Decemberi PANSTARRS-ok
Decemberben két izgalmas üstököst is felfedezett a PANSTARRS, amelyek jelenleg halványak, de akár vizuálisan is látható vándor válhat belőlük.
Decemberben két izgalmas üstököst is felfedezett a PANSTARRS, amelyek jelenleg halványak, de akár vizuálisan is látható vándor válhat belőlük.
Egy igen érdekes, átmeneti pályán mozgó, 32 éves keringési idejű üstököst talált a Pan-STARRS november 27-én.
Egy igen halvány, 20,7 magnitúdó periodikus üstököst fedezett fel a Pan-STARRS program november 24-én.
Az október 4-én felfedezett 2013 TL117 jelű kisbolygóról december elején derült ki, hogy valójában egy 6,8 éves keringési idejű üstökös.
Helyzete alapján szép reményekkel kecsegtet a november elején felfedezett Oukaimeden-üstökös, ám sajnos az Oort-felhőből jön, így nem várható, hogy jelentősen kifényesedik.
Egy újabb amatőr felfedezésű üstökös, amely egy hét alatt 5 magnitúdót fényesedve immáron binokulárral is látható a hajnali égen.
Egy közepesen fényes, 15,6 magnitúdós üstököst fedezett fel Andrea Boattini a Lepus csillagképben.
A kisbolygóból üstökössé vedlett C/2013 US10 (Catalina) két év múlva éri el 0,8 CsE-s napközelpontját.
Újabb üstököst talált az amatőrcsillagászok által működtetett Tenagra Sky Survey, hatra emelve idei felfedezéseik számát.
Egy gyenge aktivitású, átmeneti keringési idejű üstököst sikerült felfedezni kevéssel napközelsége előtt.
Az asztrofizikusoknak most először sikerült képet alkotniuk a közeli csillagok környezetében található üstökösfelhőkről, illetve a bennük lévő apró testekről. A 74 objektum képét tartalmazó galéria nagy felbontású fotói megmutatják, hogy ezek a jeges törmelékövek (üstökösfelhők) jelen lehetnek a legfiatalabb, éppen csak születőben lévő csillagok körül éppúgy, mint a Naprendszerhez hasonló korú, tehát már idősebb csillagrendszereknél.
Itthonról, Magyarországról alig-alig láttuk a C/2024 G3 (ATLAS)-üstököst, aki sikerrel járt, jelentős trófeát könyvelhetett el. Mint annyi esetben, most is a déli félteke észlelői számára mutatta meg magát igazán a csóvás égi vándor. Szenzációs felvétel a Las Campanas Obszervatóriumból! Fűrész Gábor, Las Campanas Obszervatórium, Chile Négy hónapon belül negyedszer változott földrajzi szélességem +42 fokról -30
Új év, új mérföldkő: a James Webb-űrtávcső (JWST) képei segítségével 44 egyedi csillagot sikerült azonosítani egy rendkívül távoli galaxisban, félúton a megfigyelhető Világegyetem határán (z=0,725-ös vöröseltolódásnál). A csillagászok mind ez idáig úgy gondolták, hogy ekkora távolságban lehetetlen egyedi csillagokat azonosítani – hasonlóan, mintha egy binokulárral szeretnénk porszemeket megpillantani a Hold egyik kráterében. Az újonnan felfedezett
A DLR (Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt, Német Légügyi és Űrutazási Központ) Bolygótudományi Kutatóintézetében dolgozó kutatóknak magyar közreműködéssel évtizeden átnyúló földi és űreszközökkel kapott adatok együttes elemzésével sikerült kimutatni, hogy a WASP-43b jelű bolygó alakja eltér az ideális gömbtől – az így fellépő árapályerők hatására pedig pályája folyamatosan zsugorodik. A rövid keringési periódusnak megfelelő
Rendkívül erős szeleket fedeztek fel a WASP-127b óriás exobolygó egyenlítőjén. A 33 000 km/órás sebességet is elérő szelek a valaha mért leggyorsabb légáramlatok egy bolygón. A felfedezést az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövével (ESO VLT) tették Chilében, egyedülálló betekintést nyújtva egy távoli világ időjárási mintázatába. Míg a Földön tornádók, ciklonok és hurrikánok pusztítanak, a