2012. december: A csillagok élete
Milyen életút vár a különböző tömegű csillagokra? Milyen életpálya vár a mi Napunkra? Mi az a HRD? Ezekre a kérdésekre próbálunk meg választ adni decemberben.
Milyen életút vár a különböző tömegű csillagokra? Milyen életpálya vár a mi Napunkra? Mi az a HRD? Ezekre a kérdésekre próbálunk meg választ adni decemberben.
A
Tejútrendszerhez
legközelebbi
spirálgalaxis
sok éven
át
a kutatások
középpontjában
volt. Nézzük
át,
mit is rejteget magában
a szomszéd
csillagváros.
Sajnálatos esemény indokolja e cikk megjelenését: augusztus 25-én Neil Armstrong eltávozott közülünk. Erre emlékezve áttekintjük az Apollo-programban elért legnagyobb eredményeket.
Az, hogy a geocentrikus világkép volt az általánosan elfogadott rendszer több mint ezer évig, talán mindenki számára ismert tény. De miért ezt a rendszert fogadták el, és miért volt szükség ennyi időre, hogy feltörjék Ptolemaiosz rendszerét?
Találkozzunk a Szaturnusszal a júliusi estéken, és ismerkedjünk meg a vele "szomszédos" csillagokkal, a Spicával és a Porrimával!
Hogyan látták eleink a Föld nővérét, a Vénusz bolygót a XIX. század végén? Van-e élet a Vénuszon? Ha van, milyen lehet?
A június 6-i Vénusz-átvonulásra való felkészülésként tartjuk meg a Vénusz hónapját a Polarisban.
A magyar irodalom egyik ismert csillagászati versét Vajda János írta. Azt is tudjuk, hogy hol, és azt is tudjuk, hogy melyik üstökös volt ihletője.
Minden évben március utolsó vasárnapjának hajnalán óráinkat kettő
óráról három órára, október utolsó vasárnapján pedig hajnali három
óráról kettő órára kell állítani. Miért kell az idő „természetes múlásába” beleavatkozni?
Pazar felvétel az északi égbolt legszebb, leglátványosabb gömbhalmazáról, távcsöves bemutatók kötelezően megtekintendő látványosságáról. Blahó Norbert, Orosháza A Messier 13 (M13 vagy NGC 6205) gömbhalmaz a Hercules csillagképben. Az északi égbolt egyik legismertebb gömbhalmaza. Az M13 gömbhalmazt Edmond Halley brit csillagász fedezte fel 1714-ben. Charles Messier pedig 1764. június 1-jén vette fel híres katalógusába. Nagyon sűrű
Jeles napok bőven akadnak áprilisban is. 12-én ünnepeljük az űrhajózás világnapját, 22-én a Föld napját. Van azonban egy kevésbé nemzetközi ünnepünk is, ez a költészet napja, április 11-én, József Attila születésnapján. Habár a költők világában a csillag, a csillagos ég, a Hold, a Nap gyakran előforduló szimbólumok, a versek a lehető legritkább esetben tekinthetők szabatos
A Magyar Csillagászati Egyesület legfontosabb, egyben legértékesebb forrásai közé tartoznak a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásai. Kérjük, támogassa hírportálunkat! Adószámunk: 19009162-2-43. Köszönjük! Az elmúlt bő két évtizedben – mióta lehetőség van a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlására – az adózók százai, ezrei tartották érdemesnek az MCSE-t arra, hogy ilyen módon is támogassák a magyarországi csillagászatot. Az 1%-os
A Nap, 501,845 nanométer hullámhosszon, az ionizált vas (Fe II) egyik spektrumvonalában. Amit esztétikában ez a kép nem tud, azt pótolja idegenségével: az egyébként fényesebb aktív régiók ebben a spektrumvonalban egyenesen sötétek, viszont a peremen túl protuberanciák mutatkoznak. Váradi Nagy Pál, Kolozsvár Valami új látnivalót kerestem a Napon, lévén hogy a klasszikusan használt eszközökkel és észlelt hullámhosszokon
Csillagászok egy csoportja olyan bolygót azonosított, amely két különleges csillag alkotta páros körül kering, de nem azok pályasíkjának közelében, hanem arra merőleges síkú pályán. Az eredmény az első komoly bizonyíték arra, hogy léteznek kettőscsillagok körül „poláris” pályán keringő bolygók. A meglepő felfedezést az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory, ESO) Nagyon Nagy Távcsöve (Very Large