Új Polaris-plakát
Csillagvizsgálónk népszerűsítésére új plakátot készítettünk. A plakát ingyenes, kérjük tagtársainkat, segítsenek kihelyezésében!
Csillagvizsgálónk népszerűsítésére új plakátot készítettünk. A plakát ingyenes, kérjük tagtársainkat, segítsenek kihelyezésében!
Újra itt a szakköri szezon! Ifjúsági szakkörünket a 14-19 éves korosztály számára ajánljunk. Az első foglalkozás szeptember 26-án lesz. Ha érdekel a csillagászat és az űrkutatás, itt a helyed!
Február 5-én újraindul a Kulin György Csillagászati Szabadegyetem. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Megnyílt a Polarisban Éder Iván asztrofotós kiállítása Az égbolt rejtett csodái címmel. A kiváló csillagfotográfus egzotikus déli és izgalmas északi objektumokról készített felvételeivel ismerkedhetünk meg.
Javában zajlik a Polarisban az Európai Csillagok című sorozat, melyben a kontinens csillagászatát mutatjuk be Kopernikusztól napjainkig.
Október 9-én kezdődik keddi sorozatunk, és még ezen a héten indulnak szakköreink! Nyilvános távcsöves bemutatóink október 16-án indulnak újra.
Tájékoztatjuk látogatóinkat és tagjainkat, hogy a Polaris
Csillagvizsgáló felújítás miatt zárva tart.
A csillagászati ismeretterjesztésben járatos, az égboltot és a távcsöves látnivalókat jól ismerő önkénteseket keresünk a Polaris programjaihoz.
Találkozzunk a Szaturnusszal a júliusi estéken, és ismerkedjünk meg a vele "szomszédos" csillagokkal, a Spicával és a Porrimával!
A déli égbolt Magyarországról láthatatlan szépségeit mutatja be Éder Iván asztrofotós kiállítása, mely a Polaris Csillagvizsgálóban tekinthető meg.
A 66 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok kihalásához vezető aszteroidabecsapódásnál nincs is jobb példa arra, hogy egy kozmikus kődarab becsapódása Földünk felszínébe milyen pusztító hatású lehet. Most azonban a kutatóknak sikerült kimutatniuk azt, hogy ennél jóval korábban, 3,3 milliárd évvel ezelőtt is történhetett egy hatalmas aszteroidabecsapódás, amely a pusztítás helyett inkább segítséget nyújtott abban, hogy
2019-ben egy szupernagy tömegű fekete lyuk bekebelezett egy csillagot. Tulajdonképpen hihetetlen, hogy egy ilyen lenyűgöző esemény nemcsak az egyes galaxisokban számít mindennaposnak, ahol 10-100 ezer évente megtörténik, de a távcsöveink számára is, amelyeknek hála a csillagászok több millió galaxisban figyelhetik meg a táplálkozási szokásokat. Amikor Matt Nicholl (Queen’s University Belfast) és munkatársai megfigyelték a jelenséget,
A legújabb számítások szerint az alfa Centauri rendszerből kilökődött anyag egyenesen a Föld felé áramolhat. Még jó sokáig várat magára, hogy űreszközt küldjünk akár csak a legközelebbi csillagrendszerig is, ha egyáltalán valaha lehetséges lesz… De mi van akkor, ha egy rendszerből, mondjuk az alfa Centauriéból származó anyag elszáguldana a Föld mellett, és így tanulmányozhatóvá válna?
A Szaturnusz most végre csatlakozott a Naprendszer többi nagybolygójához, mint egy trójai kisbolygó irányító planétája. Trójai kisbolygóknak nevezzük azokat az égitesteket, amelyek egy adott bolygó és a Nap alkotta rendszer L4-es, illetve L5-ös jelölésű, stabil Lagrange-pontjaiban keringenek, a bolygóval azonos keringési idővel, a Naptól nézve 60 fokos szögtávolságban. A Lagrange-pontok azt az öt térrészt jelölik
A James Webb-űrtávcső újabb szenzációs eredménnyel örvendeztet meg bennünket: sikerült közvetlen képet alkotnia a napjainkig ezzel a módszerrel felfedezett, legkisebb tömegű exobolygóról. A detektáláshoz pedig az űrtávcsőnek versenyt kellett futnia az idővel: a bolygó ugyanis épphogy csak látszott, mielőtt belépett abba a térrészbe, amelyben központi csillaga vakító fénnyel ragyogja túl az elkövetkező 10 évben. Az