2012. december: A csillagok élete
Milyen életút vár a különböző tömegű csillagokra? Milyen életpálya vár a mi Napunkra? Mi az a HRD? Ezekre a kérdésekre próbálunk meg választ adni decemberben.
Milyen életút vár a különböző tömegű csillagokra? Milyen életpálya vár a mi Napunkra? Mi az a HRD? Ezekre a kérdésekre próbálunk meg választ adni decemberben.
A
Tejútrendszerhez
legközelebbi
spirálgalaxis
sok éven
át
a kutatások
középpontjában
volt. Nézzük
át,
mit is rejteget magában
a szomszéd
csillagváros.
Sajnálatos esemény indokolja e cikk megjelenését: augusztus 25-én Neil Armstrong eltávozott közülünk. Erre emlékezve áttekintjük az Apollo-programban elért legnagyobb eredményeket.
Az, hogy a geocentrikus világkép volt az általánosan elfogadott rendszer több mint ezer évig, talán mindenki számára ismert tény. De miért ezt a rendszert fogadták el, és miért volt szükség ennyi időre, hogy feltörjék Ptolemaiosz rendszerét?
Találkozzunk a Szaturnusszal a júliusi estéken, és ismerkedjünk meg a vele "szomszédos" csillagokkal, a Spicával és a Porrimával!
Hogyan látták eleink a Föld nővérét, a Vénusz bolygót a XIX. század végén? Van-e élet a Vénuszon? Ha van, milyen lehet?
A június 6-i Vénusz-átvonulásra való felkészülésként tartjuk meg a Vénusz hónapját a Polarisban.
A magyar irodalom egyik ismert csillagászati versét Vajda János írta. Azt is tudjuk, hogy hol, és azt is tudjuk, hogy melyik üstökös volt ihletője.
Minden évben március utolsó vasárnapjának hajnalán óráinkat kettő
óráról három órára, október utolsó vasárnapján pedig hajnali három
óráról kettő órára kell állítani. Miért kell az idő „természetes múlásába” beleavatkozni?


















A felhők fölé emelkedve, sőt a sztratoszférából is részletes felvételeket készítettek a fogyatkozás teljességéről és a napkoronáról. Továbbá, kis ballonokkal felvételeket készítettek a Hold Föld felszínén átvonuló árnyékáról, és ennek légköri hatásait lehetett mérni a ballonok által felvitt műszerekkel. Az augusztus 12-i teljes napfogyatkozás jelenségének fél- és teljes árnyéka a Föld felszínén Oroszországban Észak-Szibériában és
Az IC 63, más néven a Cassiopeia szelleme (Ghost of Cassiopeia) 550 fényévre található a Cassiopeia csillagképben. Látványos gáz- és porfelhő. Karlowits-Juhász Márton, Bükki Csillagda Az IC 63 a fényes gamma Cassiopeiae közelében helyezkedik el, és egy nagyobb ködkomplexum része. A forró csillag erős sugárzása folyamatosan alakítja a köd anyagát. A felvétel 2026. szeptember 6-án hajnalban készült, a
Felfedezték Galaxisunk leggyorsabban mozgó csillagát, amely a Tejútrendszer középpontjában található fekete lyuk körül kering szédítő sebességgel (25 ezer km/s), ami a fénysebesség nyolc százalékát jelenti. Az S301 jelű csillagot az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Very Large Telescope Interferometer (VLTI) műszerével fedezték fel. A Nobel-díjas Reinhard Genzel, a kutatóprogram egyik alapítója szerint évtizedek óta tartó megfigyelések
A Vénusz felszínén uralkodó körülményeket sok szempontból hasonlíthatjuk a klasszikus pokol képéhez. 90 földi atmoszférának megfelelő légnyomás, 470 °C-os hőmérséklet – elegendő az ólom megolvasztásához – fogadná a látogatókat. Saját bolygónktól eltérően a felszín nem áll tektonikus lemezekből, így egészen a legutóbbi időkig elfogadott nézet volt, hogy a bolygó geológiailag gyakorlatilag teljesen inaktív. Az ETH
Veszprém új vertikális napórával gyarapodott: szeptember 5-én avatták Dr. Molnár János legújabb napóráját a Séd partján, a Fenyves Malomban. A Magyarországi Napórák Katalógusa (Manapka) jelenleg 915 hazai napóra adatait tartalmazza, elmondhatjuk, hogy nálunk egyfajta kultusza lett a napóráknak, az utóbbi években, évtizedekben egyre-másra létesülnek rögzített napórák. Parkokban, házfalakon, kertekben találkozunk ezekkel a csendes, „energiatakarékos” és