2013. december: Jupiter, a bolygókirály
Új könyvet adott ki a Magyar Csillagászati Egyesület a legek királyáról, Naprendszerünk legnagyobb bolygójáról. Lapozzunk bele a kötetbe!
Új könyvet adott ki a Magyar Csillagászati Egyesület a legek királyáról, Naprendszerünk legnagyobb bolygójáról. Lapozzunk bele a kötetbe!
Az utóbbi húsz év legfényesebb nóvája a Nova Delphini 2013. Októberi témánk: pillantás a nóvák és törpenóvák világába. Vigyázat, robbanunk!
Cikkünk második részében az olyan csillagok fejlődését vizsgáljuk meg, amelyek tömege sokkal nagyobb, mint a Napé. Milyen úton jutnak el ezek a csillagok a robbanásig?
Július 25-én egy szupernóva jelent meg az M74 jelű galaxisban, mely amatőr távcsövekkel is megfigyelhető. Milyen mechanizmusok indítják el ezeket a robbanásokat, valamint hogyan fejlődnek a robbanást követően? Ezekre a kérdésekre válaszolunk két részes cikkünkben.
Itt a vakáció, ha érdekel a csillagászat,
gyere csillagász szakkörbe! Előadások, foglalkozások, közös
távcsövezések – akár késő éjszaka is! Fedezd fel velünk a csillagok
világát!
A napfolttevékenység "gyengélkedése" nem egyedülálló jelenség az emberiség történetében.
Ötven éve fedezték fel a kvazárokat (csillagszerű rádióforrásokat), a világegyetem kozmikus "világítótornyait".
A déli égen alacsonyan látható Nyúl csillagképnek nincs köze a húsvéti nyúlhoz. Annál több az Orionhoz és Ptolemaioszhoz!
2013-ban két fényes üstököst
is láthatunk szabad szemmel, a PANSTARRS és az ISON nevű üstökösöket. Mi rejlik
a napsúroló üstökösök mögött, honnan jönnek ezek a titokzatos égi vándorok?
A 2012-es év végéig a Kepler űrtávcsővel 105 exobolygót azonosítottak a Hattyú, Sárkány és a Lant csillagképben. Tekintsük át az elmúlt 3 és fél évet!
Az ősrobbanás utáni, alig 2 milliárd éves univerzum nagyrészt feltérképezetlen, nagy vöröseltolódású tartománya kulcsfontosságú az aktív galaxismagok (AGN) fejlődésének megértéséhez. Ezeknek az objektumoknak az elemzésével meghatározhatjuk, hogy az ősi univerzumban működő AGN-ek hasonlóan viselkedtek-e, mint a közvetlenebb kozmikus környezetünkben lévők. Ez a kérdés különösen izgalmas annak a fényében, hogy egyes kutatások szerint az aktív galaxismagok
A 2025-ös kozmológiai Gruber-díjat Ryan Cooke és Max Pettini kapjákmind az univerzum keletkezése utáni összetétele egyik kulcsfontosságú értékének meghatározásáért, mind pedig annak a módszernek a tökéletesítéséért, amely lehetővé tette számukra e mérés elvégzését. Cooke és Pettini egyenlő arányban osztoznak az 500 000 dolláros díjon, és mindketten arany kitűzőt kapnak egy később megrendezendő ünnepségen. A díj
A japán Hakuto-R Mission 2 (M2) űrszondája sikeresen Hold körüli pályára állt, a tervek szerint legkorábban június 5-én leszállhat a Hold északi poláris vidékének Hidegség Tengere (Mare Frigoris) nevű területére. Még ez év január 15-én az amerikai Firefly Aerospace és a japán Ispace magánvállalatok egy-egy űrszondája indult a floridai Kennedy Űrközpontból (Cape Canaveral) a SpaceX
Látványos jelenségeket nemcsak derült, felhőtlen égen láthatunk, de fátyolfelhős égen is – kis szerencsével. Május 14-én különösen szép komplex halójelenség jelentkezett egünkön. Ujvárosi Beáta, Vácrátót Északról vonuló fátyolfelhőzeten komplex halójelenség látszott a délelőtt folyamán. 10 óra előtt szép teljes 22 fokos és körülírt haló, majd hamarosan egy halvány, de teljes melléknap-ív is megjelent. Az észlelési
Az Univerzum legfényesebb és legnagyobb energiakibocsátású objektumai közé tartoznak a kvazárok. A „csillagszerű rádióforrás” elnevezés utal rendkívüli távolságukra (felbonthatatlan pontforrások) is. Jelenlegi ismereteink szerint ezek valójában millió-milliárd naptömegnyi fekete lyukak, amelyek környezetéből nagy intenzitással hullik befelé a környező anyag az akkréciós korongba, mielőtt átzuhan az eseményhorizonton. A bezuhanás közben az anyag több millió fokra hevül