Decemberi PANSTARRS-ok
Decemberben két izgalmas üstököst is felfedezett a PANSTARRS, amelyek jelenleg halványak, de akár vizuálisan is látható vándor válhat belőlük.
Decemberben két izgalmas üstököst is felfedezett a PANSTARRS, amelyek jelenleg halványak, de akár vizuálisan is látható vándor válhat belőlük.
Egy igen érdekes, átmeneti pályán mozgó, 32 éves keringési idejű üstököst talált a Pan-STARRS november 27-én.
Egy igen halvány, 20,7 magnitúdó periodikus üstököst fedezett fel a Pan-STARRS program november 24-én.
Az október 4-én felfedezett 2013 TL117 jelű kisbolygóról december elején derült ki, hogy valójában egy 6,8 éves keringési idejű üstökös.
Helyzete alapján szép reményekkel kecsegtet a november elején felfedezett Oukaimeden-üstökös, ám sajnos az Oort-felhőből jön, így nem várható, hogy jelentősen kifényesedik.
Egy újabb amatőr felfedezésű üstökös, amely egy hét alatt 5 magnitúdót fényesedve immáron binokulárral is látható a hajnali égen.
Egy közepesen fényes, 15,6 magnitúdós üstököst fedezett fel Andrea Boattini a Lepus csillagképben.
A kisbolygóból üstökössé vedlett C/2013 US10 (Catalina) két év múlva éri el 0,8 CsE-s napközelpontját.
Újabb üstököst talált az amatőrcsillagászok által működtetett Tenagra Sky Survey, hatra emelve idei felfedezéseik számát.
Egy gyenge aktivitású, átmeneti keringési idejű üstököst sikerült felfedezni kevéssel napközelsége előtt.
Az elmúlt napokban végigfutott egy szenzációsnak hangzó hír a sajtón, miszerint a Föld belső magjának a forgása megállt, vagy hamarosan meg fog állni. A bátrabbak még azt is hozzátették, hogy ezután meg majd visszafelé fog forogni bolygónk belseje. Nos, a hír ebben a formában nem igaz, vagy legalábbis rendkívül félrevezető, noha van némi valóságalapja. Lássuk,
A legtöbb galaxis középpontjában található szupermasszív fekete lyuk, amiknek a tömege néhány százezer és néhány milliárd naptömeg között változik. Megfigyelni viszont nem egyszerű őket, hatalmas gravitációs vonzásuk miatt még a fény sem tud kiszökni belsejükből – ha egy csillag viszont a közelükbe ér, észlelhetővé teszi a fekete lyukat is. A túl közel merészkedő csillagokat széttépik
A 2023 BU jelű teherautó vagy busz méretű kisbolygó a Föld körül keringő geostacionárius mesterséges holdak pályáinál is közelebb száguldott el bolygónktól péntek éjjel és belátható ideig nem fog ütközni velünk. A 2023 BU kisbolygót Gennagyíj Boriszov amatőrcsillagász fedezte fel aKrím-félszigeten levő Naucsníj városa közelében levő obszervatóriumban. Mint kiderült, a felfedezése után már csak öt
A Selyemgubó-köd mintegy 3900 fényév távolságban található, átmérője körülbelül 15 fényév. Összetett szerkezete (emissziós, reflexiós és sötét ködök) miatt rendkívül látványos célpont. Galambos Gábor, Tiszasziget-Csomorkány A Selyemgubó-köd a Hattyú csillagképhez tartozó csillaghalmaz és ködösség társulása. Az alkalmazott 800 mm-es fókusztávolság és APS-C szenzorméret esetében maga a köd a látómező csak kisebb részét tölti ki. A választott célobjektum különlegessége, hogy emissziós,
Erőteljes robbanások, úgynevezett rövid gammakitörések (GRB-k) archív adatainak átvizsgálása közben a csillagászok olyan sugárzásmintázatokat találtak, amelyek egy szupernehéz neutroncsillag rövid életére utalnak, mielőtt fekete lyukká omlott volna össze. A szalmaláng-életű hatalmas égitestet valószínűleg két neutroncsillag ütközése teremtette. „700 olyan rövid GRB adataiban kerestük ezeket a jeleket, amelyeket a NASA Neil Gehrels Swift Obszervatóriuma, a Fermi-űrtávcső