttépik
A 2023 BU jelű teherautó vagy busz méretű kisbolygó a Föld körül keringő geostacionárius mesterséges holdak pályáinál is közelebb száguldott el bolygónktól péntek éjjel és belátható ideig nem fog ütközni velünk. A 2023 BU kisbolygót Gennagyíj Boriszov amatőrcsillagász fedezte fel aKrím-félszigeten levő Naucsníj városa közelében levő obszervatóriumban. Mint kiderült, a felfedezése után már csak öt
A Selyemgubó-köd mintegy 3900 fényév távolságban található, átmérője körülbelül 15 fényév. Összetett szerkezete (emissziós, reflexiós és sötét ködök) miatt rendkívül látványos célpont. Galambos Gábor, Tiszasziget-Csomorkány A Selyemgubó-köd a Hattyú csillagképhez tartozó csillaghalmaz és ködösség társulása. Az alkalmazott 800 mm-es fókusztávolság és APS-C szenzorméret esetében maga a köd a látómező csak kisebb részét tölti ki. A választott célobjektum különlegessége, hogy emissziós,
Erőteljes robbanások, úgynevezett rövid gammakitörések (GRB-k) archív adatainak átvizsgálása közben a csillagászok olyan sugárzásmintázatokat találtak, amelyek egy szupernehéz neutroncsillag rövid életére utalnak, mielőtt fekete lyukká omlott volna össze. A szalmaláng-életű hatalmas égitestet valószínűleg két neutroncsillag ütközése teremtette. „700 olyan rövid GRB adataiban kerestük ezeket a jeleket, amelyeket a NASA Neil Gehrels Swift Obszervatóriuma, a Fermi-űrtávcső