Új Polaris-plakát
Csillagvizsgálónk népszerűsítésére új plakátot készítettünk. A plakát ingyenes, kérjük tagtársainkat, segítsenek kihelyezésében!
Csillagvizsgálónk népszerűsítésére új plakátot készítettünk. A plakát ingyenes, kérjük tagtársainkat, segítsenek kihelyezésében!
Újra itt a szakköri szezon! Ifjúsági szakkörünket a 14-19 éves korosztály számára ajánljunk. Az első foglalkozás szeptember 26-án lesz. Ha érdekel a csillagászat és az űrkutatás, itt a helyed!
Február 5-én újraindul a Kulin György Csillagászati Szabadegyetem. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Megnyílt a Polarisban Éder Iván asztrofotós kiállítása Az égbolt rejtett csodái címmel. A kiváló csillagfotográfus egzotikus déli és izgalmas északi objektumokról készített felvételeivel ismerkedhetünk meg.
Javában zajlik a Polarisban az Európai Csillagok című sorozat, melyben a kontinens csillagászatát mutatjuk be Kopernikusztól napjainkig.
Október 9-én kezdődik keddi sorozatunk, és még ezen a héten indulnak szakköreink! Nyilvános távcsöves bemutatóink október 16-án indulnak újra.
Tájékoztatjuk látogatóinkat és tagjainkat, hogy a Polaris
Csillagvizsgáló felújítás miatt zárva tart.
A csillagászati ismeretterjesztésben járatos, az égboltot és a távcsöves látnivalókat jól ismerő önkénteseket keresünk a Polaris programjaihoz.
Találkozzunk a Szaturnusszal a júliusi estéken, és ismerkedjünk meg a vele "szomszédos" csillagokkal, a Spicával és a Porrimával!
A déli égbolt Magyarországról láthatatlan szépségeit mutatja be Éder Iván asztrofotós kiállítása, mely a Polaris Csillagvizsgálóban tekinthető meg.




















A Tintahal-köd (Ou4) egy rendkívül halvány, türkizkék színű bipoláris ködösség, amelyet 2011-ben fedezett fel Nicolas Outters francia amatőrcsillagász az Sh2-129 vörös emissziós köd belsejében. A mintegy 2300 fényévre található objektumot egy nagytömegű csillag kifúvása hozta létre, különleges formája miatt kapta a „kozmikus tintahal” nevet. Krizsán Bence, Érd Még tavaly nyárról maradt meg a projekt, és mostanára jutottam
Olyan felvillanásokat észleltek a Hold árnyékos oldalán az űrhajósok, amelyek apró meteorikus szemcsék becsapódásaitól keletkezhettek – a sikeres azonosítást már évek óta várták a szakemberek. Sokan láttunk már hullócsillagot, hivatalos néven meteort az éjszakai égen. Ilyenkor egy-egy apró, többnyire borsó vagy cseresznye méretű szemcse csapódik be a Föld légkörébe. Hatalmas, akár többször 10 km/másodperces sebessége
Földnyugta és földkelte, teljes napfogyatkozás, becsapódó meteoroidok! Az Artemis II sikeresen megkerülte a Holdat, az űrhajósok immár hazafelé: a Föld felé vették útjukat. Űrhajósok még soha nem jártak ilyen nagy távolságra a Földtől: korábban az Apollo-13 jutott legtávolabbra, 400 171 kilométerre, az Artemis II április 6-án 406 771 km maximális távolságra jutott. 1970-ben az Apollo-13
Úton a Hold felé sikerült megörökítenie észlelőnknek az Artemis II-t. Halvány, jelentéktelen csillagnak látszik csupán, de tudjuk, hogy fedélzetén ott a négy űrhajós – legújabb küldötteink. Bánfalvy Zoltán, Zaragoza Nagy érdeklődés övezte a startot, gondoltam, megpróbálom megörökíteni én is a történelmi küldetést.Szerencsére a Nasa JPL Horizons ephemeris oldalán lehet rá koordinátákat számolni, így elvileg könnyű
A nevezetes napok és az ünnepek értelmezéséhez kell kevés matematika (talán számtani műveletek ismerete is elegendő) és kell némi csillagászat (bizony a csillagászat az, ami fontos szerepet töltött be naptárunk kialakításában és szabályozásában). A húsvéttal érkeztünk el legnehezebb naptári kérdésünkhöz! Mikor van húsvét? Miért nincs minden évben ugyanakkor? Mitől függ, hogy mikorra esik ez a