A Holdfelvételek készítését nem a hagyományos fotótechnikával kezdtük el, hanem már digitálisan. Eleinte CCD-kamerával, később inkább a webkamerás technika, mostanában a digitális fényképezőgépek kerültek előtérbe… A 15cm-es Cassegrain távcső hosszú, 2250mm-es fókusztávolságával igen részletdús képet adott — a munka inkább az AmaKam kamera kicsiny chipje miatt volt heroikus küzdelem. Az...
A Polaris kamerájának búcsúzó életképe, a Nap képét közvetítő távcsőről. A két kisképre kattintva a spanyolországi csapat és a dorogi gimnázium kamerájának felvétele érhető el.
A GW Cep fázisgörbéje 2007. ápr. 14-én és 15-én készült mérések alapján. $AAVSOFLAG A méréseket 28cm-es Schmidt-Cassegrain műszerrel, és ST-7E CCD-kamerával készítettük. A használt expozíciók 30s időtartamúak voltak, 2×2-es binning alkalmazásával, szűrő nélkül. A felvételeket az IRAF programcsomag használatával mértük ki. {mosimage} Az egyik, kiméréshez használt felvétel A csillag adatai:...
We present our first photometric study of an exoplanet, the XO-1b, during
June 16-25, 2006. The 11-th magnitude star XO-1 is located in Corona
Borealis,
at RA = 16h 02m 11s, Dec = +28° 10′
11″ and
is very similar to our Sun.
The exoplanet system was discovered in early 2005 during
a wide-field survey by McCullough, and four amateur observers contributed
to the
confirmation that the observed light curve has a shape that is
caracteristic to a
planet transition. The exoplanet XO-1b has an orbit that causes it to
transit in
front of the star every 3.941534 days and is about the size of Jupiter.
The predicted duration of a central transit is 185.48809 minutes.
A Meteor és az MCSE csillagászati hírportálja is foglalkozott az X0-1b jelű,
fedési jelenséget is produkáló exobolygóval. A Polaris fotometriai csapata sikeresen
észlelte a június 16/17-i éjszakától kezdve előrejelzett fedési sorozat több tagjait is.
| 1 | 2 | A fogyatkozásból alig negyed óra volt hátra, amikor 2 percre vonuló felhőkön át elcsíphettük a Napot. Így a végsőkig kitartó maroknyi csapat még láthatta a Holdat életadó csillagunk előtt, és néhány alapoptikás kép is készülhetett a jelenségről. Mellékelt képünk Canon 350D digitálsi fényképezőgéppel készült a gép...
| 1 | 2 | A Törökországból nézve teljesnek látszó napfogyatkozás Budapestről részleges fogyatkozásként látszott. Természetesen most is távcsöves bemutatóval, és előadásokkal készültünk az eseményre — azonban az időjárás ezúttal nem fogadta kegyeibe az itthonmaradottakat. A fogyatkozás kezdete előtt két perccel a felhőzet végképp összeállt, így a távcsöveket össze is...
Ez a kamera egyenesen Spanyolországból, a fogyatkozás gyűrűs szakaszából közvetített képeket. Az itt látható felvétel a gyűrűs fázisról készült. A két kisebb képre kattintva a Polaris Csillagvizsgáló és a dorogi gimnázium kamerájának képe érhető el.
Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Kulturális Alapprogram
Idén az “egyszázalékos kampány” hosszabban elhúzódik, mivel néhány bevallási határidő jelentősen kitolódott. Az SZJA 1%-ából származó felajánlások immár hagyományosan egyesületünk legfontosabb, és legértékesebb bevételi forrásának számítanak, hiszen azt a bizalmat is megmutatják, amellyel tagjaink és a csillagászat barátai kitüntetik a Magyar Csillagászati Egyesületet.
A fekete lyukak nagy hatással vannak csillagközi környezetükre: amikor forognak, a szó szoros értelmében magukkal rángatják a téridő szövetét. Ez tehát azt jelenti, hogy egy forgó fekete lyuk közelében semmi sem lehet nyugalomban, még a körülötte lévő tömegbefogási (akkréciós) korong sem, amelyről táplálkozik. Amint a szupernagy tömegű fekete lyukakat körülvevő vékony por- és gázkorongról a
Távoli galaxisok újonnan felfedezett populációjának, az úgynevezett ,,kis vörös pöttyöknek’’ (angolul Little Red Dots, LRD) rádiójellemzőit vizsgálták magyar kutatók. Mivel ezen objektumokat csupán a közelmúltban azonosították a James Webb-űrtávcső (JWST) méréseinek segítségével, pontos fizikai tulajdonságaik még nem ismertek teljes mértékben. A kutatás céljaként a szerzők égboltfelmérések archív adatainak felhasználásával vizsgálták, hogy az LRD-k bocsátanak-e ki
A kutatók a James Webb-űrtávcső használatával felfedezték minden idők első „Einstein-cikcakkját”, vagyis egy olyan alakzatot, amelyen egy kvazár képe az Einstein által bevezetett általános relativitáselméletből következő gravitációs lencsehatás következtében hatszor jelenik meg ugyanazon a felvételen. Ez az önmagában is érdekes kép pedig segíthet választ találni két máig megoldatlan kozmológiai problémára. A J1721+8842 jelű fényes kvazárt
Milyen közel van, mégis milyen halvány! Az Andromeda-galaxis kistestvére, az M33 spirálgalaxis csak ínyenceknek mutatja meg magát. A tapasztalt észlelő sötét égbolton még szabad szemmel is megpillanthatja, igazi arcát azonban fényerős távcsövekben és persze hosszú expozíciós idejű fotókon mutatja meg. Krizsán Bence, Érd Az M33 vagy más néven Triangulum galaxis a Tejútrendszerhez második legközelebbi galaxis
Az Uránusz Miranda holdjának felszíne alatt óceán rejtőzhet egy új tanulmány szerint. Ez a felfedezés átalakíthatja a hold kialakulásáról és összetételéről alkotott elképzeléseinket, és az élet számára alkalmas helyek közé emelheti a Mirandát. Tom Nordheim, a tanulmány egyik szerzője szerint egy ilyen kis méretű égitesten óceánt találni rendkívül meglepő. Felmerül a kérdés: vajon az Uránusz