Napsúroló ikrek a SOHO koronagráfján
Ma délelőtt párban menetelt a pusztulásba két napsúroló üstökös.
Ma délelőtt párban menetelt a pusztulásba két napsúroló üstökös.
A Tejúthoz legközelebbi spirálgalaxis népszerű fotótéma az őszi időszakban, de nem is gondolnánk, hogy a szép felvételeken a csillagváros mennyi egyedi objektuma látható.
Szeptember az egyre hosszabb éjszakák és a szakkörök indulásának hónapja. Ahogy az utóbbi években már megszokhattuk, egyesületünk két szakkört is szervez a Polaris Csillagvizsgálóban. |
Szeptember 21-én kerül szembenállásba a bolygók királya, a hatalmas Jupiter, melynek megfigyelése minden távcsővel hálás feladat, különösen az előttünk álló években, hiszen horizont feletti magassága egyre kedvezőbben alakul.
Az augusztus a meteorok hónapja, különösen igaz ez az idei esztendőre, hiszen a Perseida maximum kedvező holdfázis mellett lesz, ám a híres meteorraj mellett ilyenkor több kisebb áramlat is színesíti az éjszakát, melyeknek magyar vonatkozásai vannak.
Sok év után ismét találkozóra várjuk a hazai meteorészlelő társadalmat, kötetlen beszélgetésekkel fűszerezett összejövetelünkre május 29-én délelőtt 10 órától kerül sor a Polaris Csillagvizsgálóban. |
Nagy reményekkel tekintünk a 2010-es esztendő elé, amely a rendkívül szegényes tavalyi év után több binokuláros, és talán több szabad szemes üstökös érkezésének lehetőségét is magában rejti.
November 17-én 22 órától várjuk az érdeklődő budapestieket a Hármashatár-hegy csúcsán a meteorraj közös megfigyelésére. (Az akció természetesen borult időben elmarad.)
A Catalina Sky Survey földközeli kisbolygók kutatása céljából jött
létre öt éve, az elmúlt másfél évben forradalmasította a tranziens
jelenségek kutatását, hamarosan pedig jelen lesz a háztartásunkban is.
Egy évvel ezelőtt az Andromeda-galaxisról írtunk, most közeli szomszédja, az M33 van soron.
Gyönyörű, glóriához hasonlatos, színes fénygyűrű lehetséges jelenlétét mutatták ki a kutatók egy exobolygó légkörében. A fénygyűrű színes, koncentrikus fénykörökből álló légköri alakzat, ami csak különleges feltételek egyidejű teljesülésekor jöhet létre. Ezt a rendkívüli, ritkán látható gyűrűt a WASP-67b nevű, a Földtől 637 fényévnyi távolságban keringő, pokolian forró gázóriás atmoszférájában sikerült kimutatni az Európai Űrügynökség (European
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a